Kövess minket -on és -en!

Az orosz-ukrán háború kitörése óta mindössze 2034 menekült érkezett Izraelbe. A repülőtéren landolt menekülőknek csak mintegy 10 százaléka jogosult arra, hogy az 1950-es, úgynevezett Visszatérési törvény értelmében bevándoroljon a zsidó államba.

Az Izraelbe érkező legtöbb menekült nem felel meg a törvényben foglalt kritériumoknak, s ezért tőlük a hatóságok 10 ezer sékel (1 millió 70 ezer forint) pénzügyi garancia megfizetését kérik az ügyük végső elbírálásáig – írja a Válláh!Hádásot hírportál.

Az izraeli kormány szokásos vasárnapi ülésén a miniszterek megvitatták a háború elől Ukrajnából menekülők befogadásának körülményeit. Pontosabban azt, hogy a zsidó állam pénzügyi garanciaként fejenként 10 ezer sékel (1 sékel = 107 forint) lepengetését követeli meg az országba menekülő, az úgynevezett Visszatérési törvény értelmében Izraelbe vándorlásra nem jogosult, nem zsidó személyektől. A kabinet nacionalista tagjai az ülésen hangsúlyozták, hogy az összeg megkövetelésével Izrael megfelelően jár el a menekültek befogadása terén, s egyben fölszólítottak az eljárást bírálókat a „felesleges önostorozás” abbahagyására.

„Meg kell szüntetni a pénzügyi garancia megfizetésének követelését az Ukrajnából Izraelbe érkező menekültektől, mert ez rossz hírünket kelti a nagyvilágban. Az ukrajnai háború elől elmenekült emberek az éjszaka kellős közepén kénytelenek bankautomatát keresgélni Tel-Avivban” – jelentette ki a kormány ülésén a munkapárti Méráv Miháéli (az izraeli titkosszolgálat által 1957-ben Tel-Avivban meggyilkolt Kasztner Rezső unokája – H. J.) közlekedési és közlekedésbiztonsági miniszter. A Kék és Fehér párt által delegált, etiópiai származású P’niná Támáno-Sátá bevándorlási és befogadási miniszter is helytelenítette a már külföldön visszatetszést keltő gyakorlatot.

Méráv Miháéli hangsúlyozta az izraeli tartózkodási jogosultságuk tisztázására várakozó menekültek szorult helyzetét. „A repülőtéri hatóságok emberei nagy erőfeszítéseket tesznek a menekültek megsegítésére, élelmiszert adnak és segítik őket. Szívszaggató jelenetek tanúi vagyunk. Tartózkodási jogosultságuk elbírálásáig el kellene helyezni őket azokban a motelekben, amelyek a koronavírus-járvány idején karanténként szolgáltak” - mondta Méráv Miháéli.

A kormány héjái viszont egészen másképpen vélekedtek. Gid’on Szá’ár igazságügyi miniszter szerint Izrael teljesen megfelelően bánik az országba érkező menekültekkel. „Abba kell hagyni a mellveregetős én vétkem, az én igen nagy vétkem-kiáltozásokat. Mert egyáltalán nem vétkezünk, megfelelően bánunk a menekültekkel”, mondta a miniszter, majd hozzátette: „A múlt héten Ukrajnából több menekült érkezett Izraelbe, mint az összes, Ukrajnával nem határos országba (Ami egyébként hazugság, mert például az Ukrajnával szintén nem határos Németországba eddig 27 500 menekült érkezett, míg Izraelbe a háború kitörése óta az Izraelbe vándorlásra jogosult személyekkel együtt is mindössze 2034 menekült érkezett – H. J.). Mi főleg zsidó menekülteket fogadunk be, s fogunk befogadni a jövőben is. Izrael kötelessége az, hogy ide a Visszatérési törvény értelmében bevándorlásra jogosult személyeket fogadjon be” – jelentette ki Gid’on Szá’ár izraeli gazságügyi miniszter.

Kövess minket -on és -en!

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Véget vetett több mint öt hétig tartó éhségsztrájkjának Maja T. felvett néven futó antifa terrorista – közölte a német dpa hírügynökség.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.