Kövess minket -on és -en!

A járvány miatti zárt kapus focimeccsek elemzése során derült ki, hogy az olasz első osztályban jobban teljesítenek a néger focisták, ha nincsenek nézők.

A globális Covid-járvány a stadionbeli „rasszizmus” hatásának mérésénél egyedi természetes kísérlet lehetőségét hozta el. A járvány alatt ugyanis a legtöbb helyen leállt a focibajnokság, ezeket üres nézőtér előtt pótolták.

Ez azt jelenti, hogy fel lehetett mérni ugyanazon játékosok és ellenfeleik teljesítményét nézők nélküli környezetben. Mauro Caselli és szerzőtársai részletesen elérhető, meccsenkénti focistatisztikai adatokból posztonkénti teljesítménymutatót számolhattak az olasz első osztályú bajnokság összes játékosának.

Ezután összehasonlították a nézős és a nézők nélküli teljesítményét azoknak a játékosoknak, akik játszottak legalább egy-egy ilyen meccset.

A kutatóknak az jött ki, hogy nézők nélkül szignifikánsan emelkedett az afrikai állampolgár focisták teljesítménye, mintegy három százalékkal.

Ez nem drámaian nagy növekedés, viszont semmilyen más csoportnál nem volt szignifikáns elmozdulás. Némileg hasonló hatást találtak, ha nem az afrikai állampolgárokat, hanem a kontinensen született szülőtől származó néger focistákat vizsgáltak. Még nagyobb volt a teljesítménynövekedés, ha olyan csapatok afrikai játékosairól volt szó, amelyeknél előző évben több „rasszista” ügyben kellett eljárnia a szövetségnek. Ők csaknem tízszázalékos teljesítményjavulást mutattak a zárt kapus meccseken.

Pár hónappal később Fabrizio Colella is hasonló eredményre jutott hasonló mérési módszerrel, de ő bőrszín alapján automatikusan besorolt minden játékost, végül fehérekre és nem fehérekre csoportosítva őket.

Nála általában a nem fehér játékosok teljesítménye nőtt, csak kisebb mértékben. Itt az is látszódott például, hogy közöttük ez a pozitív hatás nem vonatkozott a csatárokra, és inkább a többiekhez képest gyengébb képességű focistáknál jelentkezett.

Kövess minket -on és -en!

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy a napokban adott interjúban arra a kérdésre, hogy Oroszország és Kína nyújt-e katonai vagy legalább hírszerzési támogatást országának, diplomatikusan és lakonikusan „jónak” minősítette a két „stratégiai partnerükkel” fenntartott kapcsolatot, amely szerinte a „katonai együttműködésre” is kiterjed. 

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.