Kövess minket -on és -en!

Varsó egy új jogszabállyal megakadályozhatja, hogy zsidó leszármazottak igényt tarthassanak a második világháború idején üresen maradt ingatlanokra.

Izrael „erkölcstelenségként” ítéli el a jogszabályt, Jarosław Kaczynski viszont „szemtelennek” nevezi az izraeli külügyminisztert, írja a Mandiner.

Az új lengyel törvény, amit még június 24-én fogadott el a lengyel alsóház, nagyobb jogbiztonságot kíván nyújtani a háború előtti ingatlanok jelenlegi tulajdonosainak a német uralom idejére visszanyúló történelmi követelésekkel szemben. A kiegészítés harmincéves elévülési időt írna elő azokra a követelésekre, amelyek alapjait a lengyel kommunista rezsim a második világháború után kobzott el az eredeti tulajdonosoktól.

A kritikusok szerint azonban a jogszabály gyakorlatilag megakadályozhatja, hogy a zsidó családok leszármazottai igényt tarthassanak a „holokauszt” idején üresen maradt ingatlanokra, Izrael pedig „erkölcstelenségként” ítélte el a jogszabályt. Az ügyben Izrael varsói ügyvivőjét is beidézték, de Izraelben is beidézték a lengyel nagykövetet.

Marek Magierowski lengyel követ a közösségi médiában próbálta megmagyarázni a lengyel álláspontot. Szerinte külföldi ingatlanbizniszelők lengyel családok százait tartják rettegésben a kilakoltatás lehetőségével, homályos jogi követelésekre és könnyen hamisítható dokumentumokra hivatkozva. Más lengyel közéleti szereplők kevéssé fogalmaztak tapintatosan, Dariusz Matecki, az Anti-Polish Monitoring Center alapítója szerint „ha Izrael moralitásról ír, az olyan, mint amikor Oroszország ír emberi jogokról”.

Jair Lapid izraeli külügyminiszter reakcióképp erkölcstelennek nevezte az új lengyel jogszabályt, amely szerinte ha életbe lép, meg fogja nehezíteni a zsidó kártérítési követeléseket az országban.

„Egyetlen törvény sem változtatja meg a történelmet” – mondta Lapid, hozzátéve, hogy a törvényjavaslat „szégyen, amely nem fogja eltörölni a holokauszt borzalmait vagy emlékét”.

Lapidnak eddig sem volt jó hírneve Lengyelországban, mivel a lengyel jobboldal szerint téves állításokat tett a második világháború történelmével kapcsolatban, például egyszer úgy hivatkozott a koncentrációs táborokra, hogy azok „lengyel haláltáborok” voltak.

Lapidnál hevesebb reakciók is születtek, Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke például így fogalmazott: „Eljött az idő, hogy a nemzetközi zsidó közösség átértékelje kapcsolatát egy olyan kormánnyal, amely elképzelhetetlen érzéketlenséggel viselkedik, és a lengyel történelem legrosszabb hagyományait követi a legjobb és legfelemelőbb hagyományok helyett.”

Lapid szavaira Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök közvetlenül reagált:

„Amíg én vagyok a miniszterelnök, addig Lengyelország nem fizet a német bűncselekményekért: egyetlen zlotyt, eurót, illetve dollárt sem”.

Kövess minket -on és -en!

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.