Kövess minket -on és -en!

Vádat emeltek Irmgard Furchner, lánykori nevén Irmgard Dirksen ellen, aki titkárnőként dolgozott a stutthofi koncentrációs táborban a második világháború idején – írja a Guardian.

A 96 éves nő 18 évesen került a német uralom alatt lévő Lengyelországban, a Balti-tenger partjánál felállított táborba. Azzal vádolják, hogy „több ezer fogoly meggyilkolásában segédkezett”.

A zsidók közül – akik a gdanski kikötővároshoz közeli táborban voltak – néhányan ott lesznek a tárgyaláson, hogy tanúskodjanak a nő ellen, akit 11412 esetben „gyilkosság elősegítésével” vádolnak, 18 esetben pedig „bűnrészességgel”.

Furchner tárgyalása nem indult akadálytalanul, ugyanis a 96 éves asszonynak délelőtt 10-kor kellett volna a bíróság elé állnia, de nem jelent meg, a hatóságok az idősotthonban sem találták, ahol él. Végül délután 2-kor egy hamburgi sugárúton ütöttek rajta, miután elfogatóparancsot adtak ki ellene.

A több mint tízezer ember halálában való közreműködéssel vádolt titkárnő már szeptember elején jelezte, hogy szégyenletesnek tartja az ellene indítandó pert, idős korára és gyenge fizikumára hivatkozva azt kérte az eljáró törvényszéktől, hogy ügyvédje képviselhesse őt a tárgyalóteremben.

„Meg akarom kímélni magamat ettől a szégyentől, és nem akarok gúny tárgyává válni az emberiség számára” – írta a bíróságnak címzett levelében.

Érdekesség, hogy a perben a fiatalkorúak bírósága jár el, mert a történtek idején fiatalkorú volt. A vádlott a bírósághoz intézett levelében úgy fogalmazott:

„Semmi olyasmit nem tettem 18-19 évesen, amiért 96 évesen kellene vállalnom a felelősséget”.

John Demjanjuk elítélése 2011-ben azonban új korszakot hozott a holokausztperek történetében. A férfi a sobibóri koncentrációs tábor őre volt, és tíz évvel ezelőtt „28 ezer ember meggyilkolásának elősegítése” miatt ítélték el. A bíró akkor azt mondta, hogy függetlenül attól, milyen kicsi volt a szerepe, amíg bebizonyítható, hogy „fogaskerék volt a pusztítás gépezetében”, elítélhető tömeggyilkosságban való részvételért.

2016-ban négy év börtönbüntetésre ítélték a 94 éves Oskar Göringet, aki könyvelőként dolgozott Auschwitzban, a 94 éves Reinhold Hanningot pedig, aki őrként volt Auschwitzban, öt évre börtönözték be. Dmjaniuk, Göring és Hanning is meghalt még azelőtt, hogy le tudták volna tölteni a büntetésüket.

Bruno Dey Stutthofban volt őr, őt két év próbaidőre ítélte a fiatalkorúak bírósága 2020 júliusában, ám nem fellebbezett.

Irmgard Furchner ügyében az ügyészségnek bizonyítania kell, hogy mennyiben „járult hozzá a tömeggyilkossághoz” Paul Werner Hoppe tábornokparancsnak, az SS őrnagya titkárnőjeként.

A vádirat szerint Furchner 1943 júniusa és 1945 áprilisa között „a zsidó foglyok, a lengyel partizánok és a szovjet hadifoglyok megölésében segédkezett gyorsíróként és titkárként”.

A védelem azzal érvel, hogy a titkárnő egy íróasztal mellett dolgozott, fizikailag nem érintkezett fogvatartottakkal, így nem is bántalmazhatott senkit a táborban, ezért nem tehető felelőssé semmiféle gyilkosságokért.

Furchnert 1954 és 1982 között háromszor is hívták tanúként a Stutthofhoz kapcsolódó tárgyalásokhoz, ám minden alkalommal elmondta, hogy semmit sem tud gyilkosságokról, amelyek ott történtek, és semmilyen kapcsolata nem volt a foglyokkal.

Kövess minket -on és -en!

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

A fehér fajvédelmet hirdető Patriot Front csoport vonult fel Des Moines belvárosában, arcukat biztonsági okokból eltakarva és zászlókat lengetve. 

Árvíz ide, árvíz oda, ez a Telex szerkesztőségét amúgy sem érinti túlságosan, nem jelentetnének komoly erősítést a homokzsákok pakolásában, és amúgy is van „fontosabb” témájuk. Kitaláltátok már, micsoda, ugye? Hát persze, hogy az. Mintegy 3 (!) hónap múlva „neonáci koncert” lesz Budapesten!

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.

Óriási a szakadék azok között, akik politikai érdekeikhez mérten cserélgetik eszméiket - legyenek liberálisok vagy bolsevikok -, és azok között, akik, mint a nacionalisták, különösen az Arany Hajnal tagjai, hűek maradnak meggyőződéseikhez, olvasható a görög Arany Hajnal honlapján.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Véget vetett több mint öt hétig tartó éhségsztrájkjának Maja T. felvett néven futó antifa terrorista – közölte a német dpa hírügynökség.

Világháborús megemlékezést tartottak a Gánt község közelében található Kápolnapusztán.

A rendőrség vizsgálatot indított, miután egy ausztrál nemzetiszocialista csoport a közösségi médiában posztolta, hogy tüntetést szervezett egy állítólgosan aboriginál helyszínen Új-Dél-Wales északi részén.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Athénban antifasiszták próbáltak felrobbantani egy lakást, ahol görög hazafiak voltak, ám ehelyett önmagukat sikerült kiiktatniuk. A német hazafiakhoz kötődő Ein Prozent további információkra hívja fel a figyelmet, például arra, hogy az elkövetők kiváló kapcsolatokat ápoltak a berlini antifa színtérrel, s valószínűleg a Hammerbande néven elhíresült terrorcsoporttal is.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

E történelmi visszatekintés nem lesz teljesen átfogó, csupán a Henney Árpád-féle Hungarista Mozgalom 56-os tevékenységét mutatja be.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.