Kövess minket -on és -en!

Egy német tisztviselőt, akit a „diszkrimináció elleni küzdelemmel” bíztak meg, támadások érnek, amiért a „holokauszt nemzetközi emléknapján” nem tett említést a zsidókról.

Ferda Ataman, a német szövetségi kormány „diszkriminációellenes” biztosa sajtóközleményben méltatta, hogy „Németország végre tiszteletet mutat a nemzetiszocializmus queer áldozatai iránt” az úgynevezett nemzetközi holokauszt-emléknap kapcsán.

Abraham Cooper rabbi, a zsidó szupremácista Simon Wiesenthal Központ társigazgatója a The Jerusalem Post című lapnak az évfordulón azt mondta: „ma van január 27., Auschwitz, a történelem legnagyobb zsidóirtó helye, a zsidók felszabadításának évfordulója. Érthetetlen, hogy egy demokráciában a nemzetközi holokauszt-emléknap fontosságáról nyilatkozó hivatalos személy úgy dönt, hogy nem említi meg elsősorban a végső megoldás 6 millió zsidó áldozatát. Az, hogy egy ilyen nyilatkozatot egy német tisztviselő tesz, túlmutat minden határon”.

Atamant Henryk M. Broder, a Die Welt című napilap németországi zsidó kommentárírója is betámadta. Broder a Die Achse des Guten (A jó tengelye) című honlapon azt írta, hogy „Ataman egy szót sem szól arról a mintegy egymillió zsidóról (és természetesen a zsidónőkről is), akiket Auschwitzban az életből a halálba hurcoltak. A megemlékezést árjásítja. És gyakorolja a történelmi félremagyarázást”.

Broder, az antiszemitizmus egyik vezető német megélhetési „szakértője”, aki a Bundestagban is tanúskodott a témában, harapós stílusban hozzátette: „A nácik által meggyilkolt szintik és romák, akiknek a számát 200-500 ezerre becsülik, szintén egy szót sem érdemelnek Ataman asszony részéről. Nem eléggé queerek ők?”.

Alexander Zinn német történész, aki a homokosok nemzetiszocializmus alatti sérelmeinek történetét kutatja, a Die Welt című lapnak azt mondta, hogy „a nemzetiszocializmus queer áldozatairól” beszélni „képtelenség”, és óvva int attól, hogy „a történelmet elferdítsék annak érdekében, hogy megkaparintsák azt a presztízst, amely egy üldözött csoporthoz való tartozással jár”.

Kövess minket -on és -en!

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

A híres német orvos, Josef Mengele, svájci történészek szerint a második világháború után többször is az országban tartózkodhatott. Az akták ezt segíthetnek feltárni.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Október elején újabb botrány kavarta fel az amerikai konzervatív médiát. Candace Owens nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást, amelyet állítása szerint Charlie Kirkkel folytatott két nappal halála előtt.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.