Kövess minket -on és -en!

A Fayard kiadónál megjelent 1000 oldalas, 4 kilós könyv száz euróba kerül.

Újra kiadták a Mein Kampfot Franciaországban, ami azért jelentős (korábban sem volt betiltva, évente kb. 5000-en meg is vették), mert „10 év kutatás eredményeképpen ez a mű megvilágítja és történelmi kontextusba helyezi a Hitler által leírtakat, valamint a lerántja a leplet a Mein Kampf demagóg hazugságairól”, írja a Neokohn című, zsidó felsőbbrendűséget hirdető portál.

A lap szerint nem egy egyszerű újrafordításról van szó. A Fayard kiadónál megjelent 1000 oldalas, 4 kilós könyv száz eurós ára is azt sugallja, itt súlyos ellenpropagandáról van szó. Hélène Miard-Delacroix, a Sorbonne Egyetem professzora és Németország történetének „szakértője” szerint Hitler 12 millió példányszámban eladott bestsellere, „tele van logikusnak tűnő bújtatott félhazugságokkal, leegyszerűsítésekkel, és demagógiával, az érvelése álbizonyítékaival és olyan történelmi elemekkel, melyet a mai kor átlag embere aligha ismer”, ezt teszik most ők „helyre” az eredeti anyagba írkált szájbarágó kommentárokkal.

Emiatt az új könyv mind a 27 fejezetéhez részletes bevezetőt lehet olvasni, valamint minden egyes lefordított lap mellé keretes szerkezetben ott állnak az egyes szavak és kifejezések történelmi, vagy stilisztikai félremagyarázásai.

A fordítás is új. Erre azért volt szükség, mert az egészen mostanáig használt 1934-ben elkészített francia fordítás nem tükrözi az eredeti német mű magas szintű nyelvhasználatát. 

Kövess minket -on és -en!

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Október elején újabb botrány kavarta fel az amerikai konzervatív médiát. Candace Owens nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást, amelyet állítása szerint Charlie Kirkkel folytatott két nappal halála előtt.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Maja Trux a bíróság előtt arról beszélt, hogy ő a valódi áldozat. A német antifa ezt azzal indokolta, hogy szerinte egy olyan országban áll bíróság előtt, ahol kiközösítik a szexuális kisebbségeket.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.