Kövess minket -on és -en!

Manapság a vasúti tüzérség a múlté. Egyes vélemények szerint már a világháború idején sem biztos, hogy hatékony volt, de alább levezetjük, hogy voltak olyan tulajdonságai, amelyek miatt érdemes volt vele foglalkozni.

Emellett a cikkben szó lesz arról a csatáról, amely a világháború történetében a Wehrmacht legnagyobb tüzérségi összpontosítása volt.


Mobilitás

A második világháború idején Európa nagy részén még nem volt fejlett közúthálózat (a német autópálya kivétel volt). Ezért és annak következtében, hogy nem álltak rendelkezésre megfelelő teljesítményű vontatók, úton nehézlövegeket mozgatni nagyon nehéz volt. Ezzel szemben a vasúthálózat behálózta egész Európát. Ezért a vasúti tüzérségnek nagyon jónak számított a mobilitása. A vasúti lövegekkel napok alatt meg lehetett tenni ezer kilométeres nagyságrendű távolságot. Vontatott lövegekkel ez nem volt lehetséges.


Lőtávolság

A fejlettebb vasúti lövegeknek volt egy olyan tulajdonságuk, hogy nagyon nagy volt a lőtávolságuk. Ez számos esetben 30-50 kilométer nagyságrendjében volt. Ennek az volt az egyik előnye, hogy ezáltal olyan távolságról tudták bombázni az ellenséget, amely távolságról az nem tudta bemérni. Így az ellenséges tüzérség nem tudott rá ellencsapást mérni.


Költséghatékonyság – tengerészeti lövegek

A vasúti lövegek fejlesztési és gyártási költségeit lehetett csökkenteni, leginkább azzal, hogy csatahajókról kiselejtezett vagy pedig más ok miatt felesleges lövegeket használtak. Ezen módon viszonylag egyszerűen lehetett létrehozni és kifejleszteni vasúti lövegeket, a háború elején bevetett német vasúti ágyúk nagy része ilyen volt. Később viszont inkább az új gyártású lövegek váltak meghatározóvá.


A Sofort-program

A német újrafegyverkezés beindulása után a vasúti tüzérség magas prioritást kapott. Viszont egy idő után a német hadsereg vezetése túl lassúnak találta a programot, és 1936-ban beindították a Sofort-programot. A Sofort-program lényege az volt, hogy a fejlesztések belátható időn belül befejezhető lövegekre koncentráljanak. Az, hogy 1939-ben a német haderő jelentős számú vasúti löveggel rendelkezett, jelentős részben ennek volt a következménye.


Zsákmányolt francia lövegek

1939-ben a legtöbb vasúti löveggel a francia hadsereg rendelkezett. Ezek között jelentős számban voltak megtalálhatóak nagy űrméretűnek számító lövegek is. Ezek 1940-ben a németek kezébe kerültek a fegyverletétel után, ami megtöbbszörözte a németek rendelkezésére álló vasúti lövegek számát. Ezért a német hadsereg ezekhez a lövegekhez viszonylag olcsón jutott hozzá.


A K5(E)

A német K5(E) típusú vasúti löveget tarják a második világháború legsikeresebb vasúti lövegének. Tervezése 1934-ben vette kezdetét, kipróbálását 36-ban kezdték, és 1940 végén került ki a csapatokhoz. A háború végéig összesen 25 darab került a csapatokhoz, amivel a legfontosabb típussá vált. Az egység tömege 218 tonna volt, maximális lőtávolsága 62 kilométer. Legnagyobb tűzgyorsasága pedig 8 lövés/óra volt, ami a fegyver méretéhez képest impresszív volt.


Szevasztopol ostroma

A második világháború története folyamán a Wehrmacht legnagyobb tüzérségi összpontosítása Szevasztopol ostromakor következett be. Itt a németek nem tudták a villámháborús taktikát alkalmazni, ezért ehhez az ostromhoz a Wehrmacht nagyon nagy tűzerőt vont össze. Az ostromhoz összevontak rohamlövegeket, rakétatüzérséget, tábori és nehéz lövegek százait és számos ostromlöveget. A lövegek száma meghaladta az 1300-at.

Az erőd elleni támadás ’42 júniusában 5 napos tüzérségi előkészítéssel kezdődött, ami során több ezer tonna lőszert lőttek el. Az ostromhoz bevetették a történelem legnagyobb lövegét, a Nehéz Gusztávot. Az ostrom alatt a löveg összesen 6 erődítményt és egy lőszerraktárat lőtt ki, összesen 47 gránát felhasználásával.

Az ostrom alatt több mint félmillió gránátot lőtt ki a német tüzérség. A német veszteség 25 ezer fő alatt volt, miközben 95 ezer foglyot ejtettek.

A német győzelemhez a nehéztüzérség mellett a légierő is nagy mértékben hozzájárult: a német repülők támadták a szovjeteknek utánpótlást szállító hajókat, emiatt a védők idővel kifogytak lőszerből.

Kövess minket -on és -en!

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.