Kövess minket -on és -en!

Az orosz-ukrán háború kitörése óta mindössze 2034 menekült érkezett Izraelbe. A repülőtéren landolt menekülőknek csak mintegy 10 százaléka jogosult arra, hogy az 1950-es, úgynevezett Visszatérési törvény értelmében bevándoroljon a zsidó államba.

Az Izraelbe érkező legtöbb menekült nem felel meg a törvényben foglalt kritériumoknak, s ezért tőlük a hatóságok 10 ezer sékel (1 millió 70 ezer forint) pénzügyi garancia megfizetését kérik az ügyük végső elbírálásáig – írja a Válláh!Hádásot hírportál.

Az izraeli kormány szokásos vasárnapi ülésén a miniszterek megvitatták a háború elől Ukrajnából menekülők befogadásának körülményeit. Pontosabban azt, hogy a zsidó állam pénzügyi garanciaként fejenként 10 ezer sékel (1 sékel = 107 forint) lepengetését követeli meg az országba menekülő, az úgynevezett Visszatérési törvény értelmében Izraelbe vándorlásra nem jogosult, nem zsidó személyektől. A kabinet nacionalista tagjai az ülésen hangsúlyozták, hogy az összeg megkövetelésével Izrael megfelelően jár el a menekültek befogadása terén, s egyben fölszólítottak az eljárást bírálókat a „felesleges önostorozás” abbahagyására.

„Meg kell szüntetni a pénzügyi garancia megfizetésének követelését az Ukrajnából Izraelbe érkező menekültektől, mert ez rossz hírünket kelti a nagyvilágban. Az ukrajnai háború elől elmenekült emberek az éjszaka kellős közepén kénytelenek bankautomatát keresgélni Tel-Avivban” – jelentette ki a kormány ülésén a munkapárti Méráv Miháéli (az izraeli titkosszolgálat által 1957-ben Tel-Avivban meggyilkolt Kasztner Rezső unokája – H. J.) közlekedési és közlekedésbiztonsági miniszter. A Kék és Fehér párt által delegált, etiópiai származású P’niná Támáno-Sátá bevándorlási és befogadási miniszter is helytelenítette a már külföldön visszatetszést keltő gyakorlatot.

Méráv Miháéli hangsúlyozta az izraeli tartózkodási jogosultságuk tisztázására várakozó menekültek szorult helyzetét. „A repülőtéri hatóságok emberei nagy erőfeszítéseket tesznek a menekültek megsegítésére, élelmiszert adnak és segítik őket. Szívszaggató jelenetek tanúi vagyunk. Tartózkodási jogosultságuk elbírálásáig el kellene helyezni őket azokban a motelekben, amelyek a koronavírus-járvány idején karanténként szolgáltak” - mondta Méráv Miháéli.

A kormány héjái viszont egészen másképpen vélekedtek. Gid’on Szá’ár igazságügyi miniszter szerint Izrael teljesen megfelelően bánik az országba érkező menekültekkel. „Abba kell hagyni a mellveregetős én vétkem, az én igen nagy vétkem-kiáltozásokat. Mert egyáltalán nem vétkezünk, megfelelően bánunk a menekültekkel”, mondta a miniszter, majd hozzátette: „A múlt héten Ukrajnából több menekült érkezett Izraelbe, mint az összes, Ukrajnával nem határos országba (Ami egyébként hazugság, mert például az Ukrajnával szintén nem határos Németországba eddig 27 500 menekült érkezett, míg Izraelbe a háború kitörése óta az Izraelbe vándorlásra jogosult személyekkel együtt is mindössze 2034 menekült érkezett – H. J.). Mi főleg zsidó menekülteket fogadunk be, s fogunk befogadni a jövőben is. Izrael kötelessége az, hogy ide a Visszatérési törvény értelmében bevándorlásra jogosult személyeket fogadjon be” – jelentette ki Gid’on Szá’ár izraeli gazságügyi miniszter.

Kövess minket -on és -en!

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

Egy most előkerült rendőrségi dokumentumból kiderül, hogy a több a híres német orvos, doktor Josef Mengele 1959-ben megpróbált Argentínából visszatérni Németországba – írja az MDR német televízió értesülései nyomán a világsajtó.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.