Kövess minket -on és -en!

Sokan ma már nem is tudják, hogy a német nemzetiszocialisták "találták fel" az autópályát, a híres autobahnt, s az építkezéseknek köszönhetően lényegében felszámolták a tömeges munkanélküliséget Németországban.

Adolf Hitler ásóval a kezében a földet fordítja, miközben egyik katonája mellette áll, és büszkén fotózza a boldog Führert. A kép a német autópálya, azaz a híres autobahn egyik újabb szakaszának első kapavágásait örökítette meg. A maga idejében archetipikusnak számító fotográfia egész Németországot bejárta, különösen azokban a régiókban, ahol a Reichsautobahn addig csak ímmel-ámmal épült.

A sajtó az egész birodalom teljes területén kihirdette, hogy az autópályák építése megkezdődött, a gazdaság végre beindult, s egyre több embernek van munkája. Ha egy új útszakasz épült, a sajtó örömmel követte az átadást és az ünnepséget, a forgalomnak átadott útszakaszok elkészülte után.

A gazdasági válság mélypontján a nemzetiszocialisták még szabotálták, hogy kizárólag autók közlekedésére szolgáló utak megépüljenek, hiszen akkoriban ezek a betonutak kizárólag a gazdag arisztokraták és a zsidó kapitalisták érdekeit szolgálták. 1933-as hatalomra kerülésük idején azonban már másként tekintettek az autobahnokra, amelyeket széles tömegek számára kezdek el építeni.

1929-ig a gazdasági krízis és a tőkehiány miatt lehetetlen vállalkozásnak tűnt akár csak egyetlen kilométernyi autópálya megépítése. Németországot a tömeges munkanélküliség, a gazdaságot megfojtó hiperinfláció és az első világháborús jóvátételi kötelezettség elviselhetetlen terhe sújtotta. Köln polgármestere, Konrad Adenauer volt az, akinek sikerült az első autópálya megépítéséhez pénzt előteremtenie – ma ez A555 néven ismert és Köln és Bonn között fut. Az útszakasz 20 kilométer hosszú volt, s 120 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek be rajta; szinte teljesen feleslegesen, hiszen akkoriban a német négykerekűek alig 60 km/órás sebességgel "száguldoztak".

Röviddel az után, hogy a nemzetiszocialisták hatalomra kerültek, a kölni autópályát minősége miatt hivatalosan „országútra” fokozták le. 1926-ban lobbicsoport alakult, amely egy, Hamburg városát Frankfurt am Mainon keresztül a svájci Bázellel összekötő autópálya megépítését szorgalmazta, Amikor Hitler hatalomra került, a Führer átvette a javaslat néhány elemét, a szervezet nevét pedig Szövetség a Reichsautobahnok Előkészületeire módosította.

Akkoriban csak kevesen engedhettek meg maguknak saját autót, ezért a nemzetiszocialista vezetés teljes mobilitást ígért az embereknek – kivétel nélkül mindenkinek. Ebből az elhatározásból született meg a német népautó, a Volkswagen, majd ezt követte a német vasúttársaság által indított omnibusz-szolgáltatás.

A cél az volt, hogy minden évben ezer kilométer új autópálya épüljön. Azzal számoltak, hogy a hatalmas építkezés legalább 600 ezer munkanélkülinek ad átmenetileg munkát, a valóság és a háború azonban kijózanító volt: még az autobahn-boom csúcsra járatásakor is legfeljebb 120 ezren dolgoztak az iparban. 

Végül nem az autópálya-építés, hanem a fokozódó nemzetközi helyzetben a fegyverprogram volt az, ami 100 százalékosan megszüntette a munkanélküliséget Németországban. A második világháború éveiben egyre több hadifoglyot és zsidó munkaszolgálatost küldtek az építkezésekre, 1941-re így 3800 kilométer autobahnt tudtak átadni a forgalomnak, a háború kitörése miatt a tervezett hossz felét. 1941 és 1942 között az autópálya-építés gyakorlatilag szünetelt, 1943-ben pedig a kis autóforgalom miatt a kerékpárosok előtt is megnyitották a sztrádákat.

Kövess minket -on és -en!

Ausztriában a legutóbbi választásokon a nyomokban nemzetiszocialista gyökerű, jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kapta a legtöbb szavazatot. A pártot a korai években az SS-veteránok pártjaként is emlegették, mivel sok volt SS vállalt benne vezető szerepet.

1977. augusztus 15-én üres szobával szembesültek a római Celio hadikórház őrei, amikor reggel tízkor kinyitották az ajtót. Pedig nem akárkinek kellett volna bent lennie.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

Megszünteti a budapesti antifa támadások elsőrendű vádlottjának, Ilaria Salisnak letartóztatását 16 millió forint óvadék ellenében a Fővárosi Ítélőtábla és elrendeli bűnügyi felügyeletét, tudatta a bíróság honlapján közleményben.

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

A Német Birodalom legerősebb hadosztályai a címbéli felsorolásból kerültek ki. Az alábbi cikkünkben ezeket a hadosztályok hasonlítjuk össze, elsősorban a hadrendet, a fegyverzetet és az újításokat tekintve.

Szórakozni érkezett, súlyos testi sérüléseket kapott emlékbe Magyarországon az a tel-avivi nő, akit az Ozora Fesztivál biztonsági őrei megvertek, amiért a rendezvényen megismert szintén izraeli társával renitenskedtek a feszvitálon.

A szerző 1948-49-ben, a „nácitlanítás” csúcspontján egy sor titkos propaganda küldetést irányított a levert Németországba.

Egy ausztrál nemzetiszocialista, aki a börtönbüntetése végéhez közeledik, megtámadta a szabadulása utáni állami felügyelet elrendelésére irányuló kérelmet, mert a hosszú börtönben töltött időszaka után szerinte már nem kellene szoros megfigyelés alatt maradnia, ám a törvényhozók éppen az elnyomás fokozásán dolgoznak.

Ausztriában kerültem a szovjet hadsereg hatalmába 1945. május 11-én. Szörnyű utazás után – miközben a vagonlakók 25 százaléka elpusztult – lázas betegen szálltam ki a vagonból Focsaniban.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

Október 20-án a Die Heimat (korábban NPD) baden-württembergi elnökét, Marina Djonovićot megtámadta és megsebesítette egy csoport baloldali szélsőséges.

Egy massachusetts-i nemzetiszocialista csoporttal szembeni koholt vádas per folytatódik, miután a per bírája elutasította a fehér patrióta csoport felmentési kérelmét.

A szövetségi ügyészek 18 éves börtönbüntetést kérnek a 36 éves Sarah Beth Clendaniel számára, aki bűnösnek vallotta magát abban, hogy megpróbálta felrobbantani az elektromos állomásokat Baltimore környékén, hogy destabilizálja a kormányt egy fehér fajvédő akció keretében.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.