Kövess minket -on és -en!

Varsó egy új jogszabállyal megakadályozhatja, hogy zsidó leszármazottak igényt tarthassanak a második világháború idején üresen maradt ingatlanokra.

Izrael „erkölcstelenségként” ítéli el a jogszabályt, Jarosław Kaczynski viszont „szemtelennek” nevezi az izraeli külügyminisztert, írja a Mandiner.

Az új lengyel törvény, amit még június 24-én fogadott el a lengyel alsóház, nagyobb jogbiztonságot kíván nyújtani a háború előtti ingatlanok jelenlegi tulajdonosainak a német uralom idejére visszanyúló történelmi követelésekkel szemben. A kiegészítés harmincéves elévülési időt írna elő azokra a követelésekre, amelyek alapjait a lengyel kommunista rezsim a második világháború után kobzott el az eredeti tulajdonosoktól.

A kritikusok szerint azonban a jogszabály gyakorlatilag megakadályozhatja, hogy a zsidó családok leszármazottai igényt tarthassanak a „holokauszt” idején üresen maradt ingatlanokra, Izrael pedig „erkölcstelenségként” ítélte el a jogszabályt. Az ügyben Izrael varsói ügyvivőjét is beidézték, de Izraelben is beidézték a lengyel nagykövetet.

Marek Magierowski lengyel követ a közösségi médiában próbálta megmagyarázni a lengyel álláspontot. Szerinte külföldi ingatlanbizniszelők lengyel családok százait tartják rettegésben a kilakoltatás lehetőségével, homályos jogi követelésekre és könnyen hamisítható dokumentumokra hivatkozva. Más lengyel közéleti szereplők kevéssé fogalmaztak tapintatosan, Dariusz Matecki, az Anti-Polish Monitoring Center alapítója szerint „ha Izrael moralitásról ír, az olyan, mint amikor Oroszország ír emberi jogokról”.

Jair Lapid izraeli külügyminiszter reakcióképp erkölcstelennek nevezte az új lengyel jogszabályt, amely szerinte ha életbe lép, meg fogja nehezíteni a zsidó kártérítési követeléseket az országban.

„Egyetlen törvény sem változtatja meg a történelmet” – mondta Lapid, hozzátéve, hogy a törvényjavaslat „szégyen, amely nem fogja eltörölni a holokauszt borzalmait vagy emlékét”.

Lapidnak eddig sem volt jó hírneve Lengyelországban, mivel a lengyel jobboldal szerint téves állításokat tett a második világháború történelmével kapcsolatban, például egyszer úgy hivatkozott a koncentrációs táborokra, hogy azok „lengyel haláltáborok” voltak.

Lapidnál hevesebb reakciók is születtek, Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke például így fogalmazott: „Eljött az idő, hogy a nemzetközi zsidó közösség átértékelje kapcsolatát egy olyan kormánnyal, amely elképzelhetetlen érzéketlenséggel viselkedik, és a lengyel történelem legrosszabb hagyományait követi a legjobb és legfelemelőbb hagyományok helyett.”

Lapid szavaira Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök közvetlenül reagált:

„Amíg én vagyok a miniszterelnök, addig Lengyelország nem fizet a német bűncselekményekért: egyetlen zlotyt, eurót, illetve dollárt sem”.

Kövess minket -on és -en!

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Az ausztrál hatóságok visszavonták egy brit férfi vízumát, miután a gyanú szerint nemzetiszocialista jelképeket terjesztett és „erőszakra uszított” a zsidókkal szemben. Ausztrália belügyminisztere megerősítette, hogy megtették az előkészületeket a férfi kiutasítására.