Kövess minket -on és -en!

A németek többsége szerint nincs összefüggés a Berlinben karácsony előtt elkövetett iszlamista terrormerénylet és Angela Merkel kancellár menekültpolitikája között.

A Forsa közvélemény-kutató társaság adatai szerint a december 19-én egy karácsonyi vásár ellen elkövetett merénylet óta erősödött a kancellár pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének támogatottsága; a pártszövetségre 38 százalék szavazna, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás, ami 2 százalékpontos emelkedés az egy héttel korábbihoz képest.

A CDU/CSU ezzel kiegyenlítette az év közben elszenvedett veszteségeket, támogatottsága elérte a januárban beállított éves csúcsértéket. A választópolgárok "óvakodnak a kísérletezéstől, és inkább felsorakoznak a kormányzó erők mögött, mint mindig, amikor ilyen szörnyűséges tettek kavarják fel az embereket" - magyarázta a jelenséget Manfred Güllner, a kutatócég vezetője, hozzátéve, hogy a CDU/CSU támogatottsága mellett Angela Merkel személyes támogatottsága is emelkedett.

A németek 52 százaléka Angela Merkelre szavazna, ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, ami ugyancsak 2 százalékpontos emelkedés az egy héttel korábbihoz képest. A kormányfő így már 39 százalékponttal vezet lehetséges kihívója, a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel előtt, aki 13 százalékon áll.

A németek 52 százaléka Angela Merkelre szavazna, ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, ami ugyancsak 2 százalékpontos emelkedés az egy héttel korábbihoz képest. A kormányfő így már 39 százalékponttal vezet lehetséges kihívója, a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel előtt, aki 13 százalékon áll.

Az SPD nem profitált a rendkívüli helyzeteknek a kormányon lévőket erősítő hatásából, támogatottsága 2 százalékponttal 20 százalékra süllyedt. A Forsa vezetője szerint ez annak tulajdonítható, hogy a választók nem tartják különösebben kompetensnek a szociáldemokratákat belbiztonsági ügyekben.

A veszélyes iszlamistaként számon tartott elutasított menedékkérő, Anis Amri terhére rótt merénylettel kialakult helyzet a kormány menekültpolitikáját és Angela Merkelt a leghevesebben támadó pártnak, a Bundestagon kívüli az Alternatíva Németországnak (AfD) sem kedvez igazán a Forsa felmérése szerint. A CDU/CSU-tól jobbra álló globalizáció-, euró-, elit-, bevándorlás- és iszlámellenes párt - amelynek egyik vezetője szerint a Breitscheid téren elkövetett merénylet áldozatai Merkel halottai - mindössze 1 százalékponttal tudta növelni támogatottságát, 12 százalékra.

A választók 28 százaléka szerint van összefüggés a támadás és Angela Merkel menekültpolitikája között. Az AfD-szavazók 93 százalékának ez a meggyőződése. Melletük még a CSU táborában meghatározó ez a vélemény, ott 49 százalék hozza összefüggésbe a tömeges kamionos gázolást a kancellár menekültpolitikájával.

A Stern-RTL-Wahltrend felmérést december 19. és 23. között végezték 2504 ember megkérdezésével. A támadás és a menekültpolitika összefüggéséről szóló kutatásban 1003 embert kérdeztek meg december 21-én és 22-én.

Kövess minket -on és -en!

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

Egy most előkerült rendőrségi dokumentumból kiderül, hogy a több a híres német orvos, doktor Josef Mengele 1959-ben megpróbált Argentínából visszatérni Németországba – írja az MDR német televízió értesülései nyomán a világsajtó.