Tóratekercset avattak az egykori NSDAP-főhadiszállás épületében

Kövess minket -on és -en!

Krefeldben a Bismarckplatz 32. szám alatti, impozáns villában rendezkedett be a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, melynek tagjai bizonyára elhűlve figyelték volna a mostani gyalázatot.

Az ünnepségnek hívott esemény során során háromszáz résztvevő kíséretében avatták fel a helyi zsidók új tóratekercsét. Közel 100 évvel korábban még a tetszetős, vörösre festett épületben szorgoskodó németek precíz jelentést állítottak össze a népharag által megvalósult kristályéjszakai pogrom eredményéről:

„A zsidó közösség 63 tagját tartóztatták le és hurcolták a krefeldi börtönbe. A zsidó családok otthonaiba betörtek, a bútorokat tönkretették és az utcára hajigálták. A Peterstrassében lévő zsinagógát megrongálták és felgyújtották. A Krefeld Linn zsinagógát megsemmisítették. Mivel a falak épen maradtak a tűzben, azokat a tűzoltók rombolták le. Az Uerdingen zsinagógát lerombolták, a tóratekercseket a talmudköteteket és a többi zsidó könyvet máglyára vetették. A Hüls zsinagógát felgyújtották. A bleichpfadi zsidó közösségi házat felgyújtották és lerombolták. Tizennyolc zsidó tulajdonban lévő üzletet megsemmisítettek a városközpontban”.

Jelentések

A harag napját követően megkezdődött a zsidók visszaszorítása, majd munkatáborba deportálása. A város zsidósága az utóbbi évtizedekben kezdett újjáéledni a Chábád-mozgalom egyik küldötte, az igen groteszk nevű Yitzhak Mendel Wagner rabbi vezetésével. Az új Tóra elkészültét a Bayer gyógyszeripari cég adománya tette lehetővé. A tekercset az antwerpeni Yosef Dan Khranovsky tóramásoló írta meg, a Tórát burkoló szövetet a jeruzsálemi Roosen család ajándékozta a közösségnek. A Roosen család ősei Krefeldben éltek és egy saját zsinagógát is fenntartottak, melyet a második világháborút megelőzően megsemmisítettek a helyiek.

A sávuot előtt néhány nappal megrendezett avatóünnepségen megjelent a város polgármestere, Frank Meyer, Németország lubavicsi küldötteinek egy csoportja, illetve az ukrajnai Dnyipróból a közeli Düsseldorfba menekült jesiva diákjai.

„Nyolcvan évvel ezelőtt, 1943-ban már egy zsidó sem élt Krefeldben. Ezért is olyan örömteli, hogy sávuot, a tóraadás ünnepén az egyre erősödő krefeldi hitközség tagjai már a saját tekercsükből hallgathatják meg a Tízparancsolat felolvasását” – mondta Wagner rabbi.

Kövess minket -on és -en!

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

Dieppe kis csendes halászvároska Normandia keleti peremén, a Bethune folyócska tölcsér alakú torkolatának két oldalán terül el a La Manche csatornánál.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

A „White Australia” (Fehér Ausztrália) nevű csoportot betiltották az anyaországban olyan gyűlöletbeszéd-ellenes gumijogszabályok alapján, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítják a szervezettel való pusztán gondolati vagy szervezeti társulást.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

A Lustgartenben a nemzeti ünnepnap alkalmából tartott tömeggyűlésen Hitler kancellár, mint minden évben, most is beszédet mondott.

Az uralkodó ideológia fantáziadús állításaival ellentétben a népességgenetika megerősíti az emberi nagyrasszok létezését.

George Orwell angol író 1984 című politikai fikciója 1949-ben jelent meg. A hidegháború alatt írt regény a sztálini rezsim bírálata, legalábbis a megjelenése idején kizárólagosan így interpretálták, de a dolog később megváltozott.

Elmondhatom, hogy egy amerikai kisváros külvárosában nőttem fel, nem sok tapasztalatom volt a feketékről. Az átélt élmények csak arra a néhány esetre szorultak, amikor a tanteremben beszélgettem egy-két feketével az iskolába járó kevés közül.

A trolik az első világháború után Angliából terjedtek el, és igazán csak a múlt század harmincas éveitől jutottak érdemleges szerephez.

Négy évtized telt el azóta, hogy az ENSZ Közgyűlése 1975. november 10-én a cionizmust a „rasszizmus és faji megkülönböztetés” egyik formájával azonosította, egyértelműen elítélve Izrael alapító ideológiáját.

John Fitzgerald Kennedy 1963-as berlini beszéde nem az első alkalom volt, amikor az amerikai politikus feltűnő empátiával viseltetett a németek sorsa iránt.

Rákosi elégedetten nyugtázhatta a perek után, hogy a „Gazda” balján ülhetett egy, a Kremlben rendezett lakomán, ami óriási kiváltságnak számított. 

1955. május 14-én írta alá nyolc szocialista ország vezetője a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés Szervezete létrehozásáról szóló okmányt.

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.