waffen-ss-prinz-eugen-onkentes-ss-hegyihadosztaly-polo
waffen-ss-hunyadi-ss-fegyveres-granatos-hadosztaly-polo
wewelsburg-schwarze-sonne-fekete-nap-polo
sons-of-odin-valhalla-polo
good-night-left-side-skinhead-polo
waffen-ss-leibstandarte-ss-adolf-hitler-panceloshadosztaly-lssah-polo
barna-inges-nsdap-rohamosztagos-sturmabteilung-sa-polo
viking-iranytu-polo
waffen-ss-florian-geyer-ss-lovashadosztaly-polo
thor-mit-uns-viking-runa-polo

Információ: Zuckerbergnél már nem tudod megosztani lapunkat, tiltást kapsz, ha megpróbálod. Várunk Telegramon, ahol a felhasználási feltételek garantálják a szólásszabadságot. Töltsd le Windowsra vagy Google Play-ből, illetve AppStore-ból és csatlakozz: https://telegram.me/Harcunk

Magyarország 1919-ben hónapokig harcolt a román túlerő ellen, míg végül egy utolsó támadás felemésztette a magyar haderőt.

Az újabb tudományos megközelítések árnyaltabb képet mutatnak az 1918-as eseményekről, habár az akkori politika hibásan mérte fel a helyzetet, 1918–19 folyamán hazánk változó intenzitású, de állandó honvédő háborút folytatott a megszálló csapatok ellen. Ezekről beszélt a 24.hu újságírójának Dr. Révész Tamás történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet és a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport munkatársa.

Egészen eltérő körülmények

Nézzük először a török kérdést röviden, hogy aztán a valós honvédő harcokra koncentrálhassunk. A hivatkozás a török példára már a két világháború között megjelent a diskurzusban, a török párhuzam ekkoriban egyrészt a korban népszerű turáni gondolatba is jól illeszkedett: a magyar és a török "rokon" népek, amelyeket a nyugati hatalmak elárultak. Ennél azonban fontosabb lehetett, hogy Kemal Atatürköt könnyedén párhuzamba lehetett állítani Horthy Miklóssal, miszerint mindketten hasonlóan vészterhes időben vették át a hatalmat, és mentették meg nemzetüket.


Török- és Magyarország földrajzi adottságai és lehetőségei közt azonban óriási különbségek voltak.

A nagy kiterjedésű Kis-Ázsiában Atatürk vissza tudott vonulni Anatóliába, a központi fekvésű, jól védhető török etnikai központba, itt megszervezhette ellenkormányát és a megszállók ellen bevethető haderőt. Ellenségei is sok szempontból rosszabb helyzetben voltak. Elsősorban a gyenge görög hadsereggel kellett szembenéznie, amelynek a teljes utánpótlását a tengeren át kellett megszerveznie, Athén ráadásul nem számított annyira fontos szövetségesnek a nyugati hatalmak számára, mint Prága vagy éppen Bukarest. Emellett Kemal igen jelentős anyagi segítséget és felszerelést kapott a bolsevik Szovjetuniótól.

Törökországgal kapcsolatban még egy fontos dolgot érdemes figyelembe venni. A sikeres török védekezésért igen komoly árat kellett fizetnie a helyi lakosságnak, rengeteg helyen történtek véres atrocitások és komoly etnikai tisztogatások, miközben török-görög lakosságcsere során milliók veszítették el az otthonukat.

Ezzel szemben Magyarország ekkori ellenségei a francia politika legfontosabb keleti szövetségeseinek számítottak. Megerősítésükre elsősorban azért volt szükségük, hogy fel tudják venni a versenyt egy esetleges német és szovjet veszéllyel szemben. Magyarország földrajza ráadásul alkalmatlan a hatékony védelem megszervezésére, és nem utolsó sorban – legalább is 1918 végén – egyetlen támogatót sem tudhatott maga mögött – foglalja össze Révész Tamás.


koszonom-hogy-nem-keveredsz-polo
waffen-ss-dirlewanger-ss-fegyveres-granatos-hadosztaly-polo
good-night-left-side-skinhead-polo
schwarze-sonne-fekete-nap-polo
huseg-es-becsulet-waffen-ss-hagyomanyorzo-polo
wewelsburg-schwarze-sonne-fekete-nap-ferfi-triko
birodalmi-hadi-lobogon-david-lane-14-szo-polo
panzerdivision-waffen-ss-totenkopf-ss-panceloshadosztaly-triko

Eltávolodni a vesztes oldalról

A továbbiakban a jobb áttekinthetőség kedvéért nem időrendben, hanem égtájak szerint haladunk, miként annak idején is kelet, észak, dél és nyugat felől kellett szembenézni a támadókkal. Kezdjük azzal, hogy az 1918. október 31-én a Károlyi-kormányt forradalom emelte a hatalomba, első számú politikai célja volt önmagát, sőt az önálló Magyarország létét elismertetni a győztesekkel.

Próbálták hazánkat eltávolítani a vesztes oldalról. Károlyi és politikustársai úgy érveltek, hogy Magyarország kilépett a vesztes Monarchiából – akárcsak a csehek –, és így az új, független államon és annak a szerintük népakarat választotta kormányán nem kérhető számon a dualista monarchia háborús felelőssége – fogalmaz a történész. Hozzáteszi, pontosan ezért volt számukra létfontosságú, hogy a győztes nagyhatalmak valamilyen formában mielőbb elismerjék az új Károlyi-kormányt.

Károlyi Mihály egy hajó fedélzetén. Fotó: Library of Congress /Fortepan

A francia tábornok magánakciója

A kormányfő ezért november 7-én személyesen utazott Belgrádba, hogy találkozzon Franchet d’Esperey tábornokkal, az antant balkáni erőinek főparancsnokával. A végül 13-án Linder Béla által aláírt megállapodás többek között délen és keleten egy új demarkációs vonalat állapított meg, amely mögé az ekkorra maximum hat hadosztály nagyságú magyar haderőt kellett visszavonni.


A vonal a Drávától Pécsen, Baján és Aradon át egészen a Maros folyóig húzódott. Az egyezmény szerint a magyar közigazgatás elméletileg a helyén maradhatott volna, Károlyiék ezért a megszállást csak ideiglenesnek tekintették addig, míg a majdani béketárgyalásokon végleges megoldás születik.

A magyarok nem tudhatták, hogy d’Esperey felhatalmazás nélkül cselekedett, feltételei nemcsak nem tükrözték a nagyhatalmak akaratát, de Párizsban és Londonban is csak utólag értesültek akciójáról.

Az első arculcsapás

A román beszivárgás a Székelyföld hágóin át már november első napjaiban megindult, de az előrenyomulás hivatalosan november 13. után indult meg a Maros vonaláig. Közben Erdély-szerte erős román mozgolódás támadt, a parasztfelkelések után sok helyen elűzték a magyar közigazgatás képviselőit, és helyüket a sebtében megalakított román nemzeti tanácsok vették át. Ennek a részben Bukarestből támogatott mozgalomnak a csúcspontja volt a december 1-jén tartott gyulafehérvári gyűlés, amely kimondta 26 magyarországi (erdélyi és partiumi), román nemzetiségű lakosokkal is bíró vármegye egyesülését a Román Királysággal.

A helyi polgári és katonai vezetők számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a román állam egységei a gyulafehérvári pontok végleges jogi szentesítésére, vagy inkább mondjuk úgy, gyakorlati érvényesítésére érkeznek. A megszállást állandónak értelmezik, a magyar közigazgatást felszámolják, és a demarkációs vonalat sem tartják tiszteletben. A keletről érkező jelentések a hatalmas káoszban nehézkesen jutottak el Budapestre, ahol egyébként is nagy volt a fejetlenség. Ráadásul a román egységek önkényesen több helyen átlépték a Maros vonalát.

Az igazi arculcsapás azonban december közepén érte a magyar kormányt, amikor Henri Berthelot tábornok, a francia dunai hadsereg parancsnoka engedélyt adott a román haderőnek Erdély megszállására a Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyvárad-Arad vonalig.

A székely hadosztály

A magyar kormánynak el kellett döntenie, hogy harcol vagy visszavonul. Károlyiék egyrészt jól mérték fel, hogy az Erdélyben állomásozó gyenge haderőre támaszkodva az ellenállás nem lehet sikeres. Másrészt a kormánytagok továbbra sem tudtak szakítani pacifista álláspontjukkal, és még ekkor is naívan abban bíztak, hogy ha az ország együttműködik, a békekonferencián lehetőség lesz kedvezőbb feltételeket kiharcolni.

Káros hatásokkal járó politikai naivitás volt ez részükről még akkor is, ha nem igazán álltak a rendelkezésükre komoly fegyveres erők.

A kabinet tehát a visszavonulás mellett döntött, miközben Kratochvil Károlyt nevezte ki a kolozsvári katonai körzet parancsnokává, aki már november végén Károlyiék jóváhagyásával elkezdte az önkéntesek toborzását: belőlük és az ország keleti felében állomásozó egykori honvéd és közös egységekből jött létre később a híres székely hadosztály – emeli ki a történész.


A magyar csapatok fokozatosan kiürítették a területet, és a gyakorlatilag ellenállás nélkül előrenyomuló romának karácsonykor megszállták Kolozsvárt, 1919 elejére pedig eljutottak a demarkációs vonalig. Itt álltak meg velük szemben az addigra már partiumi önkéntesekkel is kiegészített, nagyjából csaknem 12 ezer főből álló, viszonylag jól felfegyverzett és felszerelt székely hadosztály egységei, a vonal déli részén pedig 6. hadosztály katonái álltak körülbelül 8000 fős létszámmal.

A folyamatosan erősödő román haderő ezzel szemben hat hadosztályt tudott ekkor már felvonultatni, ami létszámban kétszeres, tüzérségben háromszoros fölényt jelentett.

A megszállt területekről sokan csatlakoztak, illetve az antanttól folyamatosan érkeztek a fegyverek, a haditechnika, az utánpótlás – amiért a Román Királyság egyébként az orosz bolsevizmus elleni küzdelemre hivatkozva folyamodott Párizshoz.

Magyar–román háború

Az 1919 elejére megszilárduló demarkációs vonalon január és március között folyamatosak voltak a kisebb összecsapások, de nagyobb ütközetekre nem került sor. Az év elején a csehek is megkezdték a Felvidék megszállását, bevonultak Kassára és Pozsonyba, a magyar kormány pedig az események hatására a tél végére feladta addigi pacifista álláspontját a külpolitikában.


nagy-magyarorszag-polo
waffen-ss-langemarck-onkentes-ss-granatoshadosztaly-polo
amerikai-konfoderacios-allamok-zaszlaja-polo
mjolnir-schwarze-sonne-fekete-nap-viking-polo
14-szo-polo
wewelsburg-schwarze-sonne-fekete-nap-polo
theodor-eicke-waffen-ss-totenkopf-obergruppenfuhrer-polo
schwarze-sonne-himzett-galleros-polo-fekete-nap-himzett-galleros-polo

Károlyi Mihály március 2-án, a székely hadosztály előtt tartott beszédében mindenki számára egyértelműen meghirdette a fegyveres önvédelmet.

Ám a gyengén felszerelt, utánpótlási gondokkal küzdő magyar katonák morálja egyre romlott, a helyzetet a harmadik Vix-jegyzék mozdította ki a holtpontról 1919. március 20-án: az antant gyakorlatilag a mai trianoni határokig követelte a Partium kiürítését. Károlyi és a kormány nem akarta elfogadni ezeket a feltételeket, ezért lemondott, így megalakult a Magyarországi Tanácsköztársaság. Ez első körben önmagában nem hozott lényegi változást a keleti fronton.


Az általános román támadás csak három héttel később, április 16-án indult meg a front teljes szélességében, a hatalmas túlerő napok alatt felszámolta a magyar ellenállást, és nagy tempóban indultak nyugatnak, miközben a maradék magyar erők harcolva hátráltak. A székely hadosztály nagyobb része – értelmetlennek látva az ellenállást – letette a fegyvert, míg kisebb csapatrészei továbbra is fegyverben maradva beolvadtak a Vörös Hadsereg más alakulataiba.

Május elején a románok elérték a Tisza vonalát, itt felsőbb parancsra meg kellett állniuk, ezen a fronton ezek után viszonylag nyugalom állt be.

A magyar Vörös Hadsereg északi irányban indította meg a támadást a csehszlovák haderő ellen, ám a sikeres hadjárat után az antant tárgyalásokat kezdett Kun Béláékkal, hogy adják fel a Felvidéken elért eredményeket, vonuljanak vissza, cserébe a románokat kivonják a Tiszántúlról.

Szabad a rablás és a gyilkosság

A magyarok így is tettek, de a román haderő nem mozdult. A magyar Vörös Hadsereg ezért július 20-án három helyen is átlépte a folyót, a támadás azonban a román túlerő miatt alig 3–4 nap után összeomlott. Hadseregünk felbomlott, az ellenség a magyar bolsevik veszély felszámolására hivatkozva augusztus 4-én bevonult Budapestre, és még tovább nyugati irányba Győrig, Veszprémig is eljutott.


waffen-ss-division-das-reich-ss-panceloshadosztaly-himzett-galleros-polo
odinista-pogany-polo
gungnir-odin-landzsaja-viking-polo
waffen-ss-30-januar-ss-onkentes-granatos-hadosztaly-polo
waffen-grenadier-division-der-ss-hunyadi-polo
waffen-ss-hunyadi-ss-fegyveres-granatos-hadosztaly-polo
in-odin-we-trust-til-valhall-odinista-thor-steinar-ansgar-aryan-polo
thor-mit-uns-viking-runa-ferfi-triko

A demarkációs vonalon túl a román haderő egyértelműen megszállóként viselkedett, szabad rablás folyt az országban azon ürüggyel, hogy Romániát Erdély és a Partium területének arányában megilletik Magyarország javai. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy szinte minden mozdíthatót igyekeztek elszállítani, élelmiszertől kezdve műkincseken, iparcikkeken keresztül mozdonyokig, vasúti kocsikig, komplett gyárak felszereléséig.

Mindennaposak voltak az atrocitások, jelenleg is folynak a kutatások a témában, de úgy tűnik, hogy a román megszállás legalább ezer halálos áldozatot követelt a "trianoni Magyarország" területén.

A kiürítés végül több lépcsőben történt az antant nyomására. Először a Dunántúl megszállása ért véget, majd a 1919 őszén a fővárost is elhagyták, hogy Horthy Miklós november 16-án bevonulhasson, a Tiszán túli területekről azonban csak 1920-ban távoztak a román katonák.


elesett-hosok-csarnoka-valhalla-polo
valknut-runa-kor-odinista-viking-polo
awb-afrikaner-weerstandsbeweging-del-afrikai-bur-ellenallas-polo
ver-es-becsulet-blood-and-honour-white-aryan-resistance-kapucnis-pulover
odin-szleipnir-es-fenrir-polo
waffen-ss-gotz-von-berlichingen-ss-pancelgranatos-hadosztaly
schwarze-sonne-himzett-galleros-polo-fekete-nap-himzett-galleros-polo
ian-stuart-donaldson-polo

Fotóarchívum

a-wiking-panceloshadosztaly-a-keleti-fronton-1942
a-ii-vilaghaboru-nagy-pillanatai-szinesben-gorogorszag-1941
kong-xiangxi-kinai-bankar-a-kuomintang-politikusa-es-kiserete-adolf-hitlerrel-berchtesgadenben-bajororszagban-1937-junius-13
a-leibstandarte-ss-adolf-hitler-panceloshadosztaly-tigris-tankja-egy-francia-faluban-eszak-franciaorszagban-1944-tavasz
benito-mussolini-megtekint-egy-panzer-v-loevegtoronybol-kialakitott-vedelmi-allast-eszak-olaszorszagban-1944
nemetek-elfognak-egy-orosz-katonat-egy-eredmenyes-offenziva-utan-keleti-front-1942
a-wehrmacht-katonai-a-barbarossa-hadmuvelet-kezdo-honapjaban-a-keleti-fronton-1941-junius
adolf-hitler-fuhrer-es-kancellar-megerkezik-a-nemzetiszocialista-nemet-munkaspart-nagygyulesere-a-nurnbergi-zeppelin-mezon-1938-szeptember-6
nemet-tigris-nehezharckocsi-roncsa-olaszorszagban-roma-kozeleben-1944-junius-18
a-volkswagen-konszern-atadasi-ceremoniaja-wolfsburgban-1939
a-nemet-lanyok-szovetsege-mutatja-be-monumentalis-tancat-tobb-ezer-resztvevovel
latogato-a-103-nehezpancelos-hadosztaly-tiger-i-harckocsijan-1944
pz-kpfw-tiger-i-ausf-e-nehezharckocsi-az-502-es-nehezpancelos-osztalybol-a-leningradi-fronton-1943-januar
pzkpfw-vi-ausf-e-tiger-i-nehezharckocsi-es-szemelyzete-uton-olaszorszagban-1944
amerikai-katona-elfogott-tiger-i-nehezharckocsival-pozol-tunis-koezeleben-eszak-afrikaban-1943
a-121-szamu-kiralytigris-nehezharckocsi-a-balatonnal-a-tavaszi-ebredes-offenziva-idejen-1945
a-nemet-12-hitlerjugend-ss-pancelos-hadosztaly-panzer-iv-harckocsijainak-es-legenysegenek-szemleje-rundstedt-tabornagy-altal-eszak-franciaorszagban-1944-januar
hitler-ifjak-talalkozoja-a-nyugati-fronton-a-nemet-12-hitlerjugend-ss-pancelos-hadosztaly-tagjaival-1944-marcius-21
a-birodalmi-munkaszolgalat-reichsarbeitsdienst-rad-felvonuloi-a-zeppelin-mezon-az-1937-es-partnapokon-nuernbergben-1937-szeptember
a-das-reich-ss-panceloshadosztaly-tiger-i-nehezharckocsija-harkov-ukrajna-tersegeben-1943
hummel-oenjaro-neheztarack-a-kurszki-csataban-1943
horthy-miklos-es-adolf-hitler-u-bootokat-tekint-meg-a-magyar-kormanyzo-nemetorszagi-latogatasakor-kielben-1938-augusztus-22
rundstedt-tabornagy-kiseretevel-terepszemlet-tart-a-nemet-12-hitlerjugend-ss-pancelos-hadosztaly-egysegeinel-eszak-franciaorszagban-1944-januar
a-wiking-hadosztaly-panzerkampfwagen-iii-as-koezepes-harckocsija-a-keleti-fronton-1943
nemet-harckocsizo-a-jarmuve-pancelzatan-egy-nagy-kaliberu-fegyver-altal-ejtett-serulest-vizsgal-a-keleti-fronton-1943-augusztus
sdkfz-251-fellanctalpas-harcjarmu-egy-panzerkampfwagen-vi-nehezharckocsi-nyomaban-tuneziaban-1943
panzer-v-panther-ausf-d-kozepes-harckocsi-roncsa-a-kolni-dom-elott-eloterben-egy-amerikai-katona-1944-aprilis-4
otto-carius-nemet-pancelos-asz-217-es-toronyszamu-tiger-i-nehezharckocsija-a-keleti-fronton-1944-tel
a-leibstandarte-stug-iii-rohamloevege-manstein-offenzivajanak-vegen-harkov-tersegeben-1943-marcius
felvonulas-es-katonai-parade-adolf-hitler-50-szuletesnapjan-berlinben