Kövess minket -on és -en!

Varsó egy új jogszabállyal megakadályozhatja, hogy zsidó leszármazottak igényt tarthassanak a második világháború idején üresen maradt ingatlanokra.

Izrael „erkölcstelenségként” ítéli el a jogszabályt, Jarosław Kaczynski viszont „szemtelennek” nevezi az izraeli külügyminisztert, írja a Mandiner.

Az új lengyel törvény, amit még június 24-én fogadott el a lengyel alsóház, nagyobb jogbiztonságot kíván nyújtani a háború előtti ingatlanok jelenlegi tulajdonosainak a német uralom idejére visszanyúló történelmi követelésekkel szemben. A kiegészítés harmincéves elévülési időt írna elő azokra a követelésekre, amelyek alapjait a lengyel kommunista rezsim a második világháború után kobzott el az eredeti tulajdonosoktól.

A kritikusok szerint azonban a jogszabály gyakorlatilag megakadályozhatja, hogy a zsidó családok leszármazottai igényt tarthassanak a „holokauszt” idején üresen maradt ingatlanokra, Izrael pedig „erkölcstelenségként” ítélte el a jogszabályt. Az ügyben Izrael varsói ügyvivőjét is beidézték, de Izraelben is beidézték a lengyel nagykövetet.

Marek Magierowski lengyel követ a közösségi médiában próbálta megmagyarázni a lengyel álláspontot. Szerinte külföldi ingatlanbizniszelők lengyel családok százait tartják rettegésben a kilakoltatás lehetőségével, homályos jogi követelésekre és könnyen hamisítható dokumentumokra hivatkozva. Más lengyel közéleti szereplők kevéssé fogalmaztak tapintatosan, Dariusz Matecki, az Anti-Polish Monitoring Center alapítója szerint „ha Izrael moralitásról ír, az olyan, mint amikor Oroszország ír emberi jogokról”.

Jair Lapid izraeli külügyminiszter reakcióképp erkölcstelennek nevezte az új lengyel jogszabályt, amely szerinte ha életbe lép, meg fogja nehezíteni a zsidó kártérítési követeléseket az országban.

„Egyetlen törvény sem változtatja meg a történelmet” – mondta Lapid, hozzátéve, hogy a törvényjavaslat „szégyen, amely nem fogja eltörölni a holokauszt borzalmait vagy emlékét”.

Lapidnak eddig sem volt jó hírneve Lengyelországban, mivel a lengyel jobboldal szerint téves állításokat tett a második világháború történelmével kapcsolatban, például egyszer úgy hivatkozott a koncentrációs táborokra, hogy azok „lengyel haláltáborok” voltak.

Lapidnál hevesebb reakciók is születtek, Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke például így fogalmazott: „Eljött az idő, hogy a nemzetközi zsidó közösség átértékelje kapcsolatát egy olyan kormánnyal, amely elképzelhetetlen érzéketlenséggel viselkedik, és a lengyel történelem legrosszabb hagyományait követi a legjobb és legfelemelőbb hagyományok helyett.”

Lapid szavaira Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök közvetlenül reagált:

„Amíg én vagyok a miniszterelnök, addig Lengyelország nem fizet a német bűncselekményekért: egyetlen zlotyt, eurót, illetve dollárt sem”.

Kövess minket -on és -en!

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

A kormány döntött a szerdai ülésén, és terrorszervezetté nyilvánította az Antifa szervezeteket – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban, a Jó reggelt, Magyarország! c. műsorban, megerősítve péntek reggeli, Facebookon közzétett bejegyzését.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.