Kövess minket -on és -en!

Egy német tisztviselőt, akit a „diszkrimináció elleni küzdelemmel” bíztak meg, támadások érnek, amiért a „holokauszt nemzetközi emléknapján” nem tett említést a zsidókról.

Ferda Ataman, a német szövetségi kormány „diszkriminációellenes” biztosa sajtóközleményben méltatta, hogy „Németország végre tiszteletet mutat a nemzetiszocializmus queer áldozatai iránt” az úgynevezett nemzetközi holokauszt-emléknap kapcsán.

Abraham Cooper rabbi, a zsidó szupremácista Simon Wiesenthal Központ társigazgatója a The Jerusalem Post című lapnak az évfordulón azt mondta: „ma van január 27., Auschwitz, a történelem legnagyobb zsidóirtó helye, a zsidók felszabadításának évfordulója. Érthetetlen, hogy egy demokráciában a nemzetközi holokauszt-emléknap fontosságáról nyilatkozó hivatalos személy úgy dönt, hogy nem említi meg elsősorban a végső megoldás 6 millió zsidó áldozatát. Az, hogy egy ilyen nyilatkozatot egy német tisztviselő tesz, túlmutat minden határon”.

Atamant Henryk M. Broder, a Die Welt című napilap németországi zsidó kommentárírója is betámadta. Broder a Die Achse des Guten (A jó tengelye) című honlapon azt írta, hogy „Ataman egy szót sem szól arról a mintegy egymillió zsidóról (és természetesen a zsidónőkről is), akiket Auschwitzban az életből a halálba hurcoltak. A megemlékezést árjásítja. És gyakorolja a történelmi félremagyarázást”.

Broder, az antiszemitizmus egyik vezető német megélhetési „szakértője”, aki a Bundestagban is tanúskodott a témában, harapós stílusban hozzátette: „A nácik által meggyilkolt szintik és romák, akiknek a számát 200-500 ezerre becsülik, szintén egy szót sem érdemelnek Ataman asszony részéről. Nem eléggé queerek ők?”.

Alexander Zinn német történész, aki a homokosok nemzetiszocializmus alatti sérelmeinek történetét kutatja, a Die Welt című lapnak azt mondta, hogy „a nemzetiszocializmus queer áldozatairól” beszélni „képtelenség”, és óvva int attól, hogy „a történelmet elferdítsék annak érdekében, hogy megkaparintsák azt a presztízst, amely egy üldözött csoporthoz való tartozással jár”.

Kövess minket -on és -en!

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Az ötödik júniusi tárgyalási napot tartották Budapesten Simeon Ravi Trux, antifasiszta aktivista ügyében, aki a vád szerint részt vett a 2023-as támadásokban. Az utcán ezúttal a Betyársereg jelent meg jelentős létszámban a Fővárosi Törvényszék épületénél.