Kövess minket -on és -en!

A migránsok döntő része nem hajlandó visszamenni, nem hajlandó megmondani,

honnan jött, „bujkál”, így papíron ki lehet utasítani, a valóságban azonban ez igen nehéz feladat. Németországban ez tartományi hatáskör, és a tartományok a kiutasítást egyszerűen nem tudják végrehajtani – jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A migránsok döntő része Görögországnál lép be az Európai Unióba, itt semmiféle regisztráció nincs. A görögök azt mondták, annyi a gazdasági problémájuk, hogy ezt képtelenek megoldani. Olyan helyzet van megint, amelyben mindenki jogot sért – tette hozzá.

Hiányzik a tényleges megoldás, ami csak az lehet, hogy „rendet csinálnak”. Líbiában ez egyszerűbb lehet, Szíriában azonban ütközik az orosz, az iráni, a síita és a szunnita álláspont. Az idő Európa ellen dolgozik – hangoztatta.

Arra a felvetésre, hogy a menekültkérdésben Angela Merkel néha önmagával is ellentmondásba keveredik, a szakértő úgy reagált: részint a politikus egy nagykoalícióban van, és nagyon vigyáz arra, hogy a CDU/CSU megtartsa a 40-42 százalékát, a szocdemek pedig ne emelkedjenek 23-24 százalék fölé. Részint tudat alatt a mai német politikára még mindig hat a második világháború, ami történelmi tévedés. Részint pedig a német kancellár nem akar szembekerülni néhány európai országgal. Ha megnézzük a három központi hatalmat, a francia elképzelés teljesen más, mint a német, Nagy-Britannia pedig kényszerűségből vállalta el, hogy befogad minimális számú szíriait – magyarázta Nógrádi György.

Megemlítette azt is, hogy Merkel tegnap bejelentette, jövőre 3 milliárd euróval növeli a migránsokra fordítható összeget. Ez az összeg ma reggelre 10 milliárd euróra nő; csakhogy ekkora kiadást szerinte a német államháztartás sem tud hosszú távon elviselni.

Nógrádi György egyébként egyetért Orbán Viktor miniszterelnök véleményével, miszerint ezt az összeget célszerűbb lenne a fejletlen térségek segítésére fordítani.

Beszélt arról is: felmérések szerint jelenleg a csehek 94 százaléka nem akar migránst. A probléma az, hogy Európában nem következett be a bevándorlók integrációja. Mindkét oldal, mind a lakosság, mind a bevándorlók rendkívül gyorsan radikalizálódnak. Senki nem meri leírni, hogy Stockholmban vannak olyan városrészek, ahová a svédek be sem merik tenni a lábukat, a migránsok olyan felfordulást okoznak.

Líbiából nem líbiaiak jönnek, hanem az országon keresztül fekete-afrikaiak. A pakisztániak arra hivatkoznak, hogy őket üldözik, miközben az ország 99 százaléka muzulmán. Ilyen a tipikus gazdasági migráns. Ha Európa ezt az embertömeget fölveszi, aláírja közép- és hosszú távon a saját halálos ítéletét. Erre nincs szükség. És szó nincs iszlámellenességről. Csak arról van szó, hogy Európa tartsa meg saját identitását – érvelt Nógrádi György.

(alfahir.hu nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.