Kövess minket -on és -en!

Legjobb tudomásom szerint a magyar médiában az Origót kivéve sehol sem foglalkoztak vele (igazából olyan, mintha ők sem tették volna, mert pont a lényegi mögöttes tartalomról „feledkeztek meg”), de február elején meggyilkoltak egy kétgyermekes kaliforniai sürgősségi orvost, aki a Pacific Coast Highwayen biciklizett.

Az eset brutális, ráadásul nem illeszkedik a liberális berendezkedés mindennapjaiba, ezért a tengerentúlon sem kapott nagyobb hangsúlyt, legalábbis teljes valójában nem.

Az 58 éves dr. Michael Mammone 1993-ban diplomázott a Dél-kaliforniai Egyetem Keck School of Medicine orvostudományi karán, 2011-ben helyezkedett el a Laguna Beach-i Providence Mission Hospitalban. Mammone a kórház közelében lakott, így a helyiek elmondása szerint mindig biciklivel ment munkába.

A Daily Mailen is látható videón jól látszik, hogy a 39 éves elkövető, Vanroy Evan Smith Lexusával lényegében belerepül a kereszteződésnél várakozó biciklisbe, teljesen letarolva őt. Az ütközéstől az autó eleje megsérült, a szélvédő betört és természetesen az orvos mountain bike-ja is tropára ment. Ő maga a földre került, Smith pedig kiszállt az autójából, és többször hátba szúrta Mammone-t, míg nem a járókelők közbeavatkoztak.

A fekete bőrű Smith nem ismerte korábbról áldozatát, tette mögött pedig fehérellenes indíték húzódik meg, ugyanis szemtanúk szerint a néger könyvelő „fehér privilégiumokkal” kapcsolatos szidalmakat ordítozott áldozata felé. Mammone-t az egész kórház gyászolja, az intézményt „megdöbbentette a szörnyű tragédia”, közleményük szerint „egy kiváló orvost és barátot vesztettek el”. Kollégái tisztelték és szerették, becsületes orvos hírében állt, aki rengeteg életet megmentett.

Nos, az esettel kapcsolatban két dolgot érdemes megjegyezni, illetve hármat. Először is a Daily Mail említi, hogy az Orange megyei kerületi ügyész nyilatkozata szerint egyre több olyan esettel találkoznak, ahol egyfajta „közúti düh” halált okozott, a növekedés pedig a Covid-korlátozások feloldása óta figyelhető meg. Ez bizonyos szempontból érthető, hiszen többen vannak az utcán, másrészről viszont kissé nevetséges, hogy még itt is képesek előhozni a Covidot, de átsiklanak afelett, miket ordítozott a fekete férfi az áldozatának.

Másodszor, képzeljük el mindezt fordítva, ha valaki fehér létére követne el egy hasonlót. Még a szomszéd boltos Erzsi néni is hallott volna a történetről, hiszen a média világgá kürtölte volna, a gyilkost pedig egy életre hűvösre vágnák, miközben a fekete közösségek legszívesebben ki is végeznék ott helyben.

Harmadszor pedig Smith nem egy néger csöves volt, hanem egy méregdrága autóval mászkáló kétgyermekes könyvelő. Le kell tehát számolni azzal a feltevéssel, hogy a Black Lives Matter iránti szimpátia kizárólag az alsóbb osztályok sajátja, már ami a feketéket illeti. Jómódú, a társadalomba látszólag beilleszkedett egyének is hódolhatnak neki, ahogy azt a mellékelt ábra mutatja. Ez utóbbi egyébként nagyon rossz hír, amivel kevesen vannak tisztában. Rossz, mert a kvázi „láthatatlan támogatók” számát nehéz felmérni, kik és hol bújnak meg egy államon belül, akik szimpatizálnak ezekkel a fehérellenes gondolatokkal.

Kövess minket -on és -en!

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Egészen döbbenetes és felháborító dolgok történtek a Bács-Kiskun vármegyei Fajszon. A Fogaskerék új részében egy édesanya nyilatkozik arról, hogy barátnőjének a filippínó élettársa szexuálisan molesztálta hétéves kislányát.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.