Kövess minket -on és -en!

Megszólaltak a német közmédiának azoknak a feltételezett elkövetőknek a szülei, akiket a tavaly februári budapesti támadások elkövetése miatt köröznek.

Egyikük apja szerint közülük többen hajlandók lennének feladni magukat, de van feltételük: azt szeretnék, ha a német hatóságok nem adnák át őket Magyarországnak, hanem Németországban vonnák őket felelősségre (nyilván a kedvezőbb elbánás reményében). Erről Wolfram Jarosch, a támadások egyik gyanúsítottjának édesapja beszélt az MDR regionális közszolgálati csatornának. Az ő gyereke jelenleg Drezdában van előzetes letartóztatásban.

Felidézték: a Becsület napja emléknaphoz kapcsolódóan még további kilenc gyanúsítottat köröznek. Közülük kettő neve a Németországban nagy visszhangot kiváltó Lina E. ügyben is előkerült, egyikük az a Johann Guntermann, aki a magyar hatóságok körözési listáján is szerepel (Lina E. egy lipcsei nő, akit szélsőbalos társaival együtt Drezdában elítéltek, miután hazazifas érzelmű emberekre támadtak). A többi, budapesti támadásban érintett németországi személy is szászországi és thüringiai illetőségű.

Egyikük – anonimitást kért – anyja a hatóságok gyanújáról és az esetleges bűnösségről nem kívánt nyilatkozni. Mint mondta, „tisztességes és jogállami eljárást követelünk, itt, Németországban. Ez az egyetlen esélye ezeknek a fiataloknak” – fogalmazott. Arról beszélt, hogy szülőként hisznek abban, hogy a fiataloknak – úgy, ahogy más embereknek – joguk van a jogállami körülmények közötti eljáráshoz, és a bűnösség megállapítása esetén emberhez méltó börtönkörülményekhez, utána pedig „perspektívára a társadalomba való visszailleszkedésükhöz”. Ez pedig csak Németországban lehetséges – állította az anya az MDR-nek, amiből egyben az is következik, hogy szerinte Magyarországon diktatúra uralkodik. Ennek apropóján a cikkben felidézték az ügyben már megvádolt és bírósági eljárás alá helyezett olasz nő, Ilaria Salis panaszait a magyar börtönkörülményekről, amelyek hazájában, Olaszországban különösen nagy figyelmet kaptak szélsőbalos körökben. Ő egyebek mellett a cellája méretét – három négyzetméteres – kifogásolta, és azt állította, hogy ágyi poloskák és csótányok keserítik az életét. Kevesli továbbá a kosztot és kifogásolja a higiéniai körülményeket, például azt, hogy a menstruációja idején tampon és egészségügyi betét helyett vattát kellett használnia. Megkifogásolták azt is, hogy Németországban szerintük alig kap figyelmet az ügy. Megszólaltatták a Helsinki Bizottság nevű liberálextrémista szervezet képviseletében Kramer Lilit is, aki olyan állításokat tett, miszerint: Salis esetében nem tettek kivételt; egy másik ügyben egy fogvatartottat például napokra bezártak vécépapír nélkül.

Nyilatkozott az MDR-nek Sören Schomburg, a kiadatási jog szakértője, aki Julian Assange-t és Carles Puigdemont katalán szeparatistavezért is képviselte. Mint mondta, a kiadatásnak vannak feltételei. Arról beszélt, hogy Németország nem vehet részt olyan kiadatási eljárásban, amely „emberjogi sérelemhez” vezetne, vagy akár annak kockázata fennállna. A szakértő szerint az ember alapvető jogainak sérelméhez tartozik az is, ha a kiadatásban résztvevők nem részesülnek tisztességes eljárásban, megkínozzák őket, vagy embertelen bánásmódban részesülnek. Mint mondta, a börtönkörülmények jellemző indokok a kiadatások elutasítására, ám az nem elég, ha az ügyvédek erre hivatkoznak. Minden egyes esetben konkrétumokra van szükség a kockázatokat illetően. A vécépapírról szóló városi legenda pedig nem biztos, hogy elég lesz.

– A bujkáló antifák szüleinek ajánlata a drezdai ügyészség előtt ismert – derül ki Jarosch nyilaktozatából, aki az egyik támadásban érintett bandatag édesapja. Szerinte ki kell mondani, hogy az ügyészségnek megvan a jogi lehetősége a kiadatás megakadályozására. Eddig az ügyészség ezt ahhoz kötötte, hogy a gyanúsítottak azonnal átfogó beismerő vallomást tegyenek, elkerülve ezzel egy elhúzódó eljárást – magyarázta Jarosch. Szerinte ez viszont nem lehetséges, ha „embertelen börtönkörülmények fenyegetik a gyerekeiket”. – Az ártatlanság vélelme őket is megilleti. Nem követelhetem és nem akarhatom, hogy ott bárki bevalljon bármit. Tisztességes, alkotmányos eljárásban kell megállapítani, mi történt – jelentette ki. Az MDR megkereste az ügyben a drezdai ügyészséget is, a hatóság azonban többszöri kérés ellenére sem adott érdemi tájékoztatást, mivel az veszélyeztetné a folyamatban lévő eljárás végrehajtását.

A magyar hatóságok egyelőre három személyt vádoltak meg a tavaly februári antifa-támadások elkövetésével. Ügyükben január végén tartottak előkészítő ülést. Az első rendű vádlott Salisra 11 év fegyházat kért az ügyészség, ő azonban tagadja a bűnösségét. A másodrendű vádlott német állampolgárságú férfi beismerte a terhére róttakat, őt három év fegyházra ítélték, egyelőre nem jogerősen. A harmadrendű vádlott német nő ügyében is – Ilaria Salishoz hasonlóan – tárgyalásra tért át a Fővárosi Törvényszék. A rendőrség korábban 14 személyt keresett az ügyben, jelenleg ugyanazon 14 emberrel szemben van érvényben nemzetközi elfogatóparancs. Közöttük egyébként nem csak német állampolgárok vannak.

Kövess minket -on és -en!

A budapesti börtönben fogva tartott antifasiszta bandavezér, Ilaria Salis csalódott a magyar külgazdasági és külügyminiszterben, amiért az azt reméli, megkapja méltó büntetését tettéért.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

„Ideje megtisztítani az algákat, gombákat és növényeket a kolonialista örökségtől, és végleg kiirtani a tudományos nevükből a sértő kifejezéseket” – indítványozta Gideon F. Smith és Estrela Figueiredo, a Nelson Mandela Egyetem két botanikusa 2021-ben.

Október 20-án a Die Heimat (korábban NPD) baden-württembergi elnökét, Marina Djonovićot megtámadta és megsebesítette egy csoport baloldali szélsőséges.

Egy fehér patriótát, akit Ausztráliában bűnösnek találtak abban, hogy megszegte a tavaly elfogadott elnyomó törvényt, amely megtiltja a nemzetiszocialista köszöntés nyilvános használatát, börtönbe küldenek a nézeteiért.

A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalom leginkább a migránsokat, az arabokat, a cigányokat és a fekete-afrikaiakat utasítja el.

Amint ismert, a németországi Magdeburgban szörnyűséges események zajlottak le. A karácsonyi vásárban péntek este egy szaúd-arábiai származású, de már 2006 óta Németországban élő férfi egy bérelt BMW-vel a tömegbe hajtott.

Szórakozni érkezett, súlyos testi sérüléseket kapott emlékbe Magyarországon az a tel-avivi nő, akit az Ozora Fesztivál biztonsági őrei megvertek, amiért a rendezvényen megismert szintén izraeli társával renitenskedtek a feszvitálon.

Négy német tartományban házkutatást tartottak a „szélsőjobboldali” Compact kiadványt megjelentető cég telephelyein és más ingatlanokban azt követően, hogy a belügyminisztérium betiltotta a havilapot, mondván, hogy az alkotmányos rend ellen dolgozik.

A zsidó-liberális sajtóban „náci nagymamaként” csúfolt Ursula Haverbecket, akit már többször is börtönbüntetéssel sújtottak úgynevezett holokauszttagadás miatt, most újabb 16 hónapra ítélték.

Budán még heves harcok folytak, amikor Pesten, az új szovjet hatalom árnyékában megalakult néptörvényszék, amely hivatalosan a Budapesti Nemzeti Bizottság nevet kapta, végrehajtotta első halálos ítéletét.

Az argentin rendőrség letartóztatott egy férfit Buenos Airesben, aki egy nagy mennyiségű, a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalomból származó eredeti fegyvert tartott a házában, amelyek a Wehrmacht és a Waffen-SS szimbólumaival voltak díszítve – közölték a hatóságok.

Vélhetően hazafias aktivisták a kommunizmust a zsidósággal azonosító matricát ragasztottak az érdi vasútállomás egyik padjára. A címkén a következő felhívás olvasható: „Küzdj a zsidó zsarnokság ellen! Harcolj a népedért!”

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

Július 15-én hét hónap börtönre ítélték Hans Jørgen Lysglimt Johansent, a Szövetség – Alternatíva Norvégiának (Alliansen – Alternativ for Norge) párt elnökét.