Horogkeresztet kaptak ajándékba az ukrán menekültek Németországban

Kövess minket -on és -en!

Felgyújtottak egy ukrán menekültek elszállásolására használt menedékhelyet Balti tenger partjával határos Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban, Németországban.

A német sajtó szerint az előző nap egy horogkereszt került az épület ajtajára, ami miatt a rendőrség is kiment a helyszínre.

Csütörtök este tűz ütött ki egy ukrajnai menekülteket elszállásoló menedékhelyen – számolnak be német források. A Bild szerint a gyújtogatásban senki sem sérült meg. A beszámoló szerint a tüzet még szerda este kilenc óra után észlelték a szállodában, ahol március óta tizennégy, Ukrajnából érkezett menekültet helyeztek el.

Történelem

A rendőrség információi szerint a tüzet szándékosan okozhatták, a helyszínen körülbelül húsz mentőautó volt jelen.

Úgy tudni, előző nap egy horogkereszt került az épület ajtajára, ami miatt a rendőrség is azonnal kiszállt a helyszínre – számolnak be a német források.

Kövess minket -on és -en!

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák egyesült serege 1442. március 25-én győzték le az Erdélyre törő Mezid béget Szebennél. A diadal az egyik első volt Hunyadi török elleni sikereinek sorában, amelyek messze földön híressé tették a tehetséges hadvezért.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Kevesen gondolnánk, hogy statáriális bíróság elé kerülhetett valaki egy sör elfogyasztásáért Magyarországon a XX. században.

1945. február 11-én a budapesti német-magyar helyőrség lőszere és élelme fogytán volt, a magyar főváros fegyveresen nem volt tovább tartható.

Újabban egyes zsidók is dezertálnának a fehérek táborából. Gil Steinlauf rabbi szerint miután „évtizedekig küzdöttek azért, hogy fehérek legyenek”, most fel kell adniuk a fehér kiváltságot, hogy harcoljanak a rasszizmus ellen. 

Az agresszívan terjeszkedő multikulturalizmus cégére alatt az élet minden területét valósággal elárasztják az etnikumok, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt.

Életútját megörökítő visszaemlékezéseit nem véletlenül jelentette meg „Élj veszélyesen!” címmel. Hiszen ha volt valaki, aki tudatosan kereste a veszélyt, s elébe ment a legképtelenebbnek tűnő harci kihívásoknak, az ő volt.

Számos kincsvadász próbál szerencsét a történelmi csatatereket, hogy némi „szuvenírre” tehessen szert.

Toma András 53 évet töltött elfeledve messzi orosz földön egy elmegyógyintézetben, és az utolsó magyar hadifogolyként térhetett haza.

Arra még nem volt példa a történelemben, hogy egy népet a saját vezetői akartak volna kiirtani vagy (Bertold Brechttől ihletetten) „lecserélni”. Nyugat-Európában most éppen ez történik.

Hiába telt le katonaidőm 1945 márciusa végén, leszerelés helyett alakulatunkat Németországba telepítették át. Végcélunk Dessau lett volna.

Soha nem is kapták el, hiába szerepelt négy évtizeden át az FBI körözési toplistáján. 1985-ben végül magát adta fel.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Sokáig tartotta magát az az elmélet, miszerint az 1941-ben bebörtönzött Rudolf Hess nem is börtönben halt meg.