Kövess minket -on és -en!

Megkezdődött annak a 100 éves férfinak a pere, aki a sachsenhauseni koncentrációs táborban teljesített szolgálatot – írja a Reuters.

A férfi az SS tagja volt, most azzal vádolják, hogy „3518 ember megölésében segédkezett”.

1942 és 1945 közt állt őrt a koncentrációs tábor egyik tornyában, de a 80 évvel később felmerült gyanú szerint emellett „segédkezett a szovjet hadifoglyok és zsidók kivégzésében is”.

A zsidó-liberális sajtóban annyit már tudni vélnek róla, hogy Josef S. néven élte az életét az illető. A „korára való tekintettel” minden meghallgatás időtartama két és fél órára lesz maximalizálva.

Az utóbbi években rendre hurcoltak bíróság elé azokat a ma már nagyon idős embereket, akik a második világháború idején szerepet vállalhattak a táborokban, mivel ma már az sem kell az elítéléshez, hogy bárkit bántott volna az illetőt, ha ott volt, akkor tömeggyilkosnak számít a XXI. századi német törvények szerint. A múlt hétre egy 96 éves nőt is beidéztek, aki a tárgyalás napján nem jelent meg, ezért ellene hajtóvadászatot indítottak. Délelőtt 10-kor kellett volna a bíróság elé állnia, de nem volt sehol, a hatóságok az idősotthonban sem találták, ahol él. Végül délután 2-kor egy hamburgi sugárúton fogták el, miután elfogatóparancsot adtak ki ellene.

A fenti két esetet mellett úgy tudni, hogy legalább további 15 esetben vizsgálódnak a cionista német hatóságok, de ezeknél még nem történt meg a vádemelés.

A sachsenhauseni tábor 1936-ban nyitották meg, egyike volt az első koncentrációs táboroknak. Egy ideig itt képezték ki a többi tábor – például Auschwitz és Treblinka – őreit is. A táborban a zsidók és szovjet hadifoglyok mellett holland antifasisztákat, valamint homoszexuálisokat is dolgoztattak.

Kövess minket -on és -en!

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

A nyugat-ausztráliai rendőrség lőfegyvereket és lőszereket foglalt le egy perthi férfi otthonában. Az indoklás szerint a tulajdonossal egy háztartásban élő apa „nemzetiszocialista nézeteket vall”, ezért alkalmatlan arra, hogy fegyverekhez férhessen hozzá.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.