Kövess minket -on és -en!

Megkezdődött Norvégiában a bírósági meghallgatás az Utøya szigetén balosokat mészároló, s emiatt 21 évi börtönbüntetését töltő Anders Behring Breivik ügyében.

Breivik 10 évvel ezelőtti ítéletnek megfelelően most először kérheti feltételes szabadon bocsátását – jelentették hírügynökségek.

A fővárostól mintegy 130 kilométerre lévő skieni kerületi bíróságnak azt kell mérlegelnie, hogy az „elítélt továbbra is veszélyt jelent-e a társadalomra”, és ebből következően szabadon engedhető-e. A 10 évvel ezelőtti ítélet szerint egyébként a börtönbüntetés bármikor szabadon meghosszabbítható.

A mostani meghallgatásra három nap áll rendelkezésre a héten, plusz egy tartalék nap a jövő héten. Döntés is a jövő héten várható. A norvég jog értelmében Breiviknek 10 év után jár a meghallgatás lehetősége.

A 42 éves Breivik karlendítéssel lépett a bíróság elé kedden, az MTI szerint „zakójára és táskájára a fehérek felsőbbrendűségét hirdető jelmondatot tűzött”, feltartott egy táblát is ugyanezzel a szöveggel, és – a zsidó-liberális sajtó szerint – egy norvég „neonáci” mozgalom vezetőjeként mutatkozott be.

A fentebb idézett MTI szerint egyébként az volna a fehérek felsőbbrendűségét hirdető jelmondat, hogy: „Állítsátok meg a fehér nemzeteink elleni népirtást!” A hasonló megfogalmazásokra egyébként manapság nem hajlamos MTI valószínűleg ezt a zsargont tükörfordításban emelhette át az angol nyelvű, nemzetközi zsidó-liberális sajtóból.

Az AP amerikai hírügynökség szerint ezekkel a külsőségekkel máris azt sugallta, hogy a meghallgatást a „fehérek felsőbbrendűségéről szóló nézeteinek ismertetésére” fogja felhasználni, nem pedig arra, hogy kérje szabadon engedését. Az áldozatok hozzátartozói és a zsidó-liberális sajtó képviselői tartottak is ettől, de úgynevezett szakértők szerint éppen emiatt korai szabadlábra helyezése szinte kizárt, ráadásul az illetékes ügyészség a meghallgatás előtt a radikális fehér patrióta férfi börtönben tartását indítványozta.

Kövess minket -on és -en!

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

JFK meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael militarizálódására egyaránt.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt.