Kövess minket -on és -en!

Egy új felmérés szerint a románok mintegy kétharmada úgy véli, Magyarország legfőbb célja Erdély visszaszerzése.

A román Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratórium (LARICS) kutatását a Főtér.ro idézi.

Az ezer fő megkérdezésével készült reprezentatív áprilisi felmérés eredménye szerint a válaszadók 66,2 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy Magyarország célja erdély elszakítása Romániától.

63,6 százalék úgy gondolja, hogy Magyarország „megengedhetetlen módon beavatkozik Románia belügyeibe”, bár a felmérés arra nem tért ki, hogy ez konkrétan miben nyilvánul meg.

A kolozsvári lap megjegyzi, hogy eszerint Romániában gyakorlatilag jobban tartanak Magyarországtól, mint Oroszországtól, vagy Kínától. Azzal az állítással, hogy Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt Románia biztonságára, kevesebb mint a válaszadók fele, 46,3 százalék értett egyet, Kína esetében pedig mindössze 21,9 százalékuk vélekedett így.

Érdekesség ugyanakkor, hogy míg Magyarországgal szemben alapvetően ellenséges a megközelítés, Orbán Viktorról már pozitívabb a románok véleménye, 47,5 százalékuk szerint inkább a béke elkötelezettje és „csupán” 39,2 százalék szerint akar háborúskodni.

Kövess minket -on és -en!

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Jogerősen bejegyezték politikai pártként az Alejandro Biondini által vezetett ultranacionalista szervezetet. Biondinit korábban többször hozták összefüggésbe nemzetiszocialista nézetekkel.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Október elején újabb botrány kavarta fel az amerikai konzervatív médiát. Candace Owens nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást, amelyet állítása szerint Charlie Kirkkel folytatott két nappal halála előtt.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből.