Kövess minket -on és -en!

A washingtoni Georgetown Egyetem diákjaival megszavaztatták egy olyan pénzügyi alap létrehozását, amelyből azoknak a rabszolgáknak a leszármazottait kárpótolnák, akiket az intézmény 1838-ban adott el.

(MTI)

A pénzügyi alapba "megbékélési hozzájárulás" címén minden diák szemeszterenként 27 dollárt és 20 centet fizet majd be, az összegyűlt összeget pedig 272 rabszolga leszármazottainak utalják át.

Az ötletet a hallgatók kétharmada szavazta meg, de ezt még az egyetem vezetőinek is jóvá kell hagyniuk. Ha a vezetők is elfogadják a döntést, akkor a pénzt jótékonysági adományként folyósítják az egykori rabszolgák leszármazottainak, akiknek többsége a déli Louisiana államban és az amerikai főváros melletti Marylandben él.

A Georgetown Egyetem az első felsőoktatási intézmény, amely ilyen jellegű kárpótlási alapról döntött.

Bírálói szerint azonban nem a diákoknak, hanem az egyetemnek kellene a kárpótlást fizetnie, természetesen azt ezek sem vitatják, hogy kell-e fizetni 7-8 generációval később. 1838-ban ugyanis az egyetem adott rabszolgákat louisianai ültetvényeseknek, hogy így fizesse ki az adósságát. 2017-ben az egyetem hivatalosan is bocsánatot kért ezért, és egyik épületét Isaac Hawkins eladott rabszolgáról nevezte el.

A 2020-as elnökválasztásra készülődő Egyesült Államokban a demokrata párti politikusok közül többen is felvetették az egykori néger rabszolgák leszármazottainak kárpótlását.

Cory Booker, New Jersey demokrata párti szenátora, aki pártja elnökjelöltségére pályázik, a héten törvényjavaslatot terjesztett elő a kárpótlás lehetőségeit felmérő bizottság létrehozására. Javaslatát két másik demokrata párti elnökjelölt-aspiráns, Elizabeth Warren massachusettsi és Kamala Harris kaliforniai politikus is támogatta.

Kövess minket -on és -en!

Az egyik gránát felrobbant a lövészárokban, ahol legalább húsz bajtársam tartózkodott. Mindenkit beborított a por és a füst, egyesek testét szétszaggatta a szétrepülő acél. Négyen meghaltak. Többen halálosan megsebesültek.

A szerző 1948-49-ben, a „nácitlanítás” csúcspontján egy sor titkos propaganda küldetést irányított a levert Németországba.

A propaganda, a „marketing” és az „üzenet terjesztése” szféránk egyik – ha nem a legfontosabb – küldetése. Mindig is kulcsfontosságú része volt a küzdelemnek, a Kampfzeit napjaitól mindmáig.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Ugyan német és a magyar uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen egyezményt kötött, csak idő kérdése volt, hogy mikor vonul fegyverrel egymás ellen a közép-európai regionális hatalmi ambíciókat dédelgető I. Mátyás magyar király és a magyar trónra is igényt tartó III. Frigyes német-római császár. 

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Amikor a kommunisták átvették a hatalmat egy ország fölött, az első dolguk, amit tettek, az volt, hogy elkobozták a magánkézben lévő összes fegyvert, hogy megtagadják a néptől annak fizikai lehetőségét, hogy ellenálljon a zsarnokságnak.

1977. augusztus 15-én üres szobával szembesültek a római Celio hadikórház őrei, amikor reggel tízkor kinyitották az ajtót. Pedig nem akárkinek kellett volna bent lennie.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Az argentin rendőrség letartóztatott egy férfit Buenos Airesben, aki egy nagy mennyiségű, a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalomból származó eredeti fegyvert tartott a házában, amelyek a Wehrmacht és a Waffen-SS szimbólumaival voltak díszítve – közölték a hatóságok.

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.