Kövess minket -on és -en!

Az Anti Defamation League követelésére válaszul az érintett, Kanye West egy podcast során kijelentette: „Bármilyen antiszemita szart mondhatok, úgysem mondják föl a szerződésemet”.

A komment még az előtt hangzott el, hogy a Balenciaga luxus divatcég a Women’s Wear Daily lapnak adott nyilatkozatban bejelentette, szakít Westtel. A döntést nem indokolták.

Az utóbbi időben Ye művésznevet használó West körül a vita akkor robbant ki, amikor a párizsi divathét keretében rendezett Balenciaga gálán „White Lives Matter” feliratú pólót mutatott be. A rapper és divatmogul az elmúlt hetekben egy sor korrekt kijelentést tett a zsidókkal kapcsolatban, valamint a zsidó nép pusztulására is tett célzásokat („death con 3 on Jewish people”), majd a visszhangot úgy értelmezte, hogy ő az „illegális zsidó média maffia” kereszttüzében áll. Az efféle posztok miatt több közösségi média megszüntette a fiókját.

A Balenciaga és West szakítása azért figyelemre méltó, mivel kapcsolatuk több évre tekint vissza. Először 2014-ben találkozott Demna vezető tervezővel, azóta is leveleznek, West több millió dollárt költött Balenciaga holmikra, és 2019 óta rendszeresen dolgozik velük bemutatókon és más projekteken.

Az Adidas és West személyi kapcsolatai csaknem tíz évre tekintenek vissza. A cég igazgató-tanácsának írt levélben Jonathan Greenblatt, az ADL vezetője azt sürgette, hogy az óriáscég vessen véget kapcsolatának a rapperrel.

„Nem értem, mit kell ezen vizsgálni” – írja Greenblatt, hozzátéve, hogy – mintha bármi köze is lenne a két dolognak egymáshoz – „felettébb aggasztó, hogy egy új cipő bemutatását a rapperrel épp annak a napnak az évfordulójára időzítették, amelyen egy fehér fajvédő tizenegy halálos áldozatot követelő terrortámadás hajtott végre a pittsburghi Tree of Life zsinagóga ellen”.

Napokkal Greenblatt levelét megelőzően, West a népszerű Drink Champs podcast vendége volt, ahol azzal dicsekedett, hogy „összehordhatok bármilyen antiszemita sz*art, mégsem tudnak elküldeni. És akkor mi van?” A podcast azóta eltávolításra került, és a műsorvezető N.O.R.E. elnézést kért, a kalózverzió viszont fölkerült a YouTube-ra.

Az ADL felhívásához más zsidó felsőbbrendűségi csoportok is csatlakoztak, így a Campaign Against Antisemitism. West a műsorban olyan néger hírességek „antiszemitizmusba hajló” kijelentéseit is felidézte, mint Ice Cube és Nick Cannon. Ők azonban utólag bocsánatkérésre lettek kényszerítve.

Az Adidasnak West partnersége csupán az elmúlt évben 2 milliárd dollár nyereséget hozott (a teljes nyeresége 10 százalékát). A cég október 6-án adott ki közleményt arról, hogy „vizsgálják az ügyet”, és „ismételten igyekeznek megoldani”. Végül szoft megoldás született: West bejelentette, hogy szerződése lejárta után nem újítja meg együttműködését a céggel.

Az Adidas sportszergyárat Németországban a nemzetiszocialista párt tagjai alapították. A második  világháború idején katonai bakancsokat, a legvégén pedig már páncéltörőket gyártottak. Viszont a túlhájpolt amerikai néger futó Jesse Owens is kapott tőlük szerelést, és ez végül nagyban segítette a céget abban, hogy a háború után az amerikai piacra kerülhettek. A vállalat 1949 előtti történetéről manapság már nem szívesen ejtenek szót, és szégyenszemre, múlt évben egy izraeli maratoni futó lett a cég új arca.

Kifakadását követően West bejelentette, hogy szándékában áll a Parler szélsőjobbos közösségi csatorna megvásárlása, amely régóta szemita támadások alatt áll. Erre azért lehet szüksége, mert a zsidók által uralt csatornákon nem kívánatos személlyé vált. Az HBO The Shop című beszélgetős műsorának házigazdája, LeBron James sem adta le a West több „politikailag nem korrekt” nyilatkozatát tartalmazó beszélgetést. A kóserkonzervatív Meghan McCain és Ben Shapiro is elítélték Westet. A Fox News részéről Tucker Carlson hosszasan beszélgetett vele, de a felvételből végül kivágta a zsidók számára érzékeny részeket.

Kövess minket -on és -en!

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Egy niagarai (Ontario) férfit, aki három vádpontban ismerte el bűnösségét terrorizmussal kapcsolatos cselekményekben, húsz év börtönbüntetésre ítéltek. Matthew Althorpe legkorábban tíz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.