Karádi Zoltán: Személyes véleményem a négerekről 40 éves afrikai tartózkodásom után

Kövess minket -on és -en!

Több mint 40 éves dél-afrikai tartózkodásom alapján szeretném megosztani személyes véleményemet a Dél-Afrikában élő feketékről.

Dióhéjban jellemezve az átlagos feketét: tolvaj, szaporodik mint a légy, lusta, követelődző, hazug, nincs felelősségérzete, mindent megrongál, tönkretesz, vagy elpusztít, ami csak a kezébe kerül. Nem becsüli a természetet, kegyetlen az állatokkal, és talán egyetlen egyetlen egy fekete se ismeri el, ha valamiben hibás.

A még törzsi kötelékben élő feketéknél az egyik első dolog, amit egy kisfiú megtanul: hogyan kell ellopni valamit a szomszédtól anélkül, hogy észrevegyék. Sokan közülük rabló és gyilkos hajlammal születnek, ezért Dél-Afrikában egy évben átlag 20 ezer gyilkosság történik, ez az arány a világ legmagasabbjai között van. Különösen elterjedt köztük gyermekeik és általában a saját fajú gyerekek kínzása és gyilkolása, törzsi területeken sokszor rituális célokból.

Nagyon gyakran pedofil hajlamaik kielégítésére használják őket. Pusztító hajlamukra álljon itt egy példa. A nyolcvanas évek végén az apartheid törvények lazulásával megindult a feketék ellenőrzés nélküli beáramlása a nagy fehér városokba, különösen Johannesburgba. Először a városközpont 10-15 emeletes bérházait szállták meg, egy kis lakásba 20, 30 vagy még több jutott. A lakások heteken belül csatatérként nézték ki: kitörték az ablakokat, szétverték a WC-t, fürdőszobát (mikor a WC ürülékkel megtelt, a fürdőkádba végezték dolgukat), összetörték az ajtókat, a padlón tüzet gyújtottak, ami miatt sok egész bérház leégett. Mondani sem kell, hogy a belvárosok fehér lakói az invázió elől a külvárosi negyedekbe húzódtak vissza.

Archívum

A volt francia és belga gyarmatokon működő orvosoknak feltűnt, hogy a fekete gyerek első éveiben minden téren, agyilag is, gyorsabban fejlődik a fehérnél. Előbb vesz tudomást környezetéről, előbb beszél és előbb tud járni. Ez az előny kb. 3 éves korban a legnagyobb. Hároméves kortól 10-12 évig a fehér (és minden más fajú) gyerek behozza a hátrányt. Ekkor intelligenciájuk nagyjából hasonló. Azonban amíg a más fajú gyerek ezután testben és szellemben tovább fejlődik, a fekete szellemi fejlődése megáll és így marad. Tapasztalat szerzése, lexikális tudása növekedhet, de intelligenciája nem. Absztrakt gondolkodásra képtelenek. Jellemző, hogy a fekete saját nyelven legfeljebb ötig tud számolni, azon túl már csak angolul. Nincsen bennük kezdeményező képesség, önálló gondolkozás, kritikus helyzetekben nem reagálnak, pl. ezért nem hallani dél-afrikai légitársaságoknál fekete pilótáról. Dél-Afrika három atommeghajtású tengeralattjárót is örökölt az Apartheid idejéből. A legénységet azonban a megbíztóbbnak tartott feketékre cserélték le. A három hajóból az egyik a tengerfenéknek ütközve veszett oda, egy másik ismeretlen helyen és okból merült a hullámsírba, míg a harmadik éppen a kikötőben rohad el, mert a mostanra elüldözött fehér szakemberek nélkül nem tudják üzembe helyezni a négerek.

A fekete jövőképe legfeljebb öt nap, ennél hosszabb távra képtelen tervezni. A mának él, lehetőleg mindent azonnal össze szeretne harácsolni. Ami a kezébe kerül, azt addig nyüvi, amíg tart. Utána újat követel. Ezek után joggal felmerül fel a kérdés, hogy akkor miben tehetségesek? Kitűnő ritmusérzékük van a táncoláshoz és a zenéhez, különösen jól énekelnek kórusban. Nyelvtehetségük nagy. Még a hetvenes években Délnyugat-Afrikában (most Namíbia) néhány napot töltöttem a vadállatokban bámulatosan gazdag Etosha nemzeti parkban (30 ezer km² területű). Egyik este a vacsorát kiszolgáló fekete pincér nyelvtudásával büszkélkedett. Megkértem, hogy mondjon valamit németül. Erre ő: Heil Hitler!

Vannak sikeres természetgyógyászaik, bár több a csaló, mint a becsületes. Néhány jó orvos is akad közöttük. Részemről 1 vagy 2 százalékra teszem a feketék számát, akik intelligencia tekintetében képesek felvenni a versenyt a többi fajtával.

 A következő eset, amely valóban megtörtént, jól jellemzi a fekete mentalitást. Egy birkafarmernál 30 évig minden nyár végén egy fekete munkása nyírta a gyapjút. Jó munkája jutalmául a farmer 100 birkát adott neki, hogy törzsterületen gondok nélkül megéljen belőlük. A farmer nagy meglepetésére a fekete egy év után megjelent nála, és munkát kért. A farmer csodálkozva kérdezte, hogy miért nem tud a birkákból megélni? Válasz: lenyírtam őket télen, és mind elpusztult a hidegben. Farmer: hogy tehettél ilyet, mikor 30 évig mindig nyáron volt a nyírás?! Fekete: mert nem volt ott a baas (főnök).

Hasonló esetek történnek minden más munkaterületen. Nálunk pl. már egy éve hetente egyszer jön egy fekete bejárónő lakást tisztítani. Feleségem megmagyarázta, hogy mit és hogyan kell tennie. A fekete néhány hétig mindent jól csinál, azután hirtelen egymás után másként teszi a dolgokat, mint ahogy megtanulta.

 Felsorolt tulajdonságaik miatt a feketék képtelenek egy modern állam vezetésére, nem is beszélve a szükséges fejlesztésekről. A fekete adminisztratív hierarchia ellenben kitűnően ért a közpénz és külföldi adományok zsebre vágásához. Az állami pénzből saját fényűző házaikat építik fel, biztonsági őrökkel veszik körbe magukat, és évente cserélik a magáncélokra használt hivatalból járó luxusautóikat. Talán még ennél is nagyobb veszteséget jelent az országnak, hogy az állami intézményeknél és egyre több magánvállalatnál a munkájukhoz semmit se vagy alig értő feketék töltik be az igazgatói és más magas rangú pozíciókat, míg a fehér (hindu, esetleg színes) jóval alacsonyabb fizetésért végzi a munkát. A mázsánál is súlyosabb disznóra hízott igazgató tevékenysége abból áll, hogy ritkán bejön a munkahelyre és aláírásokat firkant. Hasonló példákat a végtelenségig lehetne folytatni.

Összefoglalva az írottakat: fizikai tulajdonságaikat tekintve emberek, mert más fajú nővel való közösülésükből (sajnos) utódok születnek. Szellemi és lelki téren viszont nemcsak hogy nem érik el más fajok nívóját, hanem nézetem szerint a legtöbb emlős állatét, sőt, a madarakét sem. Az állat ugyanis csak önvédelemből és megélhetéséért öl, és kicsinyeit példamutatóan neveli.

Tudni kell, hogy Dél-Afrikában két választott faj is van, akik kritikán felül állnak: a fekete és a zsidó. A legkisebb kritikáért velük szemben rasszistának/antiszemitának leszel bélyegezve.

Hírek

Kövess minket -on és -en!

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

A nyugat-ausztráliai rendőrség lőfegyvereket és lőszereket foglalt le egy perthi férfi otthonában. Az indoklás szerint a tulajdonossal egy háztartásban élő apa „nemzetiszocialista nézeteket vall”, ezért alkalmatlan arra, hogy fegyverekhez férhessen hozzá.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Az ausztrál hatóságok visszavonták egy brit férfi vízumát, miután a gyanú szerint nemzetiszocialista jelképeket terjesztett és „erőszakra uszított” a zsidókkal szemben. Ausztrália belügyminisztere megerősítette, hogy megtették az előkészületeket a férfi kiutasítására.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Célkörözési Osztályát az ORFK BF Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon (NEBEK) keresztül keresték meg a német hatóságok egy Magyarországon bujkáló politikai szökevényük felkutatása érdekében. 

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

A gyors hajóikról és rettenthetetlenségükről híres vikingek nemcsak elszántan, hanem gyakran brutális eszközökkel harcoltak.

1942. október 3-án volt minden hordozórakéta ősatyja, a V–2 első sikeres startja. A Vergeltungswaffe–2 egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakéta volt, amit a Nagynémet Birodalom szakemberei fejlesztettek ki a Balti-tenger egy kis szigete, Usedom egy településén, Peenemündében.

Lord Haw-Haw, avagy rendes nevén William Joyce egy brooklyni születésű férfi volt, aki a két világháború között nemzetiszocialista propagandát sugárzott a "Germany Calling" című rádióműsorában.

1886-ban egy tucatnyi fajvédő nézeteket valló német család – a híres filozófus, Friedrich Nietzsche húga és sógora vezetésével – Paraguayba hajózott, hogy ott létrehozzon egy árjákból álló kolóniát.

A dunántúli hadműveletekben vettünk részt 1944 őszén és telén. Székesfehérvár eleste után – december 26-án – a balról Pusztavám, jobbról Csákvár–Környe irányába előre törő szovjet csapatok bekerítettek bennünket.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

A Le Camp des saints (A szentek tábora) arról szól, hogy a harmadik világ kiéhezett tömegei hogyan özönlik el a fehér országokat világszerte, kezdve Franciaországgal.

Napjaink tömegemberét folyamatosan üzenetekkel bombázza a tömegmédia. Ez a médiatikus információáradat fokozatosan olyan szubjektív képzetet (a szó szoros értelmében vett kényszerképzetet) kelt benne a valóságról, amely valóságosabbnak tűnik neki, mint maga a tényleges (objektív) valóság.

Az 1848-1849-es hadilobogók kétszer is megjárták Moszkvát. Közel száz évet kellett várnunk arra, hogy a szabadságharc bukása után orosz földre hurcolt becses zászlók nagy része visszakerüljön Magyarországra.

Egy német geológus, aki Adolf Eichmann-nal dolgozott egy argentínai építőipari vállalatnál, volt az a személy, aki a legfontosabb információkat szolgáltatva lehetővé tette a Moszad számára, hogy elfogja Eichmannt.

Felső-Ausztriában, a Steyr folyó közelében ért bennünket 1945. május 9-e. Másnap vagy harmincan buszra szálltunk azzal, hogy Budapestig meg sem állunk.