Kövess minket -on és -en!

Megkezdődött Norvégiában a bírósági meghallgatás az Utøya szigetén balosokat mészároló, s emiatt 21 évi börtönbüntetését töltő Anders Behring Breivik ügyében.

Breivik 10 évvel ezelőtti ítéletnek megfelelően most először kérheti feltételes szabadon bocsátását – jelentették hírügynökségek.

A fővárostól mintegy 130 kilométerre lévő skieni kerületi bíróságnak azt kell mérlegelnie, hogy az „elítélt továbbra is veszélyt jelent-e a társadalomra”, és ebből következően szabadon engedhető-e. A 10 évvel ezelőtti ítélet szerint egyébként a börtönbüntetés bármikor szabadon meghosszabbítható.

A mostani meghallgatásra három nap áll rendelkezésre a héten, plusz egy tartalék nap a jövő héten. Döntés is a jövő héten várható. A norvég jog értelmében Breiviknek 10 év után jár a meghallgatás lehetősége.

A 42 éves Breivik karlendítéssel lépett a bíróság elé kedden, az MTI szerint „zakójára és táskájára a fehérek felsőbbrendűségét hirdető jelmondatot tűzött”, feltartott egy táblát is ugyanezzel a szöveggel, és – a zsidó-liberális sajtó szerint – egy norvég „neonáci” mozgalom vezetőjeként mutatkozott be.

A fentebb idézett MTI szerint egyébként az volna a fehérek felsőbbrendűségét hirdető jelmondat, hogy: „Állítsátok meg a fehér nemzeteink elleni népirtást!” A hasonló megfogalmazásokra egyébként manapság nem hajlamos MTI valószínűleg ezt a zsargont tükörfordításban emelhette át az angol nyelvű, nemzetközi zsidó-liberális sajtóból.

Az AP amerikai hírügynökség szerint ezekkel a külsőségekkel máris azt sugallta, hogy a meghallgatást a „fehérek felsőbbrendűségéről szóló nézeteinek ismertetésére” fogja felhasználni, nem pedig arra, hogy kérje szabadon engedését. Az áldozatok hozzátartozói és a zsidó-liberális sajtó képviselői tartottak is ettől, de úgynevezett szakértők szerint éppen emiatt korai szabadlábra helyezése szinte kizárt, ráadásul az illetékes ügyészség a meghallgatás előtt a radikális fehér patrióta férfi börtönben tartását indítványozta.

Kövess minket -on és -en!

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Október elején újabb botrány kavarta fel az amerikai konzervatív médiát. Candace Owens nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást, amelyet állítása szerint Charlie Kirkkel folytatott két nappal halála előtt.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.