Kövess minket 
-on és 
-en!
A francia nemzetgyűlés elfogadta azt a kormánypárti határozatjavaslatot, amely az antiszemitizmus fogalmát az anticionizmusra is kiterjeszti.
A határozat a "Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetségnek" az antiszemitizmusról 2016-ban megalkotott fogalommeghatározását vette át, amelyet az Európai Parlament, valamint húsz, köztük 16 európai uniós tagállam is jóváhagyott, és amelyet Emmanuel Macron francia államfő is magáénak vall természetesen.
A köztársasági elnök februárban elítélte “az antiszemitizmus második világháború óta példátlan megerősödését Franciaországban és Európában”, és jelezte, hogy az antiszemitizmus jogi kategóriáját kiterjesztik az anticionizmusra.
A nemzetközi meghatározás szerint az antiszemitizmus "fizikai és retorikai megnyilvánulásai zsidó vagy nem zsidó embereket és/vagy tulajdonaikat, közösségi intézményeket és vallási helyeket érinthetnek". Az új meghatározás az Izrael állammal szembeni "gyűlölködő megnyilvánulásokat" is antiszemitizmusnak tekinti.
A "Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség" számos konkrét példát sorol fel, amelyek segíthetik az antiszemitizmus fogalmának meghatározását.
A jogi következményekkel egyelőre még nem járó parlamenti határozatot az 577 fős francia nemzetgyűlésben kis többséggel fogadták el: a jelenlévők közül 154-en szavaztak igennel az Emmanuel Macron Köztársaság lendületben nevű pártjához és az ellenzéki jobbközép Köztársaságiakhoz tartozó képviselők közül. Az ellenzéki baloldalról 72-en nemmel szavaztak, 43-an pedig tartózkodtak. Meglepetést okozott, hogy 26 kormánypárti képviselő is elutasította a határozatot, amire még nem volt példa az államfő pártjában.
Az eredmény ugyanakkor megkönnyebbülést jelentett a Macron-párt vezetőinek, a szavazást ugyanis nagyon heves vita előzte meg a foghíjas nemzetgyűlésben, ahol délután elsősorban a javaslatot ellenzők hangja volt erős.
|
|
|
|
|
|
Christophe Castaner belügyminiszter szerint a határozat elfogadása “erősen jelképes gesztust aznap, amikor 107 sírt gyaláztak meg egy elzászi zsidó temetőben", utalt arra esetre amikor horogkereszteket találtak a kelet-franciaországi Strasbourghoz közeli Westhoffen zsidó sírkertjében.
“Az antiszemitizmus bűncselekmény és harcolunk ellene, Westhoffenben és mindenhol, addig, amíg a halottaink nem nyugodhatnak békében” – írta Emmanuel Macron a Twitteren.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter üdvözölte a francia parlament döntését, hasonlóan a franciaországi zsidó szervetekhez. A zsidó tanács (CRIF) a határozatot “szükséges lépésnek” tartja az antiszemitizmus elleni küzdelemben, miután Franciaországban tavaly 50 százalékkal nőt a rasszista cselekmények száma.
Korábban viszont 127 magát zsidónak való értelmiségi “erősen problémásnak” ítélte meg a szöveget, amiért az anticionizmust az antiszemitizmussal azonosítja.
“A zsidók egy része nem ért egyet a cionizmussal vallási okokból, mások pedig politikai vagy kulturális okokból” – írták a gondolkodók a Le Monde című napilapban közzétett felhívásukban. “A palesztinok számára a cionizmus kifosztást, áthelyezést, megszállást és strukturális egyenlőtlenségeket jelent. Nem gyűlöletből ellenzik a cionizmust, hanem mert azt elnyomó politikai mozgalomként élik meg” – vélték egyes francia zsidó értelmiségiek.
(MTI)
