Kövess minket 
-on és 
-en!
„Továbbra is a szélsőjobboldali törekvések jelentik az első számú fenyegetést Németország biztonságára” – mondta Horst Seehofer német belügyminiszter kedden Berlinben, a politikai indíttatású bűncselekményekről készített 2020-as statisztika bemutatóján.
A politikai indíttatású bűncselekmények ugyan az összes bűncselekmény alig egy százalékát teszik ki, de jól tükrözik a társadalom állapotát - állította a miniszter.
Hozzátette, hogy tavaly jelentős mértékben, éves összevetésben 8 százalékkal emelkedett az ilyen bűncselekmények száma – 44 692-re –, ami a társadalom „eldurvulását” jelzi.
Az esetek többsége – 52,8 százaléka – szélsőjobboldali motivációjú volt, de ehhez illett volna hozzátenni, hogy a németek szórólapozást és szóbeli sértéseket, mi több, testmozdulatokat (karlendítés) is bűncselekményként tartanak számon.
Egy év alatt 23 604 „szélsőjobboldali bűncselekményt” regisztráltak. Ennél többet egyszer sem jegyeztek fel a rendszeres adatfelvétel 2001-es kezdete óta – szörnyüldött a miniszter, hozzátéve, hogy a „szélsőjobboldali erőszak kilenc halálos áldozatot szedett tavaly”, amiről azt mondani, hogy ez egy 80 milliós ország legnagyobb problémája, egészen nevetséges.
Kiemelte még, hogy a szélsőbaloldali és a szélsőséges iszlamista meggyőződésből fakadó politikai indíttatású bűncselekmények is nagyban veszélyeztetik Németország biztonságát, de erre nem fektetett nagy hangsúlyt.
Új fejlemény a koronavírus-világjárvány lassítását szolgáló intézkedéseket bíráló és a vírus létét vagy veszélyességét megkérdőjelező körök, a magukat másként gondolkodóknak nevezők (Querdenker) mozgalmának tüntetésein megmutatkozó erőszak – fejtette ki Horst Seehofer, azt állítva, hogy a járvány körüli ügyekhez kritikusan viszonyuló emberek tüntetésein a rendőröket vagy más állami tisztségviselőket és újságírókat érő támadások valójában Németország szabadságra épülő berendezkedése ellen irányulnak.
|
|
|
|
|
|
A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) által készített kimutatás szerint a politikai indíttatású bűncselekmények kategóriájában tavaly leginkább az erőszakos cselekmények száma emelkedett, éves összevetésben 18,82 százalékkal 3365-re. Ezek többsége – 1526 eset – a szélsőbalhoz köthető. A szélsőbaloldalhoz a bűncselekmények valamennyi típusát együttvéve 10 971 eset soroltak.
A politikai bűncselekmények jellemző típusa az úgynevezett „gyűlölet-bűncselekmény”. Ilyen esetben a jogsértés motivációja az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása. Németországban tavaly 10 240 ilyen esetet regisztráltak. Van köztük például 2351 antiszemita, 1026 iszlámellenes, 222 németellenes és 141 keresztényellenes bűncselekmény.
