Hangos zenével próbálta elűzni a cigányokat egy flamand polgármester, de azok táncra perdültek

Kövess minket -on és -en!

Hangos zenével próbálta elűzni egy belga városka a vándorcigányokat,

akik három napja érkeztek karavánjukkal a településre - számolt be az esetről szerdán a helyi sajtó. A mintegy harminc lakókocsiból álló karaván vasárnap este vert tábort a flamand Landen városka iparterületén, anélkül, hogy erre a tulajdonostól vagy az önkormányzattól engedélyt kapott volna - közölte a Belga hírügynökség.

Habár a vándorcigányok képviselői a helyi hatóságokkal abban egyeztek meg, hogy kedd reggel elhagyják a területet, később mégis péntekre halasztották a távozást.

Válaszul Gino Debroux, a városka szocialista polgármestere felállított egy 14400 watt erősségű hangosító rendszert, és felkért egy helyi lemezlovast, hogy gondoskodjon megfelelő zenéről. Szerda reggel teljes hangerővel kezdtek zenét játszani a tábor közelében, de sajnos például szkinhedzene vagy minimum Rammstein vagy Cannibal Corpse helyett többnyire csak nyugis, kellemes, sőt néha kifejezetten andalító számokat.

Hírek

Mi több, annyira szerencsétlenül vitelezték ki az akciót, hogy a Het Belang van Limburg című helyi lap által szerdán közzétett videókon látható: a purdék táncra perdültek a lakókocsik között.

Szerdán újrakezdődtek a tárgyalások a rendőrséggel, leállították a zeneszolgáltatást, és a vándorcigányok végül beleegyeztek abba, hogy szedik a sátorfájukat Landenből - mondta Gino Debroux.

A polgármester eljárását élesen bírálták még saját pártján belül is. Freya Van den Bossche, a szocialista párt lakhatási ügyekkel megbízott flamand minisztere Twitter-oldalán úgy nyilatkozott, hogy "ami Landenben történik, nem helyénvaló. Egyáltalán nem!"

(Kuruc.info)

Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.

Jól emlékszem, 1945. január 19-e volt. Mi, gyerekek már feküdtünk szüleim Barcika alsói házában. Éjszaka két pulin zörgetett be, puskával a vállán: értem jöttek.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Oroszországról kevéssé gondolnánk azt, hogy az iratnyilvánosság élharcosa lenne. Pedig a szentpétervári és moszkvai katonai levéltárak 2015 óta elképesztő mennyiségű iratot tettek közzé a Pamjaty Naroda című honlapon a második világháború időszakából.

Ha rövid időn belül nem történnek hatékony intézkedések a gátját vesztett afrikai népszaporulat megfékezésére, akkor a fekete kontinens demográfiai katasztrófának néz elébe, amely azonban paradox módon elsősorban nem rá nézve ígérkezik végzetesnek, hanem inkább a kiáradó emberfölöslege befogadására kárhoztatott Európa számára.

Milyen unalmas is lenne a britek élete, ha nem színesítenék kulturálisan szuperintelligens és módfelett civilizált bevándorlók a harmadik világból!

Ahhoz, hogy megérthessük a totalitárius woke ideológia amerikai elhatalmasodását lehetővé tévő mentális légkört, célszerű vázlatosan feleleveníteni az Egyesült Államok történelmi gyökereit.

A külföldi nemzeti, nemzetiszocialista, fehér ellenálló mozgalmakat, szervezeteket bemutató sorozat ezen részében Svédországba látogat el.

Közel négy évbe telt, mire harminckét brit Lancester bombázó 1944. november 12-én végül a tenger fenekére küldte a monstrumot.

„Bizonyára tudják" - nyilatkozta 1995-ben Gustav Hendrikssen, az uppsalai egyetem nyugalmazott professzora -, „hogy közvetlenül az 1938-as müncheni konferencia után Gertrude Stein [amerikai zsidó írónő], aki csodálatos vendéglátó és megszállott író volt, felhívást intézett egy sor értelmiségihez, akik közösen aláírt beadványban szólították fel a Nobel békedíj-bizottságot, hogy ítélje oda Hitlernek a Nobel-békedíjat.

A második világháború végét követően addig soha nem látott persorozat vette kezdetét a vesztes országokban, hogy a győztesek szavaival élve "felelősségre vonják" a háború kirobbantásával vádolt politikai-katonai-gazdasági elitet.

2021. augusztus 28-án ünnepeltük a nyugat-magyarországi felkelés 100. évfordulóját, amely egyben az első ágfalvi csatának az évfordulója is.

A második világháború egyik híresebb haditengerészeti művelete a Bismarck csatahajó útja volt. Ennek részként zajlott le a Dánia-szorosban az egyik összecsapás a brit és a német flotta között. Alább az ezzel kapcsolatos technikai tényezőket vesszük át.