Kövess minket -on és -en!

Megkezdődött annak a 100 éves férfinak a pere, aki a sachsenhauseni koncentrációs táborban teljesített szolgálatot – írja a Reuters.

A férfi az SS tagja volt, most azzal vádolják, hogy „3518 ember megölésében segédkezett”.

1942 és 1945 közt állt őrt a koncentrációs tábor egyik tornyában, de a 80 évvel később felmerült gyanú szerint emellett „segédkezett a szovjet hadifoglyok és zsidók kivégzésében is”.

A zsidó-liberális sajtóban annyit már tudni vélnek róla, hogy Josef S. néven élte az életét az illető. A „korára való tekintettel” minden meghallgatás időtartama két és fél órára lesz maximalizálva.

Az utóbbi években rendre hurcoltak bíróság elé azokat a ma már nagyon idős embereket, akik a második világháború idején szerepet vállalhattak a táborokban, mivel ma már az sem kell az elítéléshez, hogy bárkit bántott volna az illetőt, ha ott volt, akkor tömeggyilkosnak számít a XXI. századi német törvények szerint. A múlt hétre egy 96 éves nőt is beidéztek, aki a tárgyalás napján nem jelent meg, ezért ellene hajtóvadászatot indítottak. Délelőtt 10-kor kellett volna a bíróság elé állnia, de nem volt sehol, a hatóságok az idősotthonban sem találták, ahol él. Végül délután 2-kor egy hamburgi sugárúton fogták el, miután elfogatóparancsot adtak ki ellene.

A fenti két esetet mellett úgy tudni, hogy legalább további 15 esetben vizsgálódnak a cionista német hatóságok, de ezeknél még nem történt meg a vádemelés.

A sachsenhauseni tábor 1936-ban nyitották meg, egyike volt az első koncentrációs táboroknak. Egy ideig itt képezték ki a többi tábor – például Auschwitz és Treblinka – őreit is. A táborban a zsidók és szovjet hadifoglyok mellett holland antifasisztákat, valamint homoszexuálisokat is dolgoztattak.

Kövess minket -on és -en!

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Amikor 2002-ben útjára indítottuk a felvonulást, Trianon ügye még szinte teljesen száműzve volt a közéletből. A nemzet szétszakításáról, a magyarságot ért történelmi igazságtalanságról alig esett szó, a hivatalos politika pedig kerülte a kérdést.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

A híres német orvos, Josef Mengele, svájci történészek szerint a második világháború után többször is az országban tartózkodhatott. Az akták ezt segíthetnek feltárni.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

A 32 éves Joel Davist szerdán tartóztatták le gyűlöletre való uszítás és félelemkeltés vádjával Ausztráliában. A letartóztatásra azt követően került sor, hogy a rendőrséget éles kritikák érték az antiszemitizmussal foglalkozó királyi bizottság előtt.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.