Még több német támogatja Merkelt a kamionos merénylet után

Kövess minket -on és -en!

A németek többsége szerint nincs összefüggés a Berlinben karácsony előtt elkövetett iszlamista terrormerénylet és Angela Merkel kancellár menekültpolitikája között.

A Forsa közvélemény-kutató társaság adatai szerint a december 19-én egy karácsonyi vásár ellen elkövetett merénylet óta erősödött a kancellár pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének támogatottsága; a pártszövetségre 38 százalék szavazna, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás, ami 2 százalékpontos emelkedés az egy héttel korábbihoz képest.

A CDU/CSU ezzel kiegyenlítette az év közben elszenvedett veszteségeket, támogatottsága elérte a januárban beállított éves csúcsértéket. A választópolgárok "óvakodnak a kísérletezéstől, és inkább felsorakoznak a kormányzó erők mögött, mint mindig, amikor ilyen szörnyűséges tettek kavarják fel az embereket" - magyarázta a jelenséget Manfred Güllner, a kutatócég vezetője, hozzátéve, hogy a CDU/CSU támogatottsága mellett Angela Merkel személyes támogatottsága is emelkedett.

Archívum

A németek 52 százaléka Angela Merkelre szavazna, ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, ami ugyancsak 2 százalékpontos emelkedés az egy héttel korábbihoz képest. A kormányfő így már 39 százalékponttal vezet lehetséges kihívója, a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel előtt, aki 13 százalékon áll.

A németek 52 százaléka Angela Merkelre szavazna, ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, ami ugyancsak 2 százalékpontos emelkedés az egy héttel korábbihoz képest. A kormányfő így már 39 százalékponttal vezet lehetséges kihívója, a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel előtt, aki 13 százalékon áll.

Az SPD nem profitált a rendkívüli helyzeteknek a kormányon lévőket erősítő hatásából, támogatottsága 2 százalékponttal 20 százalékra süllyedt. A Forsa vezetője szerint ez annak tulajdonítható, hogy a választók nem tartják különösebben kompetensnek a szociáldemokratákat belbiztonsági ügyekben.

A veszélyes iszlamistaként számon tartott elutasított menedékkérő, Anis Amri terhére rótt merénylettel kialakult helyzet a kormány menekültpolitikáját és Angela Merkelt a leghevesebben támadó pártnak, a Bundestagon kívüli az Alternatíva Németországnak (AfD) sem kedvez igazán a Forsa felmérése szerint. A CDU/CSU-tól jobbra álló globalizáció-, euró-, elit-, bevándorlás- és iszlámellenes párt - amelynek egyik vezetője szerint a Breitscheid téren elkövetett merénylet áldozatai Merkel halottai - mindössze 1 százalékponttal tudta növelni támogatottságát, 12 százalékra.

A választók 28 százaléka szerint van összefüggés a támadás és Angela Merkel menekültpolitikája között. Az AfD-szavazók 93 százalékának ez a meggyőződése. Melletük még a CSU táborában meghatározó ez a vélemény, ott 49 százalék hozza összefüggésbe a tömeges kamionos gázolást a kancellár menekültpolitikájával.

A Stern-RTL-Wahltrend felmérést december 19. és 23. között végezték 2504 ember megkérdezésével. A támadás és a menekültpolitika összefüggéséről szóló kutatásban 1003 embert kérdeztek meg december 21-én és 22-én.

Kövess minket -on és -en!

A Budapest Antifascist Solidarity Committee (BASC) is közzétette az X-en azt a bejegyzést, melyben görög antifasiszták elismerik, hogy ők támadtak az athéni magyar nagykövet autójára március 4-én kedden - írja a Magyar Jelen.

Az európai szuverenista jobboldal szőke üdvöskéje, Eva Vlaardingerbroek lelkendezve tudatja egymillió követőjével az X-en, hogy reményei szerint Donald Trump tervezett vámintézkedései „az EU végének a kezdetét” fogják jelenteni, mert visszahozhatják a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat, és így majd összeomlik az EU gazdasági „szükségességének” hazugsága.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Adolf Hitler – értesülve Budapest csaknem megvalósult bekerítéséről – 1944. december 24-én este elrendelte a IV. SS-páncéloshadtest Magyarországra vezénylését és bevetését Budapest felmentése céljából.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Feszült hangulatban kezdődött az antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, miután kezdés előtt közel egy órával a Betyársereg, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária tagjai zászlókkal, csendben tüntettek a törvényszék épülete előtt.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

A gulág, ártatlan emberek millióinak munkatáborokba kényszerítése a huszadik század egyik legsúlyosabb tragédiája.

Nagy-Britanniában a sajtó kisebbfajta szenzációként tálalta megjelenésekor Peter Padfield történész Hess, Hitler és Churchill című könyvét.

Adolf Hitler és tábornokai egy ideig ebben a franciaországi bunkerben tervezték a nyugati hadjáratot, miután Franciaország már kapitulált a Wehrmacht előtt.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

A fehér bőrű britek tömegesen menekülnek el azokból a zónákból, ahol kisebbségbe kerültek.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

A Brit Légió képviselői 1935-ben látogatást tettek a nemzetiszocialista Németországban, és az út során Hitlerrel, Göringgel és Hess-szel is találkoztak, de meglátogatták a dachaui koncentrációs tábort is.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

Juan Perón argentin elnök felesége, a mai napig a legismertebb argentin személyiség, akit hazájában sokan még ma is szentként tisztelnek.

Kun András 1911-ben született Nyírbátorban. Bölcsészeti és teológiai tanulmányait Rómában folytatta. 1941-ben szentelték pappá, majd minorita szerzetesként a kézdivásárhelyi rendházba került.