Kövess minket 
-on és 
-en!
Imádni fogjuk a Nagy Testvér Állampárt kontrollálta közösségi médiát. Brüsszel ugyanis teljesen nyíltan arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja a GAFAM (Google, Apple, Facebook, Amazon, Microsoft) hálózatait az Európai Unió tagállamaiban.
„Nem a nagy platformok eltüntetése a cél, hanem a megrendszabályozásuk annak elkerüléséhez, hogy kockázatot jelentsenek a demokráciánkra nézve”, magyarázta Thierry Breton, az EU belpiaci komisszárja, mindenekelőtt a „gyűlöletbeszéd” és „információmanipulálás” jelentette kockázatra gondolva.
A demokrácia hívei azt állítják, hogy ez a legjobb politikai rendszer, mert alappillére az általános választójog és a demokratikus szavazás. Thierry Breton egy olyan politikai bizottság (politbüro) tagja, amelyet nem választott meg senki. Bármit is mond vagy tesz, az ellen nem lehet demokratikus jogorvoslattal élni sem ma, sem egy év múlva. Miért bízzunk meg valakiben, aki egy olyan rendszer nevében papol nekünk „demokráciáról”, amelynek az alkalmazását gondosan elkerüli önmagára nézve? Az EU, amelyet ez a nem demokratikusan megválasztott bizottság irányít, a „demokrácia védelmében” a jelenleginél is sokkal drasztikusabb cenzúrára akarja rákényszeríteni az amerikai szolgáltatókat. Az „illegális online tartalmak” listája gyakorlatilag korlátlanul meghosszabbítható, hogy végül magában foglalja mindazokat a társadalmi és történelmi narratívákat, amelyek tekintetében a rendszer önmagának vindikálja a szabad véleménynyilvánítás monopóliumát, mint pl. a népességcserés gyarmatosítás, a zöld kollektivizmus, a klímaterrorizmus, az LMBT-emberkísérletek, a II. világháború és következményeinek értékelése a történelmi revizionizmus kontextusában stb.
Az EU célja tehát nem az, hogy európai alternatívát teremtsen az internetes szolgáltatások területén, hanem pusztán az amerikai technikát akarja felhasználni egy összeurópai Szovjetunió keretében megvalósítandó kommunista társadalom létrehozásához, amely ugyanolyan elnyomó apparátussal fog rendelkezni, mint amilyen a Gulag volt az egykori Szovjetunióban. Ez az új Gulag-rendszer persze sokkal kifinomultabb lesz a rendelkezésre álló technikáknak köszönhetően, és gyakorlatilag vérontás nélkül működik majd, valós időben (időkésés nélkül) avatkozva be az állampolgárok életébe, és nem korlátozódva a táborokra, hanem a társadalom egészére kiterjedve. Addig is a rendszer meg akarja akadályozni, hogy állami csatornákon kívüli „közvélemény” alakulhasson ki a neobolsevista programmal szemben. Ezért akarja az EU „államosítani” a közösségi hálózatokat, aminek eredményeként a GAFAM szerepe arra korlátozódna, hogy a működéshez szükséges technológiát biztosítsa Brüsszelnek, ez utóbbi politikai komisszárjainak engedve át a tartalmi ellenőrzést.
Nem kell sokáig várni, hogy egyedi numerikus azonosítót kapjanak az állampolgárok az interneten való szörföléshez, amelynek segítségével felelőssé lehet majd őket tenni online közzétett véleményük miatt, legyen szó a szanitárius diktatúráról vagy bármi másról. Az ökolomarxista csodában való kételkedés valószínűleg komoly retorziókat fog eredményezni az állampárti vonal „deviánsai” számára az állampolgárok totális ellenőrzésére szánt ún. társadalmi hitel bevezetése nyomán. A rendszer mindig mindent mindenkiről tudni és nyilvántartani akar.
Egy szuper-Stasi létrejöttének a hajnalán vagyunk, amely a mesterséges intelligencia, az okostelefonok, a numerikus euró révén sokkal többet fog tudni az összes európai állampolgárról, mint amennyit az archeo-Stasi valaha is tudott a néhány milliónyi keletnémetről, akiket megfigyelt és terrorizált. Az orwelliánus Nagy Testvér-rendszer pszichológiai előkészítéséhez éppen kapóra jött a Covid-krízis, amely kedvező alkalmat teremtett a kormányok számára az állampolgári szabadságjogok, mindenekelőtt a szólásszabadság további korlátozásához. A svédországi székhelyű IDEA nemzetközi emberi jogi szervezet felmérése szerint a világ országainak 61 százaléka „aránytalan, törvénytelen, korlátlan idejű vagy szükségtelen” szigorításokkal sújtotta állampolgárait a járványveszély ürügyén. De maga az ENSZ emberi jogi illetékese, Michelle Bachelet is arra figyelmeztetett, hogy a kormányok gyakran fedezéknek használják a koronavírust az emberi jogok megsértéséhez.
A klasszikus vagy „ideális” demokrácia már a múlté, pontosabban szólva a régmúlté, mert valójában a nyugati típusú parlamentáris demokrácia (pártokrácia) sem tartozik ebbe a kategóriába, ráadásul a szemünk láttára alakul át plutokráciává, ahogyan a napjaink turbókapitalizmusát szolgáló neoliberális ideológia egyre jobban korlátozza az állami szabályozást, elősegítve a tőke korlátlan koncentrációját. Márpedig a multimilliárdosok (oligarchák) képesek a saját érdekükben befolyásolni az állami törvényhozást a rendelkezésükre álló képviselők, lobbisták, menedzserek, könyvelők, ügyvédek, adótanácsadók, agytrösztök, rádió- és tévécsatornák, lapkiadók, filmstúdiók, tudományos kutatóintézetek és más lakájok révén. Adott esetben akár a rendőrséget és a hadsereget is mozgósítani tudják, a jelenleg zajló plutokratikus „csöndes államcsíny” eklatáns bizonyítékaként. Mindeközben a globalista hatalmi központok egymással versengve privatizálják a maradék állami tulajdont a nemzetközi finánctőke ellenőrzése alatt, az államok totális eladósodása révén.
|
|
|
|
|
|
Európában egyértelműen az EU-ra hárul a piszkos munka dandárja, vagyis a nemzetállamok demokratikus intézményeinek teljes aláaknázása és a nemzeti parlamentek hatalmi jogosítványainak folyamatos szűkítése. Az „egységes Európa” égisze és nimbusza alatt mindenféle direktóriumok, kamarilla-komiték, exkluzív páholyok, részvényesközgyűlések és egyéb demokráciamentes klikkek igyekeznek biztosítani a transznacionális oligarchia uralmát. Ebben az új hatalmi konstellációban a behódolt nemzetállamok már csak a népességet ellenőrző és elnyomó apparátusként jutnak szerephez. Így az előttünk álló évtized Nyugat-Európa bolsevizálódását fogja eredményezni, ráadásul amerikai mintára, harmadik világból jött bevándorlókkal megspékelve. Mivel a szájkosárhoz már úgyis hozzászokott a jónép, fel sem fog ott tűnni, ha állandósul a viselése.
