Kövess minket -on és -en!

Megkezdődött Norvégiában a bírósági meghallgatás az Utøya szigetén balosokat mészároló, s emiatt 21 évi börtönbüntetését töltő Anders Behring Breivik ügyében.

Breivik 10 évvel ezelőtti ítéletnek megfelelően most először kérheti feltételes szabadon bocsátását – jelentették hírügynökségek.

A fővárostól mintegy 130 kilométerre lévő skieni kerületi bíróságnak azt kell mérlegelnie, hogy az „elítélt továbbra is veszélyt jelent-e a társadalomra”, és ebből következően szabadon engedhető-e. A 10 évvel ezelőtti ítélet szerint egyébként a börtönbüntetés bármikor szabadon meghosszabbítható.

A mostani meghallgatásra három nap áll rendelkezésre a héten, plusz egy tartalék nap a jövő héten. Döntés is a jövő héten várható. A norvég jog értelmében Breiviknek 10 év után jár a meghallgatás lehetősége.

A 42 éves Breivik karlendítéssel lépett a bíróság elé kedden, az MTI szerint „zakójára és táskájára a fehérek felsőbbrendűségét hirdető jelmondatot tűzött”, feltartott egy táblát is ugyanezzel a szöveggel, és – a zsidó-liberális sajtó szerint – egy norvég „neonáci” mozgalom vezetőjeként mutatkozott be.

A fentebb idézett MTI szerint egyébként az volna a fehérek felsőbbrendűségét hirdető jelmondat, hogy: „Állítsátok meg a fehér nemzeteink elleni népirtást!” A hasonló megfogalmazásokra egyébként manapság nem hajlamos MTI valószínűleg ezt a zsargont tükörfordításban emelhette át az angol nyelvű, nemzetközi zsidó-liberális sajtóból.

Az AP amerikai hírügynökség szerint ezekkel a külsőségekkel máris azt sugallta, hogy a meghallgatást a „fehérek felsőbbrendűségéről szóló nézeteinek ismertetésére” fogja felhasználni, nem pedig arra, hogy kérje szabadon engedését. Az áldozatok hozzátartozói és a zsidó-liberális sajtó képviselői tartottak is ettől, de úgynevezett szakértők szerint éppen emiatt korai szabadlábra helyezése szinte kizárt, ráadásul az illetékes ügyészség a meghallgatás előtt a radikális fehér patrióta férfi börtönben tartását indítványozta.

Kövess minket -on és -en!

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Egy angol nemzetiszocialista csoport ünnepelte Adolf Hitler születésnapját az angliai Oldhamben található Duke of Edinburgh nevű pubban – számolt be róla a Manchester Evening News.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.