A német vasúti tüzérség technikája a világháborúban és példa az alkalmazásra: Szevasztopol ostroma

Forrás: Kuruc.info

Kövess minket -on és -en!

Manapság a vasúti tüzérség a múlté. Egyes vélemények szerint már a világháború idején sem biztos, hogy hatékony volt, de alább levezetjük, hogy voltak olyan tulajdonságai, amelyek miatt érdemes volt vele foglalkozni.

Emellett a cikkben szó lesz arról a csatáról, amely a világháború történetében a Wehrmacht legnagyobb tüzérségi összpontosítása volt.


Mobilitás

A második világháború idején Európa nagy részén még nem volt fejlett közúthálózat (a német autópálya kivétel volt). Ezért és annak következtében, hogy nem álltak rendelkezésre megfelelő teljesítményű vontatók, úton nehézlövegeket mozgatni nagyon nehéz volt. Ezzel szemben a vasúthálózat behálózta egész Európát. Ezért a vasúti tüzérségnek nagyon jónak számított a mobilitása. A vasúti lövegekkel napok alatt meg lehetett tenni ezer kilométeres nagyságrendű távolságot. Vontatott lövegekkel ez nem volt lehetséges.

Archívum


Lőtávolság

A fejlettebb vasúti lövegeknek volt egy olyan tulajdonságuk, hogy nagyon nagy volt a lőtávolságuk. Ez számos esetben 30-50 kilométer nagyságrendjében volt. Ennek az volt az egyik előnye, hogy ezáltal olyan távolságról tudták bombázni az ellenséget, amely távolságról az nem tudta bemérni. Így az ellenséges tüzérség nem tudott rá ellencsapást mérni.


Költséghatékonyság – tengerészeti lövegek

A vasúti lövegek fejlesztési és gyártási költségeit lehetett csökkenteni, leginkább azzal, hogy csatahajókról kiselejtezett vagy pedig más ok miatt felesleges lövegeket használtak. Ezen módon viszonylag egyszerűen lehetett létrehozni és kifejleszteni vasúti lövegeket, a háború elején bevetett német vasúti ágyúk nagy része ilyen volt. Később viszont inkább az új gyártású lövegek váltak meghatározóvá.


A Sofort-program

A német újrafegyverkezés beindulása után a vasúti tüzérség magas prioritást kapott. Viszont egy idő után a német hadsereg vezetése túl lassúnak találta a programot, és 1936-ban beindították a Sofort-programot. A Sofort-program lényege az volt, hogy a fejlesztések belátható időn belül befejezhető lövegekre koncentráljanak. Az, hogy 1939-ben a német haderő jelentős számú vasúti löveggel rendelkezett, jelentős részben ennek volt a következménye.


Zsákmányolt francia lövegek

1939-ben a legtöbb vasúti löveggel a francia hadsereg rendelkezett. Ezek között jelentős számban voltak megtalálhatóak nagy űrméretűnek számító lövegek is. Ezek 1940-ben a németek kezébe kerültek a fegyverletétel után, ami megtöbbszörözte a németek rendelkezésére álló vasúti lövegek számát. Ezért a német hadsereg ezekhez a lövegekhez viszonylag olcsón jutott hozzá.


A K5(E)

A német K5(E) típusú vasúti löveget tarják a második világháború legsikeresebb vasúti lövegének. Tervezése 1934-ben vette kezdetét, kipróbálását 36-ban kezdték, és 1940 végén került ki a csapatokhoz. A háború végéig összesen 25 darab került a csapatokhoz, amivel a legfontosabb típussá vált. Az egység tömege 218 tonna volt, maximális lőtávolsága 62 kilométer. Legnagyobb tűzgyorsasága pedig 8 lövés/óra volt, ami a fegyver méretéhez képest impresszív volt.


Szevasztopol ostroma

A második világháború története folyamán a Wehrmacht legnagyobb tüzérségi összpontosítása Szevasztopol ostromakor következett be. Itt a németek nem tudták a villámháborús taktikát alkalmazni, ezért ehhez az ostromhoz a Wehrmacht nagyon nagy tűzerőt vont össze. Az ostromhoz összevontak rohamlövegeket, rakétatüzérséget, tábori és nehéz lövegek százait és számos ostromlöveget. A lövegek száma meghaladta az 1300-at.

Az erőd elleni támadás ’42 júniusában 5 napos tüzérségi előkészítéssel kezdődött, ami során több ezer tonna lőszert lőttek el. Az ostromhoz bevetették a történelem legnagyobb lövegét, a Nehéz Gusztávot. Az ostrom alatt a löveg összesen 6 erődítményt és egy lőszerraktárat lőtt ki, összesen 47 gránát felhasználásával.

Az ostrom alatt több mint félmillió gránátot lőtt ki a német tüzérség. A német veszteség 25 ezer fő alatt volt, miközben 95 ezer foglyot ejtettek.

Archívum

A német győzelemhez a nehéztüzérség mellett a légierő is nagy mértékben hozzájárult: a német repülők támadták a szovjeteknek utánpótlást szállító hajókat, emiatt a védők idővel kifogytak lőszerből.

Kövess minket -on és -en!

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

Az izraeli–amerikai támadás megrendítő ereje által kiváltott brutális sokkhatás elmúltával Irán reakciója jelentősen gyengébbnek tűnik, mint tavaly júniusban, pedig USrael ezúttal a legfelső vezetését likvidálta, teljesen nyíltan a szélesebb körű rezsimváltásra való törekvés jegyében.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Az amerikai típusú káosz legutóbbi franciaországi epizódjának állítólagos katalizátora egy 17 éves arab Lewis Hamilton-imitátor halála volt, akit a rendőrség lelőtt, mert egy belvárosi rodeót követő igazoltatása közben megpróbált elmenekülni az autójával.

Kötelességünk emlékezni hőseinkre, emellett pedig erőt tudunk meríteni életpéldájukból.

Noha gyászoljuk az eltávozását még 25 év után is, de tudjuk, hogy ő nem halt meg idő előtt, mint ahogy a „senki ember” meghal.

Életútját megörökítő visszaemlékezéseit nem véletlenül jelentette meg „Élj veszélyesen!” címmel. Hiszen ha volt valaki, aki tudatosan kereste a veszélyt, s elébe ment a legképtelenebbnek tűnő harci kihívásoknak, az ő volt.

Az 1936-os berlini nyári olimpia örökre beleírta magát a történelemkönyvekbe. Az eseményre a Harmadik Birodalom nagy erőkkel készült, és Hitler is engedményeket tett a nemzetközi közvélemény kedvéért.

Az oroszországi Kirov városa mellett hatalmas, a sztálingrádi csata és doni áttörés során fogságba ejtett, majd a hosszú utazás, a hideg, az éhezés és betegségek következtében életüket vesztett német, magyar, olasz és román katonák földi maradványait rejtő tömegsírokra bukkantak.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Magyarországról körülbelül 800 ezer embert hurcoltak el, mintegy húszezren sosem tértek vissza. Az elhurcoltak közül 60-65 ezer volt a magyarországi német.

A Waffen-SS különleges katonai feladatok, valamint hírszerző és diverziós műveletek végrehajtására is szervezett saját alakulatokat.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Nem könnyű téma, de rendkívül hálás azok számára, akik lelkükben az új és győzelmes Európa képét hordozzák és rendkívül tanulságos azok számára, akik még haboznak, tapogatóznak és keresik a bizonyosságokat.

A méltán világhírű brit történész , C. A. Macartney edinburghi professzor "October Fifteenth – A History of Modern Hungary 1929-1945" (Október tizenötödike – A modern Magyarország története 1929-1945) című könyve első kiadásban 1957-ben látta meg a napvilágot.