Kövess minket -on és -en!

Vádat emeltek Irmgard Furchner, lánykori nevén Irmgard Dirksen ellen, aki titkárnőként dolgozott a stutthofi koncentrációs táborban a második világháború idején – írja a Guardian.

A 96 éves nő 18 évesen került a német uralom alatt lévő Lengyelországban, a Balti-tenger partjánál felállított táborba. Azzal vádolják, hogy „több ezer fogoly meggyilkolásában segédkezett”.

A zsidók közül – akik a gdanski kikötővároshoz közeli táborban voltak – néhányan ott lesznek a tárgyaláson, hogy tanúskodjanak a nő ellen, akit 11412 esetben „gyilkosság elősegítésével” vádolnak, 18 esetben pedig „bűnrészességgel”.

Furchner tárgyalása nem indult akadálytalanul, ugyanis a 96 éves asszonynak délelőtt 10-kor kellett volna a bíróság elé állnia, de nem jelent meg, a hatóságok az idősotthonban sem találták, ahol él. Végül délután 2-kor egy hamburgi sugárúton ütöttek rajta, miután elfogatóparancsot adtak ki ellene.

A több mint tízezer ember halálában való közreműködéssel vádolt titkárnő már szeptember elején jelezte, hogy szégyenletesnek tartja az ellene indítandó pert, idős korára és gyenge fizikumára hivatkozva azt kérte az eljáró törvényszéktől, hogy ügyvédje képviselhesse őt a tárgyalóteremben.

„Meg akarom kímélni magamat ettől a szégyentől, és nem akarok gúny tárgyává válni az emberiség számára” – írta a bíróságnak címzett levelében.

Érdekesség, hogy a perben a fiatalkorúak bírósága jár el, mert a történtek idején fiatalkorú volt. A vádlott a bírósághoz intézett levelében úgy fogalmazott:

„Semmi olyasmit nem tettem 18-19 évesen, amiért 96 évesen kellene vállalnom a felelősséget”.

John Demjanjuk elítélése 2011-ben azonban új korszakot hozott a holokausztperek történetében. A férfi a sobibóri koncentrációs tábor őre volt, és tíz évvel ezelőtt „28 ezer ember meggyilkolásának elősegítése” miatt ítélték el. A bíró akkor azt mondta, hogy függetlenül attól, milyen kicsi volt a szerepe, amíg bebizonyítható, hogy „fogaskerék volt a pusztítás gépezetében”, elítélhető tömeggyilkosságban való részvételért.

2016-ban négy év börtönbüntetésre ítélték a 94 éves Oskar Göringet, aki könyvelőként dolgozott Auschwitzban, a 94 éves Reinhold Hanningot pedig, aki őrként volt Auschwitzban, öt évre börtönözték be. Dmjaniuk, Göring és Hanning is meghalt még azelőtt, hogy le tudták volna tölteni a büntetésüket.

Bruno Dey Stutthofban volt őr, őt két év próbaidőre ítélte a fiatalkorúak bírósága 2020 júliusában, ám nem fellebbezett.

Irmgard Furchner ügyében az ügyészségnek bizonyítania kell, hogy mennyiben „járult hozzá a tömeggyilkossághoz” Paul Werner Hoppe tábornokparancsnak, az SS őrnagya titkárnőjeként.

A vádirat szerint Furchner 1943 júniusa és 1945 áprilisa között „a zsidó foglyok, a lengyel partizánok és a szovjet hadifoglyok megölésében segédkezett gyorsíróként és titkárként”.

A védelem azzal érvel, hogy a titkárnő egy íróasztal mellett dolgozott, fizikailag nem érintkezett fogvatartottakkal, így nem is bántalmazhatott senkit a táborban, ezért nem tehető felelőssé semmiféle gyilkosságokért.

Furchnert 1954 és 1982 között háromszor is hívták tanúként a Stutthofhoz kapcsolódó tárgyalásokhoz, ám minden alkalommal elmondta, hogy semmit sem tud gyilkosságokról, amelyek ott történtek, és semmilyen kapcsolata nem volt a foglyokkal.

Kövess minket -on és -en!

Az ausztrál hatóságok visszavonták egy brit férfi vízumát, miután a gyanú szerint nemzetiszocialista jelképeket terjesztett és „erőszakra uszított” a zsidókkal szemben. Ausztrália belügyminisztere megerősítette, hogy megtették az előkészületeket a férfi kiutasítására.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Házkutatásokat kezdett szerdán kora reggel a német rendőrség tizenkét tartományban feltételezett „neonácikhoz” köthető ingatlanokban.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

A baloldali TikTok-felhasználók teljesen kiakadtak, miután megjelent az American Eagle új farmernadrág-kampánya, amelyben Sydney Sweeney szerepel.