Kövess minket -on és -en!

Legjobb tudomásom szerint a magyar médiában az Origót kivéve sehol sem foglalkoztak vele (igazából olyan, mintha ők sem tették volna, mert pont a lényegi mögöttes tartalomról „feledkeztek meg”), de február elején meggyilkoltak egy kétgyermekes kaliforniai sürgősségi orvost, aki a Pacific Coast Highwayen biciklizett.

Az eset brutális, ráadásul nem illeszkedik a liberális berendezkedés mindennapjaiba, ezért a tengerentúlon sem kapott nagyobb hangsúlyt, legalábbis teljes valójában nem.

Az 58 éves dr. Michael Mammone 1993-ban diplomázott a Dél-kaliforniai Egyetem Keck School of Medicine orvostudományi karán, 2011-ben helyezkedett el a Laguna Beach-i Providence Mission Hospitalban. Mammone a kórház közelében lakott, így a helyiek elmondása szerint mindig biciklivel ment munkába.

A Daily Mailen is látható videón jól látszik, hogy a 39 éves elkövető, Vanroy Evan Smith Lexusával lényegében belerepül a kereszteződésnél várakozó biciklisbe, teljesen letarolva őt. Az ütközéstől az autó eleje megsérült, a szélvédő betört és természetesen az orvos mountain bike-ja is tropára ment. Ő maga a földre került, Smith pedig kiszállt az autójából, és többször hátba szúrta Mammone-t, míg nem a járókelők közbeavatkoztak.

A fekete bőrű Smith nem ismerte korábbról áldozatát, tette mögött pedig fehérellenes indíték húzódik meg, ugyanis szemtanúk szerint a néger könyvelő „fehér privilégiumokkal” kapcsolatos szidalmakat ordítozott áldozata felé. Mammone-t az egész kórház gyászolja, az intézményt „megdöbbentette a szörnyű tragédia”, közleményük szerint „egy kiváló orvost és barátot vesztettek el”. Kollégái tisztelték és szerették, becsületes orvos hírében állt, aki rengeteg életet megmentett.

Nos, az esettel kapcsolatban két dolgot érdemes megjegyezni, illetve hármat. Először is a Daily Mail említi, hogy az Orange megyei kerületi ügyész nyilatkozata szerint egyre több olyan esettel találkoznak, ahol egyfajta „közúti düh” halált okozott, a növekedés pedig a Covid-korlátozások feloldása óta figyelhető meg. Ez bizonyos szempontból érthető, hiszen többen vannak az utcán, másrészről viszont kissé nevetséges, hogy még itt is képesek előhozni a Covidot, de átsiklanak afelett, miket ordítozott a fekete férfi az áldozatának.

Másodszor, képzeljük el mindezt fordítva, ha valaki fehér létére követne el egy hasonlót. Még a szomszéd boltos Erzsi néni is hallott volna a történetről, hiszen a média világgá kürtölte volna, a gyilkost pedig egy életre hűvösre vágnák, miközben a fekete közösségek legszívesebben ki is végeznék ott helyben.

Harmadszor pedig Smith nem egy néger csöves volt, hanem egy méregdrága autóval mászkáló kétgyermekes könyvelő. Le kell tehát számolni azzal a feltevéssel, hogy a Black Lives Matter iránti szimpátia kizárólag az alsóbb osztályok sajátja, már ami a feketéket illeti. Jómódú, a társadalomba látszólag beilleszkedett egyének is hódolhatnak neki, ahogy azt a mellékelt ábra mutatja. Ez utóbbi egyébként nagyon rossz hír, amivel kevesen vannak tisztában. Rossz, mert a kvázi „láthatatlan támogatók” számát nehéz felmérni, kik és hol bújnak meg egy államon belül, akik szimpatizálnak ezekkel a fehérellenes gondolatokkal.

Kövess minket -on és -en!

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Egy vajdahunyadi férfit 24 órára őrizetbe vettek, mert „erőszakra, gyűlöletre és diszkriminációra uszítás” bűncselekményének elkövetésével gyanúsítják, miután „szélsőséges” tartalmú anyagokat tett közzé a közösségi médiában.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Jogerősen bejegyezték politikai pártként az Alejandro Biondini által vezetett ultranacionalista szervezetet. Biondinit korábban többször hozták összefüggésbe nemzetiszocialista nézetekkel.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.