Kövess minket -on és -en!

Európa 1945 utáni történelmében először radikális jobboldali miniszterelnök vezette kormány kormány alakulhat Dániában.

A csütörtöki választásokon a szocik végeztek az első helyen, de a velük szemben álló jobboldali erők együtt több szavazatot kaptak. A radikális jobboldal történelmi áttörést elérve a második legerősebb párt lett. A Szocáldemokraták 26,4%-ot, a radikáljobbos Dán Néppárt (DF) 21%-ot, a liberális konzervatív Venstre pedig 19,5%-ot kapott.

Hiába gyűjtötték be a legtöbb voksot az eddig kormányzó szociáldemokraták, sőt még javítottak is múltkori eredményükön, kisebb szövetségeseik annyira megzuhantak, hogy velük együtt is képtelenek lesznek többséget alkotni a törvényhozásban. A választás nagy nyertese a bevándorlásellenes, radikális jobboldali Dán Néppárt , amely 15-tel növelte eddigi képviselői helyei számát, és a második helyen végzett. A jobboldali ellenzék vezetőjének tekintett Rassmussen pártja, a Venstre (ami sajátos módon amúgy "bal"-t jelent dánul) a harmadik helyre futott csak be.

Helle Thorning-Schmidt az éjszaka elismerte vereségét, s közölte: nemcsak a kormányfői tisztségről, hanem a szociáldemokrata párt elnöki posztjáról is lemond.

A jobboldali tábort vezető Lars Lokke Rasmussennek ugyanakkor nem lesz könnyű dolga a kormányalakításkor, hiszen az általa vezetett jobboldali liberális párt, a Venstre kevesebb szavazatot szerzett, mint a Dán Néppárt. (A Venstre 34, a DF 37 mandátumot kaphat.) Vagyis a radikális jobboldal jogosan támaszthat igényt arra, hogy ők adják a miniszterelnököt. A DF elnöke, Kristian Thulesen Dahl egyelőre cáfolta, hogy részt venne a kormánykoalícióban. C

sakhogy miután az első helyen végzett baloldali miniszterelnök elismerte a vereséget, és le is mondott, a királynőnek a parlamenti matematika alapján a második legerősebb párt vezetőjét Dahlt kellene felkérnie kormányalakításra.

A két jobboldali párt együttműködése nem volna példa nélküli Amikor Rasmussen 2009 és 2011 között Dánia kormányfője volt, számíthatott a Dán Néppárt külső támogatására. Most viszont nagy kérdés, hogy a DF be akar-e lépni a kormányba, illetve hogy mit kér támogatása fejében. A Dán Néppárt a szigorúbb határellenőrzés bevezetéséért, az Európai Unió hatalmának csökkentéséért és a Dániába igyekvő menekültek feltartóztatásáért száll síkra. Ez amúgy annyira Rasmussentől sem áll távol.

Tegnap azt nyilatkozta: "Arra fogok törekedni, hogy úrrá legyünk a menekültáradaton".

Hogy ez mit jelent majd a valóságban, az jelentős részben azon múlik, hogy a DF mit tud kicsikarni a Venstre kormányra engedéséért cserébe. A külső támogatástól a kormányzati kulcspozíciókon át egészen Dahl miniszterelnöki székéig széles skálán fog zajlani az alkudozás. Kisebb csoda lenne, ha Koppenhágában még júniusban új kormány állhatna fel.

(alfahir.hu nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Svédországban pozitív jelenség terjed: szélsőjobboldali, hazafias csoportok már 10 éves fiúkat is toboroznak a soraikba – gyakran testépítő klubok és harci edzések égisze alatt.

Egy fehér patriótát, akit Ausztráliában bűnösnek találtak abban, hogy megszegte a tavaly elfogadott elnyomó törvényt, amely megtiltja a nemzetiszocialista köszöntés nyilvános használatát, börtönbe küldenek a nézeteiért.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

Felállva tapsolt a német hallgatóság a 2023-as antifa támadások egyik vádlottjának a Fővárosi Törvényszék dísztermében. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, ha beismeri a tettét.

Jaroszlav Hunka nyilvánosan elismerte, hogy a második világháború idején önként jelentkezett a Waffen-SS galíciai hadosztályába.

Egy fiatal brit nemzetiszocialista aktivista, aki zsinagógák elleni terrortámadást tervezhetett, a jövő évben áll bíróság elé.

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

A Szövetségi Alkotmánybíróság meg akarta akadályozni Maja T. Magyarországra történő átszállítását. Azonban a hatóságok nem várták meg a hivatalos állásfoglalást és kiadták őt – írja szomorúan a német MDR.de.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) a Nyugati pályaudvaron elfogott egy német állampolgárt, akit hazájában többek között fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme miatt köröztek – közölte a Police.hu.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

Nem biztos, hogy egyáltalán érdemes még szót vesztegetni a franciaországi parlamenti választásokra, legfeljebb néhány groteszk jelenségre azok apropóján.