Kövess minket -on és -en!

Egy német tisztviselőt, akit a „diszkrimináció elleni küzdelemmel” bíztak meg, támadások érnek, amiért a „holokauszt nemzetközi emléknapján” nem tett említést a zsidókról.

Ferda Ataman, a német szövetségi kormány „diszkriminációellenes” biztosa sajtóközleményben méltatta, hogy „Németország végre tiszteletet mutat a nemzetiszocializmus queer áldozatai iránt” az úgynevezett nemzetközi holokauszt-emléknap kapcsán.

Abraham Cooper rabbi, a zsidó szupremácista Simon Wiesenthal Központ társigazgatója a The Jerusalem Post című lapnak az évfordulón azt mondta: „ma van január 27., Auschwitz, a történelem legnagyobb zsidóirtó helye, a zsidók felszabadításának évfordulója. Érthetetlen, hogy egy demokráciában a nemzetközi holokauszt-emléknap fontosságáról nyilatkozó hivatalos személy úgy dönt, hogy nem említi meg elsősorban a végső megoldás 6 millió zsidó áldozatát. Az, hogy egy ilyen nyilatkozatot egy német tisztviselő tesz, túlmutat minden határon”.

Atamant Henryk M. Broder, a Die Welt című napilap németországi zsidó kommentárírója is betámadta. Broder a Die Achse des Guten (A jó tengelye) című honlapon azt írta, hogy „Ataman egy szót sem szól arról a mintegy egymillió zsidóról (és természetesen a zsidónőkről is), akiket Auschwitzban az életből a halálba hurcoltak. A megemlékezést árjásítja. És gyakorolja a történelmi félremagyarázást”.

Broder, az antiszemitizmus egyik vezető német megélhetési „szakértője”, aki a Bundestagban is tanúskodott a témában, harapós stílusban hozzátette: „A nácik által meggyilkolt szintik és romák, akiknek a számát 200-500 ezerre becsülik, szintén egy szót sem érdemelnek Ataman asszony részéről. Nem eléggé queerek ők?”.

Alexander Zinn német történész, aki a homokosok nemzetiszocializmus alatti sérelmeinek történetét kutatja, a Die Welt című lapnak azt mondta, hogy „a nemzetiszocializmus queer áldozatairól” beszélni „képtelenség”, és óvva int attól, hogy „a történelmet elferdítsék annak érdekében, hogy megkaparintsák azt a presztízst, amely egy üldözött csoporthoz való tartozással jár”.

Kövess minket -on és -en!

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Egy niagarai (Ontario) férfit, aki három vádpontban ismerte el bűnösségét terrorizmussal kapcsolatos cselekményekben, húsz év börtönbüntetésre ítéltek. Matthew Althorpe legkorábban tíz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.