Kövess minket -on és -en!

Legjobb tudomásom szerint a magyar médiában az Origót kivéve sehol sem foglalkoztak vele (igazából olyan, mintha ők sem tették volna, mert pont a lényegi mögöttes tartalomról „feledkeztek meg”), de február elején meggyilkoltak egy kétgyermekes kaliforniai sürgősségi orvost, aki a Pacific Coast Highwayen biciklizett.

Az eset brutális, ráadásul nem illeszkedik a liberális berendezkedés mindennapjaiba, ezért a tengerentúlon sem kapott nagyobb hangsúlyt, legalábbis teljes valójában nem.

Az 58 éves dr. Michael Mammone 1993-ban diplomázott a Dél-kaliforniai Egyetem Keck School of Medicine orvostudományi karán, 2011-ben helyezkedett el a Laguna Beach-i Providence Mission Hospitalban. Mammone a kórház közelében lakott, így a helyiek elmondása szerint mindig biciklivel ment munkába.

A Daily Mailen is látható videón jól látszik, hogy a 39 éves elkövető, Vanroy Evan Smith Lexusával lényegében belerepül a kereszteződésnél várakozó biciklisbe, teljesen letarolva őt. Az ütközéstől az autó eleje megsérült, a szélvédő betört és természetesen az orvos mountain bike-ja is tropára ment. Ő maga a földre került, Smith pedig kiszállt az autójából, és többször hátba szúrta Mammone-t, míg nem a járókelők közbeavatkoztak.

A fekete bőrű Smith nem ismerte korábbról áldozatát, tette mögött pedig fehérellenes indíték húzódik meg, ugyanis szemtanúk szerint a néger könyvelő „fehér privilégiumokkal” kapcsolatos szidalmakat ordítozott áldozata felé. Mammone-t az egész kórház gyászolja, az intézményt „megdöbbentette a szörnyű tragédia”, közleményük szerint „egy kiváló orvost és barátot vesztettek el”. Kollégái tisztelték és szerették, becsületes orvos hírében állt, aki rengeteg életet megmentett.

Nos, az esettel kapcsolatban két dolgot érdemes megjegyezni, illetve hármat. Először is a Daily Mail említi, hogy az Orange megyei kerületi ügyész nyilatkozata szerint egyre több olyan esettel találkoznak, ahol egyfajta „közúti düh” halált okozott, a növekedés pedig a Covid-korlátozások feloldása óta figyelhető meg. Ez bizonyos szempontból érthető, hiszen többen vannak az utcán, másrészről viszont kissé nevetséges, hogy még itt is képesek előhozni a Covidot, de átsiklanak afelett, miket ordítozott a fekete férfi az áldozatának.

Másodszor, képzeljük el mindezt fordítva, ha valaki fehér létére követne el egy hasonlót. Még a szomszéd boltos Erzsi néni is hallott volna a történetről, hiszen a média világgá kürtölte volna, a gyilkost pedig egy életre hűvösre vágnák, miközben a fekete közösségek legszívesebben ki is végeznék ott helyben.

Harmadszor pedig Smith nem egy néger csöves volt, hanem egy méregdrága autóval mászkáló kétgyermekes könyvelő. Le kell tehát számolni azzal a feltevéssel, hogy a Black Lives Matter iránti szimpátia kizárólag az alsóbb osztályok sajátja, már ami a feketéket illeti. Jómódú, a társadalomba látszólag beilleszkedett egyének is hódolhatnak neki, ahogy azt a mellékelt ábra mutatja. Ez utóbbi egyébként nagyon rossz hír, amivel kevesen vannak tisztában. Rossz, mert a kvázi „láthatatlan támogatók” számát nehéz felmérni, kik és hol bújnak meg egy államon belül, akik szimpatizálnak ezekkel a fehérellenes gondolatokkal.

Kövess minket -on és -en!

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

🌍 Ősi motívumok modern köntösben – bemutatjuk a Sunwheel Shopot A Harcunk.info most egy különleges nemzetközi webáruházra hívja fel olvasói figyelmét: a Sunwheel Shop egy olyan online bolt, ahol a történelmi és kulturális szimbólumok modern ruhadarabokon és használati tárgyakon jelennek meg – világszinten elérhető formában, angol nyelven.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.