Kövess minket -on és -en!

A járvány miatti zárt kapus focimeccsek elemzése során derült ki, hogy az olasz első osztályban jobban teljesítenek a néger focisták, ha nincsenek nézők.

A globális Covid-járvány a stadionbeli „rasszizmus” hatásának mérésénél egyedi természetes kísérlet lehetőségét hozta el. A járvány alatt ugyanis a legtöbb helyen leállt a focibajnokság, ezeket üres nézőtér előtt pótolták.

Ez azt jelenti, hogy fel lehetett mérni ugyanazon játékosok és ellenfeleik teljesítményét nézők nélküli környezetben. Mauro Caselli és szerzőtársai részletesen elérhető, meccsenkénti focistatisztikai adatokból posztonkénti teljesítménymutatót számolhattak az olasz első osztályú bajnokság összes játékosának.

Ezután összehasonlították a nézős és a nézők nélküli teljesítményét azoknak a játékosoknak, akik játszottak legalább egy-egy ilyen meccset.

A kutatóknak az jött ki, hogy nézők nélkül szignifikánsan emelkedett az afrikai állampolgár focisták teljesítménye, mintegy három százalékkal.

Ez nem drámaian nagy növekedés, viszont semmilyen más csoportnál nem volt szignifikáns elmozdulás. Némileg hasonló hatást találtak, ha nem az afrikai állampolgárokat, hanem a kontinensen született szülőtől származó néger focistákat vizsgáltak. Még nagyobb volt a teljesítménynövekedés, ha olyan csapatok afrikai játékosairól volt szó, amelyeknél előző évben több „rasszista” ügyben kellett eljárnia a szövetségnek. Ők csaknem tízszázalékos teljesítményjavulást mutattak a zárt kapus meccseken.

Pár hónappal később Fabrizio Colella is hasonló eredményre jutott hasonló mérési módszerrel, de ő bőrszín alapján automatikusan besorolt minden játékost, végül fehérekre és nem fehérekre csoportosítva őket.

Nála általában a nem fehér játékosok teljesítménye nőtt, csak kisebb mértékben. Itt az is látszódott például, hogy közöttük ez a pozitív hatás nem vonatkozott a csatárokra, és inkább a többiekhez képest gyengébb képességű focistáknál jelentkezett.

Kövess minket -on és -en!

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.