Kövess minket 
-on és 
-en!
A Mein Kampf csak az 1930-as választás után lett bestseller, de ekkor Hitler már úgy döntött, hogy jobb ha az asztalfiókban marad a második könyv.
A német nemzetiszocializmus ideológiai alapvetése, a Mein Kampf után Adolf Hitler 1928-ban megírta annak folytatását is, de az Zweites Buch (második könyv) munkacímen kiadatlan kézirat maradt. Az ok: a könyvkiadó azt mondta, ha piacra kerülne, az tönkretenné az első könyv eladásait.
A Mein Kampf csak az 1930-as választás után lett igazi bestseller, de ekkor már Hitler döntött úgy, hogy a második könyv túl sokat árulna el a terveiről, ezért jobb ha az asztalfiókban marad.
A 200 oldalas kézirat egy bunker széfjében vészelte át a háborút, mindössze két példányban. A nürnbergi perben bizonyítékként szerepelt, majd 1958-ban fedezte fel egy német származású amerikai zsidó történész, Gerhard Weinberg, aki 1961-ben ki is adta német nyelven. Angolul sokáig csak egy kalózfordítás keringett, csak 2003-ban jelent meg hivatalosan.
A Zweites Buchban Hitler a Mein Kampfhoz hasonlóan a nemzetiszocializmus gyakorlati megvalósításának lehetőségeit és módszereit taglalja, ami néhány dologban változik az első könyvhöz képest. Angliára például potenciális szövetségesként tekint az árja testvériség jegyében. Azonban míg a Mein Kampfban a Szovjetuniót írja le a német birodalom legnagyobb ellenségének, a második könyvben már az Egyesült Államoké ez a szerep.
Ezt azzal indokolja, hogy az oroszok az alsóbbrendű szláv fajba tartoznak, míg az amerikaiak nagy része árja. Bár mind a két országot a zsidók irányítják, a szovjet vezérkar alapvetően vérszomjas, de ostoba, az amerikai uralkodó osztály viszont a pénzvilág sokat próbált vezetőiből áll össze, akik a zsidókkal az élükön ravaszak, veszélyesek, és sok erőforrásuk van.
|
|
|
|
|
|
