Kövess minket -on és -en!

Egy német tisztviselőt, akit a „diszkrimináció elleni küzdelemmel” bíztak meg, támadások érnek, amiért a „holokauszt nemzetközi emléknapján” nem tett említést a zsidókról.

Ferda Ataman, a német szövetségi kormány „diszkriminációellenes” biztosa sajtóközleményben méltatta, hogy „Németország végre tiszteletet mutat a nemzetiszocializmus queer áldozatai iránt” az úgynevezett nemzetközi holokauszt-emléknap kapcsán.

Abraham Cooper rabbi, a zsidó szupremácista Simon Wiesenthal Központ társigazgatója a The Jerusalem Post című lapnak az évfordulón azt mondta: „ma van január 27., Auschwitz, a történelem legnagyobb zsidóirtó helye, a zsidók felszabadításának évfordulója. Érthetetlen, hogy egy demokráciában a nemzetközi holokauszt-emléknap fontosságáról nyilatkozó hivatalos személy úgy dönt, hogy nem említi meg elsősorban a végső megoldás 6 millió zsidó áldozatát. Az, hogy egy ilyen nyilatkozatot egy német tisztviselő tesz, túlmutat minden határon”.

Atamant Henryk M. Broder, a Die Welt című napilap németországi zsidó kommentárírója is betámadta. Broder a Die Achse des Guten (A jó tengelye) című honlapon azt írta, hogy „Ataman egy szót sem szól arról a mintegy egymillió zsidóról (és természetesen a zsidónőkről is), akiket Auschwitzban az életből a halálba hurcoltak. A megemlékezést árjásítja. És gyakorolja a történelmi félremagyarázást”.

Broder, az antiszemitizmus egyik vezető német megélhetési „szakértője”, aki a Bundestagban is tanúskodott a témában, harapós stílusban hozzátette: „A nácik által meggyilkolt szintik és romák, akiknek a számát 200-500 ezerre becsülik, szintén egy szót sem érdemelnek Ataman asszony részéről. Nem eléggé queerek ők?”.

Alexander Zinn német történész, aki a homokosok nemzetiszocializmus alatti sérelmeinek történetét kutatja, a Die Welt című lapnak azt mondta, hogy „a nemzetiszocializmus queer áldozatairól” beszélni „képtelenség”, és óvva int attól, hogy „a történelmet elferdítsék annak érdekében, hogy megkaparintsák azt a presztízst, amely egy üldözött csoporthoz való tartozással jár”.

Kövess minket -on és -en!

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

Az Olasz Zsidó Hitközségek Uniója (UCEI), valamint a Milánói, Bolognai és Római Zsidó Hitközségek felháborodva ítélik el a milánói, bolognai és római demonstrációkon történteket, amit erőszakos antiszemita incidensek zavartak meg.

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.