Kövess minket -on és -en!

A bajorországi Geroldshausenról Németországban is alig hallottak, az ott található háborús emlékműről még annál is kevesebben. Ez a napokban megváltozott.

Mindig is tudták, hogy az emlékművön egy nemzetiszocialista orvos neve szerepel, de ez a közelmúltig nem különösebben zavarta őket, amíg a zsidók el nem kezdték verni a tamtam dobot.

Az MDR televízió stábja egy dokumentumfilm forgatása során a minap vette észre, hogy az alig ezerkétszáz lakosú falu határában található „Az elesett és eltűnt testvérek emlékére” feliratú emlékművön a háborús áldozatok között szerepel egy bizonyos dr. Eduard Wirths neve. Bár a község idősebb polgárai közül sokan pontosan tudják ki volt ő, ez eddig nem zavart senkit, még akkor sem, ha Wirths nem volt más, mint dr. Josef Mengele közvetlen főnöke.

Mint kiderült, néhány évvel a második világháború után a község akkori vezetése úgy döntött, hogy kibővítik a már meglévő háborús emlékművet. A megbízást egy helyi kőfaragó kapta meg, akinek cége Wirth rokonainak a tulajdonában volt. Természetesen nekik sem volt semmi gondjuk a családtag nevével. A háború utáni évtizedekben pedig még nem folyt az az őrült önsorsrontás Németországban, ami manapság.

Az 1909-ben született orvos a nemzetiszocialista pártba való korai belépésének is köszönhette karrierjét – már egyetemistaként, 1933-an csatlakozott az NSDAP-hoz. Tagja lett az SA-nak is, majd később az SS-nek. 1942. szeptember 1-től önként szolgált Auschwitzban, Josef Mengele, Horst Fischer és Horst Schumann feletteseként. Állítólag megtiltotta a fogvatartottak kínzását, sőt gondoskodott a koncentrációs tábor higiéniai helyzetének javításáról is. Azt nem lehet pontosan tudni, neve miért nem vált olyan ismertté, mint híres beosztottjáé. Történészek szerint valószínűleg azért, mert hamar elfogták, s ezt követően 1945. szeptember közepén egy angol internáló táborban megpróbálta magát felakasztani. Néhány nappal később belehalt sérüléseibe.

"Ez az álnok megemlékezés az auschwitzi túlélők számára „nemcsak történelmi hazugság, amely elborzasztja és felháborítja őket, hanem szomorú jele annak is, hogy Németországban egyes helyeken még mindig nehézséget okoz az embereknek őszintén és méltóságteljesen kezelni saját környezetük gyilkos múltját és az áldozatok szenvedéseit" – vádaskotott a reflektorfénybe került emlékmű kapcsán Christoph Heubner, a Nemzetközi Auschwitz Bizottság alelnöke.

A Németországi Zsidók Központi Tanácsa szintén felemelte vádló mutatóujját. Felháborodásuk oka a helyi önkormányzat óvatos hozzáállása a témához. Ülése után ugyanis az alábbi határozatot tette közzé:

Az önkormányzati tanács a legélesebben elítéli dr. Eduard Wirthsnek a Harmadik Birodalom idején különféle koncentrációs táborok orvosaként elkövetett háborús bűncselekményeit.
Nevének szerepeltetése a helyi háborús emlékműn helytelen volt és jelenleg is helytelen. Ezt a tényt gyorsan és átfogóan fel kell dolgozni.
Ez a feldolgozás jelentőségénél fogva meghaladja a község képességeit. A község ezért megfelelő emberek vagy intézmények támogatását keresi.
A megfelelő feldolgozást követően dönt az önkormányzati tanács arról, hogy hajdani döntést mely formában vizsgálja felül.

A cionista tömegsajtó kommentárjai semmiben sem különböztek a zsidó vezetők véleményétől, ami megtette a hatását, ugyanis a kis falu polgármestere, Gunther Ehrhardt végül belátta, hogy "helytelen" a habozás és kijelentette, hogy a nevet a közeljövőben el kell tüntetni.

Érdekes lesz megfigyelni, hogyan oldják meg a geroldshauseniak múltfeldolgozással kapcsolatos – a hazai és nemzetközi szinten is feltűnést keltett – problémájukat. Már csak azért is, mert a nemzetiszocialista orvos neve – bár részben letakarták – még mindig olvasható az emlékművön.

Kövess minket -on és -en!

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Októberben kapta meg a Fővárosi Törvényszék kérelmét az Európai Parlament elnöke, amiben kérik Ilaria Salis mentelmi jogának felfüggesztését. 

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

A Magyar Nemzeti Arcvonal egykori vezetője nem a börtönben akar meghalni, ártatlanságát hangoztatja. Megszólalt több érintett is.

Egy csoport nemzetiszocialista demonstrált az „Anne Frank naplója” című színházi előadás előtt Michigan állambeli Livingston megyében, a holokauszt propagálása ellen tiltakozva.

Jean-Marie Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Front (FN) alapítója és hosszú ideig vezető politikusa 96 éves korában elhunyt. Halálhírét családja is megerősítette.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.