Kövess minket -on és -en!

Megkezdődött Norvégiában a bírósági meghallgatás az Utøya szigetén balosokat mészároló, s emiatt 21 évi börtönbüntetését töltő Anders Behring Breivik ügyében.

Breivik 10 évvel ezelőtti ítéletnek megfelelően most először kérheti feltételes szabadon bocsátását – jelentették hírügynökségek.

A fővárostól mintegy 130 kilométerre lévő skieni kerületi bíróságnak azt kell mérlegelnie, hogy az „elítélt továbbra is veszélyt jelent-e a társadalomra”, és ebből következően szabadon engedhető-e. A 10 évvel ezelőtti ítélet szerint egyébként a börtönbüntetés bármikor szabadon meghosszabbítható.

A mostani meghallgatásra három nap áll rendelkezésre a héten, plusz egy tartalék nap a jövő héten. Döntés is a jövő héten várható. A norvég jog értelmében Breiviknek 10 év után jár a meghallgatás lehetősége.

A 42 éves Breivik karlendítéssel lépett a bíróság elé kedden, az MTI szerint „zakójára és táskájára a fehérek felsőbbrendűségét hirdető jelmondatot tűzött”, feltartott egy táblát is ugyanezzel a szöveggel, és – a zsidó-liberális sajtó szerint – egy norvég „neonáci” mozgalom vezetőjeként mutatkozott be.

A fentebb idézett MTI szerint egyébként az volna a fehérek felsőbbrendűségét hirdető jelmondat, hogy: „Állítsátok meg a fehér nemzeteink elleni népirtást!” A hasonló megfogalmazásokra egyébként manapság nem hajlamos MTI valószínűleg ezt a zsargont tükörfordításban emelhette át az angol nyelvű, nemzetközi zsidó-liberális sajtóból.

Az AP amerikai hírügynökség szerint ezekkel a külsőségekkel máris azt sugallta, hogy a meghallgatást a „fehérek felsőbbrendűségéről szóló nézeteinek ismertetésére” fogja felhasználni, nem pedig arra, hogy kérje szabadon engedését. Az áldozatok hozzátartozói és a zsidó-liberális sajtó képviselői tartottak is ettől, de úgynevezett szakértők szerint éppen emiatt korai szabadlábra helyezése szinte kizárt, ráadásul az illetékes ügyészség a meghallgatás előtt a radikális fehér patrióta férfi börtönben tartását indítványozta.

Kövess minket -on és -en!

Egy niagarai (Ontario) férfit, aki három vádpontban ismerte el bűnösségét terrorizmussal kapcsolatos cselekményekben, húsz év börtönbüntetésre ítéltek. Matthew Althorpe legkorábban tíz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

A nyugat-ausztráliai rendőrség lőfegyvereket és lőszereket foglalt le egy perthi férfi otthonában. Az indoklás szerint a tulajdonossal egy háztartásban élő apa „nemzetiszocialista nézeteket vall”, ezért alkalmatlan arra, hogy fegyverekhez férhessen hozzá.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.