Életfogytiglanra ítélték a Buffalóban négerekre lövöldöző fajvédő fiatalt

Kövess minket -on és -en!

Életfogytig tartó börtönre ítélte egy amerikai bíróság azt a fiatal fehér fajvédő aktivistát, aki tavaly 10 színes bőrűt lőtt agyon Buffalo városában egy élelmiszerboltnál.

A 19 éves Peyton Gendron 2022. május 14-én a New York állambeli nagyváros főként négerek lakta negyedében egy élelmiszerüzletnél nyitott tüzet a vásárlókra, megölve ezzel 10 négert és latinót, valamint megsebesítve továbbiakat.

Az ítélethozatalon jelen voltak a négerek rokonai, akiktől az elítélt tettes bocsánatot kért, de az egyik néger így is meg akarta támadni a vádlottat. Peyton Gendron látszólag már megbánta a tettét, mivel azt mondta: „szörnyű dolgot tett, azért nyitott tüzet és gyilkolt meg embereket, mert feketék voltak”.

Hírek

A tárgyaláson a négerek arról beszéltek, hogy a hozzátartozójuk elvesztése miként változtatta meg életüket. Egyikük megpróbált rárontani az elítélt fiatalra, akit a biztonsági személyzetnek kellett megvédenie.

Peyton Gendron tavaly novemberben bűnösnek mondta magát az ellene felhozott vádakban, azaz „gyűlölet motiválta terrorista bűncselekmény”, 10 rendbeli emberölés, 3 rendbeli emberölési kísérlet és jogtalan fegyverbirtoklás vádjában.

Kövess minket -on és -en!

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

A méltán világhírű brit történész , C. A. Macartney edinburghi professzor "October Fifteenth – A History of Modern Hungary 1929-1945" (Október tizenötödike – A modern Magyarország története 1929-1945) című könyve első kiadásban 1957-ben látta meg a napvilágot.

Az alsó-ausztriai Horn táborába kerültek kiszállítása a Szovjetunióba hónapokig tartott. Hozzátartozott ahhoz az ausztriai lágerlánchoz (Zwetl, Stockerau stb.), amelyből az amerikaiak beleegyezésével mintegy 60 000 hadifoglyot kiszállítottak a Szovjetunióba jóvátételi munkára.

Nyugaton, kezdetben az angolszász országokban, de most már gyakorlatilag mindenhol, a „nem létező lobbi” egyre fokozódó intenzitású, szisztematikus pszichológiai háborút folytat a fehérek, elsősorban a fehér férfiak ellen.

A németországi Gelsenkirchen városában a nyár végén avatták fel Lenin mellett Karl Marx szobrát a Németországi Marxista-Leninista Párt székháza előtt.

Franciaországban már évek óta egy alacsony intenzitású etnikai háború zajlik, az idegen megszállók által évente felgyújtott 40 ezer gépkocsival, hogy rendszeres ámokfutásaiknak csak az anyagi természetű pusztításait említsük.

Az 1939-1940-es szovjet-finn téli háború kezdetekor a finn légierő mindössze 146 db repülőgéppel rendelkezik, amiből csak 114 db van bevethető állapotban. Ezzel szemben a szovjet légierő több mint 2.500 repülőgépet vet be a finn katonai és civil célpontok ellen. 

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

Az oroszországi Kirov városa mellett hatalmas, a sztálingrádi csata és doni áttörés során fogságba ejtett, majd a hosszú utazás, a hideg, az éhezés és betegségek következtében életüket vesztett német, magyar, olasz és román katonák földi maradványait rejtő tömegsírokra bukkantak.

A másodszor bombázott Dunai Repülőgépgyárban jelentősebb emberveszteség nem volt, mert az első bombázás nagyszámú áldozatából tanulva, a riasztás után mindenki az óvóhelyre vonult – ugyanakkor a bombatámadás a pontosabb célzás eredményeként, az április 3-inál jóval nagyobb károkat okozott.

1948. május 14-én Ben-Gurion kikiáltotta Izrael Állam megalakulását, mire az arab államok többsége dzsihádra szólította fel a muszlim világot. Kevesen tudják, milyen aktív szerepet vállalt Sztálin Izrael létrehozásában és abban, hogy túlélte az első arab–izraeli háborút.

Harald, aki saját állítása szerint kereszténnyé tette az általa egyesített Dániát és Norvégiát, melléknevét (blátǫnn) valószínűleg egy elhalt fogáról kapta, amelyet a krónikákban „sötétkék”-ként írtak le.

Kevesen tudják, hogy a Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdélyben még pusztítóbb volt a szovjet terror, mint a trianoni országrészben, ott ugyanis a szovjetek vérengzését tetézték a Vörös Hadsereg mellé csapódott román katonák kegyetlenkedései.