Kövess minket -on és -en!

Manapság a vasúti tüzérség a múlté. Egyes vélemények szerint már a világháború idején sem biztos, hogy hatékony volt, de alább levezetjük, hogy voltak olyan tulajdonságai, amelyek miatt érdemes volt vele foglalkozni.

Emellett a cikkben szó lesz arról a csatáról, amely a világháború történetében a Wehrmacht legnagyobb tüzérségi összpontosítása volt.


Mobilitás

A második világháború idején Európa nagy részén még nem volt fejlett közúthálózat (a német autópálya kivétel volt). Ezért és annak következtében, hogy nem álltak rendelkezésre megfelelő teljesítményű vontatók, úton nehézlövegeket mozgatni nagyon nehéz volt. Ezzel szemben a vasúthálózat behálózta egész Európát. Ezért a vasúti tüzérségnek nagyon jónak számított a mobilitása. A vasúti lövegekkel napok alatt meg lehetett tenni ezer kilométeres nagyságrendű távolságot. Vontatott lövegekkel ez nem volt lehetséges.


Lőtávolság

A fejlettebb vasúti lövegeknek volt egy olyan tulajdonságuk, hogy nagyon nagy volt a lőtávolságuk. Ez számos esetben 30-50 kilométer nagyságrendjében volt. Ennek az volt az egyik előnye, hogy ezáltal olyan távolságról tudták bombázni az ellenséget, amely távolságról az nem tudta bemérni. Így az ellenséges tüzérség nem tudott rá ellencsapást mérni.


Költséghatékonyság – tengerészeti lövegek

A vasúti lövegek fejlesztési és gyártási költségeit lehetett csökkenteni, leginkább azzal, hogy csatahajókról kiselejtezett vagy pedig más ok miatt felesleges lövegeket használtak. Ezen módon viszonylag egyszerűen lehetett létrehozni és kifejleszteni vasúti lövegeket, a háború elején bevetett német vasúti ágyúk nagy része ilyen volt. Később viszont inkább az új gyártású lövegek váltak meghatározóvá.


A Sofort-program

A német újrafegyverkezés beindulása után a vasúti tüzérség magas prioritást kapott. Viszont egy idő után a német hadsereg vezetése túl lassúnak találta a programot, és 1936-ban beindították a Sofort-programot. A Sofort-program lényege az volt, hogy a fejlesztések belátható időn belül befejezhető lövegekre koncentráljanak. Az, hogy 1939-ben a német haderő jelentős számú vasúti löveggel rendelkezett, jelentős részben ennek volt a következménye.


Zsákmányolt francia lövegek

1939-ben a legtöbb vasúti löveggel a francia hadsereg rendelkezett. Ezek között jelentős számban voltak megtalálhatóak nagy űrméretűnek számító lövegek is. Ezek 1940-ben a németek kezébe kerültek a fegyverletétel után, ami megtöbbszörözte a németek rendelkezésére álló vasúti lövegek számát. Ezért a német hadsereg ezekhez a lövegekhez viszonylag olcsón jutott hozzá.


A K5(E)

A német K5(E) típusú vasúti löveget tarják a második világháború legsikeresebb vasúti lövegének. Tervezése 1934-ben vette kezdetét, kipróbálását 36-ban kezdték, és 1940 végén került ki a csapatokhoz. A háború végéig összesen 25 darab került a csapatokhoz, amivel a legfontosabb típussá vált. Az egység tömege 218 tonna volt, maximális lőtávolsága 62 kilométer. Legnagyobb tűzgyorsasága pedig 8 lövés/óra volt, ami a fegyver méretéhez képest impresszív volt.


Szevasztopol ostroma

A második világháború története folyamán a Wehrmacht legnagyobb tüzérségi összpontosítása Szevasztopol ostromakor következett be. Itt a németek nem tudták a villámháborús taktikát alkalmazni, ezért ehhez az ostromhoz a Wehrmacht nagyon nagy tűzerőt vont össze. Az ostromhoz összevontak rohamlövegeket, rakétatüzérséget, tábori és nehéz lövegek százait és számos ostromlöveget. A lövegek száma meghaladta az 1300-at.

Az erőd elleni támadás ’42 júniusában 5 napos tüzérségi előkészítéssel kezdődött, ami során több ezer tonna lőszert lőttek el. Az ostromhoz bevetették a történelem legnagyobb lövegét, a Nehéz Gusztávot. Az ostrom alatt a löveg összesen 6 erődítményt és egy lőszerraktárat lőtt ki, összesen 47 gránát felhasználásával.

Az ostrom alatt több mint félmillió gránátot lőtt ki a német tüzérség. A német veszteség 25 ezer fő alatt volt, miközben 95 ezer foglyot ejtettek.

A német győzelemhez a nehéztüzérség mellett a légierő is nagy mértékben hozzájárult: a német repülők támadták a szovjeteknek utánpótlást szállító hajókat, emiatt a védők idővel kifogytak lőszerből.

Kövess minket -on és -en!

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

A nyugat-ausztráliai rendőrség lőfegyvereket és lőszereket foglalt le egy perthi férfi otthonában. Az indoklás szerint a tulajdonossal egy háztartásban élő apa „nemzetiszocialista nézeteket vall”, ezért alkalmatlan arra, hogy fegyverekhez férhessen hozzá.