Kövess minket 
-on és 
-en!
Az alabamai Selmában petíciót indítottak, hogy még mindig egy egykori Ku Klux Klan-tagról legyen-e elnevezve egy híd, de közben Amerika még mindig tele van KKK-s vezetőkről elnevezett közterületekkel és közintézményekkel.
Akad ilyen iskola még Kaliforniában is, aminek ráadásul néger az igazgatója. Mindenesetre még a feketéket is megosztja, van-e értelmük az utólagos átnevezéseknek, mivel "a múlttal való szembenézés nem egy utcanévtáblával kezdődik".
Húzódott már frontvonal folyó mentén és egy hídon is, így nem meglepő, ha átvitt értelemben véve az alabamai Selmában is ez történik, és megint előtérbe került a kérdés. Adott egy nem túl szép, bár elég érdekes ívhíd, ami 380 méter hosszan ível át az Alabama folyón, ráadásul történelmileg és politikailag keményen terhelt. Ugyanis Edmund Winston Pettusról nevezték el, akiről nagyjából annyit érdemes tudni, hogy a 19. században élte élete zömét, felváltva háborúzott és jogászkodott, majd a vesztes polgárháború után, 1877-től ő vezette az alabamai Ku Klux Klant (pár évig szenátor is volt).
Selma neve ismerősen csenghet, a Martin Luther King négerjogi mozgalma által szervezett Selma-Montgomery békemenet tette Amerika-szerte ismertté, filmet is bemutattak a sztoriról Ava DuVernay rendezésében és többek között David Oyelowo, Tom Wilkinson és Oprah Winfrey szereplésével. A menetet azután szervezték, hogy 1965-ben egy kisebb néger tüntetés eldurvult, majd a rendőrök hasba lőttek egy fekete rendbontót. A halála még jobban felbőszítette a néger közösséget, akik erre egy "csendes, békés menettel" akartak reagálni, de persze nem bírtak magukkal.
Véres békemenet
Három menetet is rendeztek a kb. 85 kilométeres, Montgomerybe vezető úton. Az elsőt 1965. március 7-én indították el, de már a városból kivezető híd túloldalán felállt velük szemben egy rendőrökből és a négerek egyenjogúságát ellenző fehérekből verbuválódott brigád, amelyikkel össze is csapott a szerény, 600 fős tömeg. Az eseményt Bloody Sunday, azaz Véres Vasárnap néven vonultatták be a liberális propagandisták az amerikai történelembe. Két nappal később megint megpróbálták az átkelést, de a rendőrök ugyanott voltak, King nem vállalta az összetűzést. Aznap egy bostoni unitárius tiszteletes egy csetepaté közben elhunyt, aki egyébként a négerek támogatására jött Selmába.
Ezt már nem lehetett a városon belül tartani, botrány lett belőle, ráadásul az alabamai kormányzó nem támogatta a tüntetőket, de Lyndon Johnson elnök igen, el is fogadták az új választójogi törvényt. Eközben március 21-24. között végre átkeltek a hídon a négerek és eljutottak Montgomerybe, ahol egy 25 ezres tüntetés lett a végeredmény. Útjukat a hadsereg, a Nemzeti Gárda és egy rakat FBI-ügynök vigyázta. A menet miatt az útvonal fel is került az ún. "Nemzeti Történelmi Útvonalak" közé.
Ku Klux Klan emlékek Amerikában
|
|
|
|
|
|
Az évforduló és a hídnévvita miatt Selma előtérbe került, de Amerika-szerte több KKK-tagról elnevezett helynév létezik. Nathan Bedford Forrest a polgárháborúban harcolt a déliek egyik tábornokaként, korábban többek között ültetvényes és rabszolga-kereskedő is volt. A háborúban egy állítólagos mészárlásért indult ellene vizsgálat, de a Konföderáció felmentette, majd később a Ku Klux Klan élére került, így is ikonikus figurája lett a déli fehéreknek. Ők pedig gondolva egy nagyot épp Selmában emeltek neki 2000-ben emlékművet, amit egyből meg is rongáltak a feldühödött négerek. A vita élénk maradt, az egyik oldal 24 órás védelem alá helyezte volna a magas talapzatra állított új szobrot, a másik oldal negyedmillió aláírásos petíciót nyújtott be, hogy vigyék el az emlékművet. Mindenesetre még Tennessee-ben és Floridában is akadnak Forrestről elnevezett középiskolák a mai napig.
Hasonló, bár inkább a Konföderációhoz köthető eset történt Memphisben 2013-ban, miután a város vezetése úgy döntött, három parkot átnevez. Az, hogy a Konföderáció figuráinak nevei ne legyenek ott a parktáblákon, mobilizálta a Ku Klux Klan tagjait, az egész országból hívták embereiket tüntetni. A tüntetés nem változtatott a helyzeten, a Konföderáció parkot Memphis parkká, a Jefferson David parkot (a Konföderáció egykori elnöke) Mississippi parkká, a Nathan Bedford Forrest parkot pedig Health Sciences parkká (azaz Egészségtudományi parkká) nevezték át.
Wyatt Tate Brady egy konföderációs katona fiaként virágoztatta fel az oklahomai porfészket, Tulsát, időt és energiát nem spórolva csinált belőle nyüzsgő várost a Préri közepén. Hálából ezért a mai napig utca, színház, sőt a belváros egy pezsgő része van róla elnevezve. Az érme másik oldalán az áll, hogy Brady Ku Klux Klan-tag volt, és egyre több bizonyíték kerül elő arról, hogy az 1921-es faji zavargások okozásában is szerepe volt (300 néger halt meg akkor). Emiatt napirendre kerültek az átnevezések, bár sok boltos nem támogatja ezt, mondván a Brady-negyed hírnevét sikerült végre helyreállítani, jönnek a befektetők, a névváltás csak ártana az üzletnek és mindenkit elbizonytalanítana. Változás nincs, a Google Mapsen látható, minden Bradyről elnevezett intézmény és terület még mindig az ő nevét viseli.
Az 1920-as években a Klan annyira népszerű volt, hogy Kaliforniába is simán begyűrűztek. A sorozatos megfélemlítő akcióik után Alexander P. Nelson ügyész befenyítette őket, megfenyegetve azzal a csuklyás tagokat, hogy nyilvánosságra hozza a személyazonosságukat. A módszer egyszerű volt, de bevált, a Klan valamelyest visszavett az aktivitásából Orange megyében. Évtizedek múlva aztán mégis nyilvánosságot kaptak a nevek, az OC Weekly le is közölt egy cikksorozatot, ami bemutatja, kikről nem is tudták eddig, hogy bizony KKK-tagok voltak. És ezekről a volt tagokról egy csomó közintézményt és közterületet neveztek el. Pl. egy általános iskolát, ahol jelenleg néger az igazgató.
Harcunk.info (Index nyomán)
