Kövess minket -on és -en!

Izraelben 88 éves korában meghalt Zeév Ekstein, Kasztner Rezső gyilkosa. A zsidó Kasztner a második világháború idején 1000 dolláros jegyért Auschwitz végállomás helyett svájci különvonatot szervezett néhány gazdag, összeválogatott zsidónak.

Kasztner Rezső a budapesti zsidó mentési bizottság nevében 1944-ben tárgyalásokat folytatott a német hatóságokkal, melyeken teherautók, illetve pénz fejében a vidéki zsidók deportálása után a budapesti zsidóknak külön elbánást biztosítva próbálta elérni, hogy őket máshova vigyék. Ekstein az ötvenes években egy időben volt a Sin Bet belbiztonsági szolgálat ügynöke, és egy földalatti jobboldali szervezet tagja, amelynek megbízásából 1957-ben háza előtt Tel-Avivban halálosan megsebesítette pisztolyával Kasztner Rezsőt,aki mintegy két héttel később belehalt sebesülésébe.

Kasztner Rezső a második világháború után Izraelben telepedett le, ahol a baloldali Mapaj párt tisztviselője lett, és újságíróként dolgozott. Megölése előtt a jeruzsálemi körzeti bíróság határozata azt mondta ki, hogy Kasztner a háború idején együttműködött a németekkel, és „eladta lelkét az ördögnek”. Lelövése után tíz hónappal az izraeli legfelsőbb bíróság posztumusz felmentette a vádak alól, de kimondta, hogy a háború után segített több nemzetiszocialistának megmenekülni a zsidóság bosszúja elől.

Ehhez hozzátartozik, hogy Kasztner Rezső a háború után több nemzetiszocialista érdekében is vállalta a tanúságtételt, miután erre nekik ígéretet tett a háború idején.

Eksteint és két cinkostársát életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a gyilkosságért, de 1963-ban kegyelmi úton kiszabadultak. Zeév Ekstein, 88 éves korában hunyt el. A halála előtt azt állította, hogy egy negyedik társuk is volt, akit azonban nem hallgattak ki.

Kasztner Rezsőnek az Adolf Eichmannal, a zsidók Auschwitzba szállításáért felelős tisztviselővel folytatott tárgyalásai eredményeképpen egy vonaton 1684 zsidó elhagyhatta Budapestet, amelynek utasai előbb Bergen-Belsenben egy külön lágerbe, majd két ütemben Svájcba távozhattak fejenként ezer dollárért. A Kasztner-vonaton szökött meg többek között 40 rabbi, köztük az ismert Joel Teitelbaum szatmári haszid főrabbi, Szondi Lipót pszichiáter, Zsolt Béla és Komlós Aladár írók.

Kasztner megítélése a mai napig vitákat vált ki Izraelben, vannak akik árulónak tekintik, mások az egyik legjelentősebb második világháborús zsidó-mentőnek tartják. Unokája, Meráv Michaeli, a szociáldemokrata párt jelenlegi elnöknője és közlekedési miniszter sokat tesz neve tisztára mosásáért.

Kövess minket -on és -en!

Jean-Marie Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Front (FN) alapítója és hosszú ideig vezető politikusa 96 éves korában elhunyt. Halálhírét családja is megerősítette.

Házi készítésű pokolgép robbant egy Athén központjában található lakóházban, az Ampelokipoi negyedben. A rendőrség közleménye szerint egy férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült.

Ausztriában kerültem a szovjet hadsereg hatalmába 1945. május 11-én. Szörnyű utazás után – miközben a vagonlakók 25 százaléka elpusztult – lázas betegen szálltam ki a vagonból Focsaniban.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

A Krím-félszigeten nem volt nagy számú a fegyveres őrök csoportja. A Fekete-tenger veszi körül, a kontinenssel csak egy híd köti össze. Ezen illetékteleneknek átmenni pedig lehetetlen. Érthető, hogy az őrök unatkoztak, amit fokozott a helyhez kötöttség is.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

A múlt héten elfogták Párizsban a 32 éves albán állampolgárságú Rexinho Abazajt, mozgalmi nevén Ginot. A gyerekkora óta Olaszországban lévő férfit a francia rendőrség tartóztatta le, Magyarország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján. Abazaj Párizs előtt Finnországban bujkált a nemzetközi körözés elől.

„Ezzel az aláírással a német nép és a német haderő, tetszik vagy sem, a győztesek kezébe adta magát” – nyilatkozta letörten Alfred Jodl vezérezredes Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges haderők európai főparancsnokának reimsi főhadiszállásán, 1945. május 7-én.

Jean-Marie Le Pen-t egy a Blood and Honour mozgalomhoz köthető csoport köszöntötte otthonában, ahol együtt énekeltek az idős hazafival.