Kövess minket -on és -en!

A „náci fasizmus” elleni partizánharcot éltette Ilaria Salis, a Magyarországon fogva tartott és az olasz szélsőbaloldal által az európai parlamenti választásokon jelöltként indított terrorista a második világháború végére emlékező olaszországi ünnep alkalmából.

Ilaria Salis sorait a hasonszőrű nézetekkel megvert apja olvasta fel az Olasz partizánok országos szövetségének (Anpi) menetén Rómában. Az felvonulás résztvevői többször azt skandálták, hogy „Ilaria legyen szabad!”. A magyarországi cellájában írt levelet Ilaria Salis eljuttatta a szélsőbaloldali olasz sajtónak is.

„Hazámban a második világháború végére emlékezve a náci fasiszták elkergetésére (is emlékezünk), ami a partizán férfiak és nők bátor harcának köszönhető. Szürke cellámból kívánom szívvel-lélekkel, hogy országom méltó legyen a saját történelméhez. Ma is, ahogyan a múltban tette, szálljon szembe a világ igazságtalanságaival, a történelem igaz oldalán sorakozva fel. Jó április 25-öt!” – olvasható Salis levelében.

Április 25. jelenleg ünnepnek számít Olaszországban, mivel ez az országnak a nyugati hadseregek általi leigázásának évfordulója.

Ilaria Salist a magyar hatóságok tavaly februárban vették őrizetbe. A többek között budapesti járókelők megtámadásával vádolt, negyvenéves antifa terrorista tárgyalása idén kezdődött.

Április 18-án a Zöldpárt és az Olasz Baloldal szövetsége (AVS) bejelentette, hogy listavezetőként indítja a nőt az európai parlamenti választásokon a politikai erő egyik olaszországi területi szavazási körzetében.

A jelöléssel kapcsolatban Roberto Salis úgy nyilatkozott, hogy még egyeztetnek a jelölés módozatairól, mivel „Ilaria helyzete eltérő minden más európai jelölthöz képest. Ilaria ma az antifasizmus megtestesítője” – hangoztatta az apa.

Minden egy brutális támadássorozattal kezdődött

Mint ismert, tavaly februárban szervezett támadássorozat vette kezdetét Budapest utcáin. Az első incidens február 9-én, csütörtökön történt a belvárosi Fővám téren, ahol három lengyel állampolgárra támadt rá egy hét-nyolc fős banda: lerohanták, majd viperákkal és más eszközökkel ütni kezdték őket. A támadás egy percig tartott, a csoport tagjai ezután elfutottak a helyszínről. A három sértett közül ketten is súlyos, töréses sérülést szenvedtek.

A következő atrocitás másnap, február 10-én történt, akkor Gazdagréten egy magyar férfira rontottak rá hátulról. Ugyanazon a napon az esti órákban az V. kerületi Bank utcában egy magyar, az I. kerületben pedig egy német párt bántalmaztak.

A nyomozás kiderítette, hogy a támadók mindegyik sértettet hosszan követték, volt, akivel tömegközlekedéssel, több átszállással is együtt utaztak.

Ennek az ártatlan járókelőket összeverő terrorista banda vezérét próbálják most egyszerű politikai aktivistaként bemutatni, illetőleg mártírtként tisztára mosni.

Kövess minket -on és -en!

Fajvédő nemzetiszocialisták jelentek meg amerikai Connecticut állambeli Ritzy Greenwich-ben, hogy a fehér emberek elleni rasszista erőszak miatt tiltakozzanak.

A 35 éves Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, közismertebb nevén Sztálin, az LMBTQP-közösség korai úttörőjeként teherbe ejtett egy kiskorú, szibériai lányt. Leszármazottaik ma is élnek.

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Arra akarta rávenni Winston Churchill miniszterelnök ellenzékét, hogy kössenek békét Németországgal, amivel elkerülhető lett volna a kétfrontos háború.

A Neokohn című zsidó szupremácista online hírlap egyik olvasója fotózta le a nem hétköznapi matricát.

A második világháború óta nem látott szintet ért el a Dániában feljegyzett antiszemita megnyilvánulások száma – közölte Henri Goldstein, a skandináv ország zsidajinak vezére.

Az alábbi írás a szerző utolsó írása, amelyet 1999. augusztusában vetett papírra és a Magyar Összetartás 1999. novemberi számában látott napvilágot.

A mai Németországban és Ausztriában rendkívül veszélyes vállalkozásra adja a fejét az, aki úgy gondolja, megpróbál kiállni hazája és népe mellett, és ilyen irányú aktivizmust folytat. 

A propaganda, a „marketing” és az „üzenet terjesztése” szféránk egyik – ha nem a legfontosabb – küldetése. Mindig is kulcsfontosságú része volt a küzdelemnek, a Kampfzeit napjaitól mindmáig.

Magyarországon születtem, ahonnan 1982-ben, 18 évesen szöktem el. 1984-ben New Yorkban telepedtem le azzal a szándékkal, hogy művész leszek, de közel egy évtizedes küzdelem után rájöttem, hogy sohasem lehetek az.

1902. május 31-én kötötték meg a második búr háborút lezáró vereenigingi egyezményt. A terepadottságokat és korszerű lőfegyvereiket jól kihasználó búrok közel három éven keresztül álltak ellent az ötszörös túlerőben lévő brit haderővel szemben.

Kádár ugyan nem törekedett rá, de Rákosi és Nagy Imre küzdelmében egyfajta harmadik erőnek tekintették őt. Kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb, és tudta, ha a főtitkár bukik, akkor neki is mennie kell.

Elítéltek egy angol antiszemita aktivistát, aki a rendőrség szerint „neonáci hitet vallott”, mert meg akart támadni egy sussexi zsinagógát.

Németországban nagyon sokan gondolják, hogy az 1923-as hiperinfláció jelentősen hozzájárult a nemzetiszocialista párt felemelkedéséhez.

Aszad elsősorban önmagát hibáztathatja a vereségéért, mert túlságosan is Iránra, a Hezbollahra és Oroszországra támaszkodott, és nem gondoskodott arról, hogy megtisztítsa korrupt tisztikarát és modernizálja hadseregét. Semmi ilyet nem tett, és most vesztett.

Tényleges életfogytiglani börtönbüntetést szabtak ki Kaliforniában egy antiszemita aktivistára. Egy homokos, zsidó egyetemi hallgatót tettek el láb alól még 2018-ban, a 19 éves Blaze Bernsteint.