Kövess minket -on és -en!

Hiába volt tele vele a világsajtó, valójában mégsem bombázták le az oroszok a Babij Jar-i holokauszt-emlékműveket.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna zsidó elnöke az elmúlt órákban telekürtölte a világot azzal, hogy „az orosz agresszorok már Ukrajna történelmét sem tisztelik, hiszen támadást intéztek a Kijev melletti Babij-Jarban elkövetett náci tömeggyilkosság áldozatainak emlékét megörökítő emlékművek ellen”. Egy tekintélyes izraeli tudósító elutazott a helyszínre, hogy fölmérje az orosz gaztett nagyságát – de Babij-Jarban mindent sértetlenül talált – írja a Jedi’ot Áháronot.

Az elmúlt órákban tele torokkal harsogta a magyarországi zsidó média: a kegyetlen oroszok már arra vetemedtek, hogy a németek által 1941-ben (tegyük hozzá: a „szegény” ukránok hathatós segítségével – H. J.) az ukrajnai Babij-Jarban elkövetett tömeggyilkosság emlékművét is lebombázták. A hírt természetesen fölerősítette a „magyar” közszolgálati rádió és televízió is. A holokauszt emlékműveinek (mert Babij-Jarban kettő is van – H. J.) meggyalázásával kapcsolatban, s a hisztériakeltés szándékával idézték Ukrajna zsidó elnökének elítélő szavait is.

De mit ad Isten, Ron Ben Jisáj, az izraeli Jedi’ot Áháronot veterán tudósítója vette magának a fáradtságot, s ma ellátogatott Babij-Jarba – és sértetlenül találta az ottani holokauszt-emlékműveket.

„A Babij Jar-i holokauszt-emlékműveket nem érte orosz találat, s ezért nem is sérültek meg. Bejártam az egész emlékparkot, s bizton jelenthetem, hogy egyik emlékmű sem károsodott meg, semmilyen bomba, rakéta vagy lövedék nem találta el a területet” - tudósította az izraeli Jedi’ot Áháronot napilapot Ron Ben Jisáj.

Kövess minket -on és -en!

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

Bűnösnek mondott ki a bíróság egy szélsőjobboldali nézeteket valló fiatal fehér patrióta férfit „terrorcselekmény előkészítésének” vádjában Nagy-Britanniában.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.