Kövess minket 
-on és 
-en!
Kemény szavakkal illette Vlagyimir Putyin orosz államfő Ukrajnával szembeni fellépését a leköszönő külügyminiszter, aki a francia Le Monde-nak adott interjút.
Martonyi János arról is beszélt, hogy Orbánt eddig nem hívták meg Washingtonba, és szerinte a Fidesz-kormányt bíráló sajtó a "szélsőségeket" erősíti. Az ukrajnai válság kapcsán kialakított magyar álláspontról és a kormány keleti nyitás-politikájáról kérdezte Martonyi János külügyminisztert a Le Monde című francia napilap péntek délután megjelent számában.
A bilderberges külügyminiszter elmondta, hogy a keleti nyitás "a magyar kormánynak a világra való nyitásából adódik". Mivel Magyarországnak 25 évig európai és euroatlanti ambíciói voltak, az elmúlt négy évben még tágabbra szeretett volna nyitni. Egyrészt történelmi és érzelmi okokból regionális alapnyitással a közép-európai szomszédjai felé, másrészt pedig a keleti világra annak gazdasági dimenzióival, elsősorban Kína, India és Japán irányába. "A miniszterelnök Oroszországba is elment, hogy felvesse a nehéz kérdéseket. Gázról és a nukleáris energiáról beszélt. Ez inkább gazdasági kapcsolat" - hangsúlyozta Martonyi.
A külügyminiszter ugyanakkor a Le Monde kérdésére elismerte, hogy Orbán Viktor nem önhibájából nem járt Washingtonban az elmúlt négy évben. "Tény. Sajnálom. De nem ő tehet róla" - fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy nem hívták meg, Martonyi így válaszolt: "Kár. Én azt mondom a minket bíráló sajtónak, hogy kinek jó ez? A radikális jobboldalnak. Önök erősítik a szélsőséget".
A paksi bővítést a külügyminiszter a gáztól való függés csökkentésének szükségességével magyarázta. Az orosz féllel történt megállapodást pedig azzal, hogy az erőművet a szovjetek építették, és "megvan, működik, ugyanaz a technológia". Szerinte ez nem ugyanaz a kérdés, mint az orosztól gáztól való függés, hiszen az oroszok által felépített atomerőmű Magyarországé, ami nem mondható el a gázról.
"A nagy kérdés az, hol lesz Oroszország helye a XXI. században. Európában. Meg vagyok arról győződve, hogy az oroszoknak szükségük van Európára, és nekünk szükségünk van Oroszországra" - hangoztatta Martonyi. A külügyminiszter szerint ugyanakkor Vlagyimir Putyin elnök "történelmi hibát követ el, amely sajnálatos a nemzete számára", s amire "transzatlanti és európai egységgel", valamint szankciókkal kell válaszolni.
A külügyminiszter úgy vélte, hogy Putyin néhány hét alatt talán nyerhet valamit, "a Krímet, talán egy kicsit még többet", de ennek ára "hosszú távon nagyon súlyos lesz". "Oroszország érdeke a stratégiai együttműködés Európával" - szögezte le Martonyi. Az esetleges további szankciókat érintően azt is jelezte, hogy az orosz gáz Magyarország számára a gazdasági túlélést jelenti, ezért mindenképpen meg találni az eszközt ahhoz, hogy az ország továbbra is hozzájusson a gázhoz.
A Le Monde azon kérdésére, hogy Putyin nem teremt-e precedenst a magyar kisebbségek határon túli védelmére, Martonyi leszögezte: Magyarországnak egyszerűen "más módszerei vannak, ha megengedhetek egy kis iróniát". Az emberi jogokról és a kisebbségek jogáról beszél (és valóban csak beszél, de még azt sem túl gyakran - a szerk.), de nincsen semmilyen területi követelése, elfogadta a területi veszteségeit. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy február végén Ukrajnában járt, hogy az ottani 150-200 ezres magyar kisebbség ügyében "lenyugtassa a kedélyeket". A magyar kormány jelenleg "a legjobb viszonyt" ápolja Kijevvel, és a nyelvtörvényt illetően a szöveg alapos előkészítését tanácsolja.
|
|
|
|
|
|
(MTI nyomán)
