Kövess minket -on és -en!

Ismét beperli a norvég kormányt a norvég fajvédő terrorista, hogy kikényszerítse teljes elkülönítésének megszüntetését – jelentette a norvég média.

Anders Breivik 2011. július 22-én 69 szélsőbaloldalit gyilkolt meg Utoya szigetén a Munkáspárt ifjúsági táborában. Oslo kormányzati negyedében pediggépkocsiba rejtett pokolgéppel megölt további nyolc személyt. Rystein Storrvik ügyvéd szerint Breivik a 2012-es elítélése óta magánzárkában van a börtönben, és büntetése alatt nem érintkezett más rabokkal.

Az év elején Breiviket másik börtönbe helyezték át, de Storrvik szerint nem történt előrelépés az emberi kapcsolatok terén – mondta az ügyvéd az NTB norvég hírügynökségnek. „A börtönőrökön kívül senkivel sincs kapcsolatban” – hangoztatta a jogász, majd hozzátette, hogy ez az emberi jogok megsértése. Januárban tartották a most 43 éves Breivik feltételes szabadlábra helyezési meghallgatását a telemarki kerületi bíróságon, ahol fehér fajvédő nézeteket adott elő és nemzetiszocialista tisztelgést mutatott, de azt vallotta, hogy nézetei megtartása mellett lemondott az erőszakról. A bíróság úgy döntött, hogy Breiviknek börtönben kell maradnia, mert még mindig „potenciális fenyegetést” jelent.

Breivik a Norvégiában kiszabható 21 éves maximális büntetést tölti. Azonban ennél tovább is fogva tartható, mert a törvény lehetővé teszi a bíróságok számára, hogy addig tartsák börtönben, amíg „veszélyt jelent a társadalomra”. A tárgyaláson beszámíthatónak nyilvánították, bár az ügyészség szerint „pszichotikus” volt. Nem fellebbezett az ítélet ellen, de pert indított a kormány ellen az emberi jogok megsértése miatt, amiért nem érintkezhet szimpatizánsokkal. Azt a pert elvesztette.

2016-ban azonban nyert abban a perben, melyben azt kifogásolta, hogy más elítéltektől elkülönítik, gyakorta levetkőztetik és átkutatják, eleinte gyakran megbilincselték. Panaszkodott továbbá a börtönkoszt minőségére, és arra is, hogy műanyag evőeszközökkel kellett ennie, és arra, hogy nem tudott kapcsolatba lépni rokonszenvezőkkel.

Kövess minket -on és -en!

Vizsgálati fogságba helyeztek a német hatóságok hat embert, akik 2023 februárjában Budapesten „az általuk szélsőjobboldalinak vélt” emberek ellen elkövetett támadások miatt álltak körözés alatt, és január 20-án önként feladták magukat – közölte a karlsruhei német szövetségi ügyészség.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

A világ legnagyobb darabszámban eladott autójának számító, a történelemben először húszmillió példányban legyártott, egy korszak jelképének is tekinthető Volkswagen Bogár ötlete Hitler fejéből pattant elő, a terveket pedig Ferdinand Porsche készítette. 

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

A legutóbbi Ohio állambeli események, melyek a közelmúltban történt fehér fajvédő felvonulások mintáját követik, zsidók és liberálisok felzúdulását váltotta ki helyben és országosan is.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A szerző 1948-49-ben, a „nácitlanítás” csúcspontján egy sor titkos propaganda küldetést irányított a levert Németországba.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

1939. november 8-án este 20.45-kor Konstanznál, a svájci-német határt alkotó drótkerítéstől 25 méterre két német határőr feltartóztat egy Georg Elser nevű ácsot, majd a határállomásra kísérik gyanús viselkedése miatt.

Hollandiában kitették az internetre, hogy kik lehettek nemzetiszocialista aktivisták az országban a német uralom időszaka alatt.

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.