Kövess minket -on és -en!

A Fővárosi Közgyűlés elé kerül a jövő héten özvegy Szálasi Ferencné, Lutz Gizella sírjának ügye, aminek két kimenetele lehet, mindkettő botrányos.

Szálasi Ferenc özvegyének sírjából hazafias aktivisták egy méltó kegyhelyet csináltak, a Magyarelvű Mozgalom vezetője a Szálasi feleségének a Farkasréti temetőben található sírhelyét megváltotta, ahol a sírkövet egy „Szálasi emlékére” felirattal és a nemzetvezető fényképével egészítette ki. Az ügyben a rendőrség nyomozást indított, ami után szélsőségesen magyarellenes magánszemélyek útjelző táblát állítottak a sír mellé, hogy „az eltévedt nem-fasiszták minél gyorsabban elkerülhessenek fontosabb, igazi hősök sírjaihoz”.

A Gyurcsány Ferenc patkánypártjához köthető sírgyalázók később fekete festékkel fújták le Szálasi Ferenc arcképét, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes pedig az Énbudapestem.hu-nak azt mondta, hogy „tartós jogi megoldásra” van szükség az ügyben: a Fővárosi Közgyűlés a jövő heti ülésén tárgyalja azt a jogszabálytervezetet, amely lehetővé teszi, hogy bármilyen, nekik nem tetsző sírfeliratot vagy szimbólumot a Budapesti Közművek letakarhasson, legvégső esetben pedig a sírhasználati szerződést felmondhassa.

Ez azt jelenti, hogyha a készíttetője nem távolítja el a nemzetvezető képét, a rá emlékező feliratot és a – zsidó-liberális sajtóban nyilaskeresztnek nevezett – szimbólumot (ami egyébként egy nyilakban végződő Krisztus-kereszt) a sírkőről, akkor előbb letakarják azt, majd a főváros elkommunizálja a sírhelyet és eltávolítja róla a követ.

Kiss Ambrus a fővárosi önkormányzat lapjának azt mondta, hogy a sírhely megváltói szerinte az átalakítások terveit nem mutatták be a temetkezési intézetnek, a munkálatokra – állítása szerint – nem volt engedélyük. Karácsony Gergely főpolgármester felkérte a Budapesti Közműveket, hogy szólítsák fel a sírhely megváltóját a feliratok 30 napon belüli eltávolítására. Ez azt jelenti, hogy ha ez nem történik meg, akkor megvonják tőle a sírhely feletti rendelkezési jogot.

„Nem engedjük, hogy neonáci emlékhely legyen a temetőben, a jogszabálysértő felirat eltávolítására szabott határidő lejárta után a főváros maga váltja meg a sírhelyet és eltávolítja róla a sírkövet” – közölte Kiss Ambrus.

Kövess minket -on és -en!

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.