Kövess minket 
-on és 
-en!
Megszólaltak a német közmédiának azoknak a feltételezett elkövetőknek a szülei, akiket a tavaly februári budapesti támadások elkövetése miatt köröznek.
Egyikük apja szerint közülük többen hajlandók lennének feladni magukat, de van feltételük: azt szeretnék, ha a német hatóságok nem adnák át őket Magyarországnak, hanem Németországban vonnák őket felelősségre (nyilván a kedvezőbb elbánás reményében). Erről Wolfram Jarosch, a támadások egyik gyanúsítottjának édesapja beszélt az MDR regionális közszolgálati csatornának. Az ő gyereke jelenleg Drezdában van előzetes letartóztatásban.
Felidézték: a Becsület napja emléknaphoz kapcsolódóan még további kilenc gyanúsítottat köröznek. Közülük kettő neve a Németországban nagy visszhangot kiváltó Lina E. ügyben is előkerült, egyikük az a Johann Guntermann, aki a magyar hatóságok körözési listáján is szerepel (Lina E. egy lipcsei nő, akit szélsőbalos társaival együtt Drezdában elítéltek, miután hazazifas érzelmű emberekre támadtak). A többi, budapesti támadásban érintett németországi személy is szászországi és thüringiai illetőségű.
Egyikük – anonimitást kért – anyja a hatóságok gyanújáról és az esetleges bűnösségről nem kívánt nyilatkozni. Mint mondta, „tisztességes és jogállami eljárást követelünk, itt, Németországban. Ez az egyetlen esélye ezeknek a fiataloknak” – fogalmazott. Arról beszélt, hogy szülőként hisznek abban, hogy a fiataloknak – úgy, ahogy más embereknek – joguk van a jogállami körülmények közötti eljáráshoz, és a bűnösség megállapítása esetén emberhez méltó börtönkörülményekhez, utána pedig „perspektívára a társadalomba való visszailleszkedésükhöz”. Ez pedig csak Németországban lehetséges – állította az anya az MDR-nek, amiből egyben az is következik, hogy szerinte Magyarországon diktatúra uralkodik. Ennek apropóján a cikkben felidézték az ügyben már megvádolt és bírósági eljárás alá helyezett olasz nő, Ilaria Salis panaszait a magyar börtönkörülményekről, amelyek hazájában, Olaszországban különösen nagy figyelmet kaptak szélsőbalos körökben. Ő egyebek mellett a cellája méretét – három négyzetméteres – kifogásolta, és azt állította, hogy ágyi poloskák és csótányok keserítik az életét. Kevesli továbbá a kosztot és kifogásolja a higiéniai körülményeket, például azt, hogy a menstruációja idején tampon és egészségügyi betét helyett vattát kellett használnia. Megkifogásolták azt is, hogy Németországban szerintük alig kap figyelmet az ügy. Megszólaltatták a Helsinki Bizottság nevű liberálextrémista szervezet képviseletében Kramer Lilit is, aki olyan állításokat tett, miszerint: Salis esetében nem tettek kivételt; egy másik ügyben egy fogvatartottat például napokra bezártak vécépapír nélkül.
Nyilatkozott az MDR-nek Sören Schomburg, a kiadatási jog szakértője, aki Julian Assange-t és Carles Puigdemont katalán szeparatistavezért is képviselte. Mint mondta, a kiadatásnak vannak feltételei. Arról beszélt, hogy Németország nem vehet részt olyan kiadatási eljárásban, amely „emberjogi sérelemhez” vezetne, vagy akár annak kockázata fennállna. A szakértő szerint az ember alapvető jogainak sérelméhez tartozik az is, ha a kiadatásban résztvevők nem részesülnek tisztességes eljárásban, megkínozzák őket, vagy embertelen bánásmódban részesülnek. Mint mondta, a börtönkörülmények jellemző indokok a kiadatások elutasítására, ám az nem elég, ha az ügyvédek erre hivatkoznak. Minden egyes esetben konkrétumokra van szükség a kockázatokat illetően. A vécépapírról szóló városi legenda pedig nem biztos, hogy elég lesz.
– A bujkáló antifák szüleinek ajánlata a drezdai ügyészség előtt ismert – derül ki Jarosch nyilaktozatából, aki az egyik támadásban érintett bandatag édesapja. Szerinte ki kell mondani, hogy az ügyészségnek megvan a jogi lehetősége a kiadatás megakadályozására. Eddig az ügyészség ezt ahhoz kötötte, hogy a gyanúsítottak azonnal átfogó beismerő vallomást tegyenek, elkerülve ezzel egy elhúzódó eljárást – magyarázta Jarosch. Szerinte ez viszont nem lehetséges, ha „embertelen börtönkörülmények fenyegetik a gyerekeiket”. – Az ártatlanság vélelme őket is megilleti. Nem követelhetem és nem akarhatom, hogy ott bárki bevalljon bármit. Tisztességes, alkotmányos eljárásban kell megállapítani, mi történt – jelentette ki. Az MDR megkereste az ügyben a drezdai ügyészséget is, a hatóság azonban többszöri kérés ellenére sem adott érdemi tájékoztatást, mivel az veszélyeztetné a folyamatban lévő eljárás végrehajtását.
A magyar hatóságok egyelőre három személyt vádoltak meg a tavaly februári antifa-támadások elkövetésével. Ügyükben január végén tartottak előkészítő ülést. Az első rendű vádlott Salisra 11 év fegyházat kért az ügyészség, ő azonban tagadja a bűnösségét. A másodrendű vádlott német állampolgárságú férfi beismerte a terhére róttakat, őt három év fegyházra ítélték, egyelőre nem jogerősen. A harmadrendű vádlott német nő ügyében is – Ilaria Salishoz hasonlóan – tárgyalásra tért át a Fővárosi Törvényszék. A rendőrség korábban 14 személyt keresett az ügyben, jelenleg ugyanazon 14 emberrel szemben van érvényben nemzetközi elfogatóparancs. Közöttük egyébként nem csak német állampolgárok vannak.
|
|
|
|
|
|
