Életfogytiglanra ítélték a Buffalóban négerekre lövöldöző fajvédő fiatalt

Kövess minket -on és -en!

Életfogytig tartó börtönre ítélte egy amerikai bíróság azt a fiatal fehér fajvédő aktivistát, aki tavaly 10 színes bőrűt lőtt agyon Buffalo városában egy élelmiszerboltnál.

A 19 éves Peyton Gendron 2022. május 14-én a New York állambeli nagyváros főként négerek lakta negyedében egy élelmiszerüzletnél nyitott tüzet a vásárlókra, megölve ezzel 10 négert és latinót, valamint megsebesítve továbbiakat.

Az ítélethozatalon jelen voltak a négerek rokonai, akiktől az elítélt tettes bocsánatot kért, de az egyik néger így is meg akarta támadni a vádlottat. Peyton Gendron látszólag már megbánta a tettét, mivel azt mondta: „szörnyű dolgot tett, azért nyitott tüzet és gyilkolt meg embereket, mert feketék voltak”.

Archívum

A tárgyaláson a négerek arról beszéltek, hogy a hozzátartozójuk elvesztése miként változtatta meg életüket. Egyikük megpróbált rárontani az elítélt fiatalra, akit a biztonsági személyzetnek kellett megvédenie.

Peyton Gendron tavaly novemberben bűnösnek mondta magát az ellene felhozott vádakban, azaz „gyűlölet motiválta terrorista bűncselekmény”, 10 rendbeli emberölés, 3 rendbeli emberölési kísérlet és jogtalan fegyverbirtoklás vádjában.

Kövess minket -on és -en!

Megkezdődött pénteken a drezdai tartományi felsőbíróságon a "militáns neonáci csoportként" számon tartott Szász Szeparatisták nyolc tagjának pere.

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

A nyugat-ausztráliai rendőrség lőfegyvereket és lőszereket foglalt le egy perthi férfi otthonában. Az indoklás szerint a tulajdonossal egy háztartásban élő apa „nemzetiszocialista nézeteket vall”, ezért alkalmatlan arra, hogy fegyverekhez férhessen hozzá.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

A globalista rendszergazdák célja nem idegen területek és népességek fizikai meghódítása, hanem kivétel nélkül mindenki asszimilálása a globalista struktúrákba homogenizált tömegpiacként, tömegközönségként és világpolgárokként.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

„Azokat hozták ide, akik az önálló gondolkodás megbocsáthatatlan bűnében leledzenek” – így próbált Egri György író, egykori rab logikus rendszert találni a recski kényszermunkatáborban.

A XX. század legfényesebb temetésében volt része Josip Broz Titó kommunista vezetőnek, aki délvidéki magyarok tízezreinek kínhaláláért felelős.

A vérzivataros 20. század során több híres és hírhedt személyiség is megfordult a szegedi Csillag börtön celláiban.

1945 januárjának elején a komáromi vasútállomáson kivagonírozott Tigris harckocsik hosszú sora nagy zajt csapva kígyózott a macskaköves utcákon, hogy a Vág-Duna hídján túl elfoglalják harcállásukat.

Többek között például az a történet, miszerint Adolf Hitler vezér és kancellár nem volt hajlandó kezet fogni a félnéger Jesse Owensszel, csak az egyik zsidó legenda.

2005. június 21-én harcát megharcolva hosszú, sok szenvedéssel járó, súlyos betegség után Ujlaki Miklós egy montreáli kórházban átlépett egy talán szebb és jobb másik világba és nem maradt utána más, csak egy javarészt megsárgult papírhalom.

Nem a jégkorszak, hanem az aszály miatt hagyták el dél-grönlandi településeiket a vikingek a 15. században – állítja kutatók egy csoportja, amely a Science Advances című tudományos folyóiratban publikált tanulmányt a témáról.

1890. március 9-én született Vjacseszlav Mihajlovics Molotov, a sztálini Szovjetunió évtizedekig meghatározó személyisége, akinek neve a Molotov-koktél és a Molotov-Ribbentrop-paktum révén híresült el.

Hiába telt le katonaidőm 1945 márciusa végén, leszerelés helyett alakulatunkat Németországba telepítették át. Végcélunk Dessau lett volna.

1945. április 30-án délután, amikor az oroszok által ostromlott Berlin már lángokban égett, Adolf Hitler Führer és kancellár, a német Wehrmacht főparancsnoka a Kancellária épülete alatti cementbunkerben öngyilkosságot követett el.