Kövess minket -on és -en!

Még február elején kezdett közös ajvékolásba a Mérce és a 444 azért, mert lelkes hungaristák felújították Lutz Gizellának, Szálasi Ferenc nemzetvezető özvegyének sírját.

Noha a sírral szemben több olyan „aggályt” is megfogalmaztak, amelyek meg sem állják a helyüket, azzal mindenki tisztában van, hogy ezek csupán a kifogások hosszú sorozatát erősítik. A valódi bajuk ezeknek a jómadaraknak az, hogy egyáltalán van sírja a nemzetvezető egykori feleségének, és nem valami tömegsírba dobták, mint oly sokakat 1945 után.

A fő problémájuk természetesen a sírkő tetején látható „nyilaskereszt", jobban mondva egy kereszt, amibe ők nyilaskeresztet látnak bele, de egy Szálasi Ferencet és Lutz Gizellát ábrázoló közös fotó és a „Szálasi Ferenc emlékére” felirat is szúrta a szemüket a majmoknak.

Miután mindennek hangot adtak, a 444 Facebook-kommentszekciójában elszabadult a pokol, és előkerültek a legsötétebb gettóalakok, akik legszívesebben még a magyar nemzetiszocialisták emlékét is eltörölnék a Föld színéről. Tudják, ezek azok a sátáni alakok (a 444-gyel meg a Mércével egyetemben), akik toleranciáért óbégatnak, amely persze csak addig tart, amit ők tolerálnak, amelyek „még beleférnek az européer értékrendbe", de ha őket éri valami baj, jobban mondva visszakapnak kicsit abból, amit ők zúdítanak a világra, rögtön bömbölni kezdenek. Persze a tolerancia bajnokai itt nem álltak meg, hiszen azt képzelik, hogy nekik mindent szabad, mindent lehet.

Március 7-én újabb írás jelent meg a 444-en „Több mint egy hónapja áll háborítatlanul a Farkasréti temető nyilas emlékhelye” címmel, amely címadás lényegében egyet jelent egy ellencselekvésre való buzdítással. Ezekben az esetekben egyébként érdemes megfordítani a dolgot (erre mindig fel is hívom a figyelmet), képzeljük el, ha egy jobboldali portál arról cikkezne, hogy „még mindig háborítatlanul áll az ikszedik holokauszt-emlékmű", amelyekkel egyébként elhihetik, sokkal többeknek van tele a hócipője, mint Lutz Gizella sírjával.

Itt lényegében elismétlik azokat a paneleket, amiket egy hónappal korábban, csalódottságukat fejezik ki, mert a „szégyenteljesen átalakított sír” még mindig a helyén van, majd sorra veszik, milyen események történtek azóta.

Ebből ami lényeges, az az, hogy elméletileg Szálasi Ferenc még élő rokonai, egészen pontosan unokaöccsei elküldtek a Népszavának egy tiltakozó levelet, amelyben elítélik, hogy Lutz Gizella sírját „nyilaskeresztes emlékhellyé torzítják", és a sír visszaállítását követelik. Azt is megemlítik, hogy hagyják békében nyugodni Lutz Gizellát (érdekes, mikor a sír bérleti joga nemrégiben lejárt, akkor ugyanez nem volt fontos), ám feltűnő, hogy a Népszava egy Becsület Napjáról szóló cikk végéhez csapta hozzá a közleményt, túl nagy publicitást nem adtak neki. Ezek az élő rokonok mélységesen szégyellhetik magukat, amiért nem állnak ki az egykori nemzetvezető örökségéért, illetve azért is, hogy egyáltalán nem Lutz Gizella nyugalma fontos nekik, hiszen akkor a sír megváltásával is törődtek volna.

A másik lényeges dolog, hogy még a temetkezési vállalat szerint sem látható nyilaskereszt a síron, így az ajvékolók kifogása nem áll meg, az a szokásos liberális érv pedig, hogy „jaaj, de hát kontextusában kell vizsgálni a dolgokat", csak egy újabb nevetséges koholmány, amiért nem náluk van a homokozólapát. A feliratról pedig annyit, hogy abból „közízlést sértőt” elvileg nem lehet elhelyezni, ám a „Szálasi Ferenc emlékére” ezt nyilván nem meríti ki, nincs benne káromkodás vagy uszítás, stb. (az, hogy egyesek szemét szúrja, még nem sért közízlést, engem is idegesít a Szabadság téri német megszállás emlékmű meg az előtte található megannyi csetresz, mégsem bontják le őket). Mindezek ellenére a Budapesti Közművek felszólította a rendelkezési jogot birtokló személyt arra, hogy távolítsa el a feliratot.

Egyébként az idegenszívű sajtó uszítása megtette a hatását. Két „önérzetes magánember” (értsd: zsidó) „tehetetlen dühében” útjelző táblát tett a sírhoz, hogy az „eltévedt nem fasiszták minél gyorsabban elkerülhessenek fontosabb, igazi hősök sírjaihoz". És hogy kik ezek az „igazi hősök"? Természetesen olyan emberek, akik a világháborút vívó Magyarország segítése helyett azzal voltak elfoglalva, hogy zsidókat mentsenek a vészkorszakban, mert hát ez az ő szemszögükből nyilván fontosabb volt, mint az ország hadviselése. Ellenben azt azért elmondhatjuk róluk, hogy ők legalább nem rongálták meg magát a sírt. Nem úgy, mint mások.

A cikk írásának pillanatában konkrét rongálás is történt, a DK ifjúsági szervezete, a Demokratikus Lendület fekete festékkel fújta le Szálasiék képét, a nem nyilaskereszt „nyilaskeresztet” és a „Szálasi Ferenc emlékére” feliratot is. Tettükre büszkék, meg is osztották Facebookon. Gondolom kicsi lett a kukijuk, mióta kiderült, hogy a DK a 18-29 éves választók körében annyira népszerűtlen, hogy még a parlamentbe sem valószínű, hogy bejutna, aztán így akarnak kompenzálni.

Jellemző ezekre a csepűrágó élősködőkre (DK-stól, uszító liberális újságírótól, mindenestől), hogy a mentalitásuknak megfelelően még a holtukban sem hagyják nyugodni azokat, akik nem egy platformon helyezkednek el velük, ámbátor ők lennének a legjobban felháborodva, ha egy holokauszt-emlékművet, vagy antifasiszta „ellenálló” emlékművet kezelgetnének hasonló módszerekkel. Mondjuk lehet, hogy abból értenének. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.

Apropó, ha a nem nyilaskereszt „nyilaskereszt” vagy a Szálasit ábrázoló fotó alkalmas a „nyugalom megzavarására bizonyos embereknél", akkor ennyi erővel ugyanez igaz a sarló-kalapácsra, vagy a szintén több síron található Dávid-csillagra is.

Kövess minket -on és -en!

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

A baloldali TikTok-felhasználók teljesen kiakadtak, miután megjelent az American Eagle új farmernadrág-kampánya, amelyben Sydney Sweeney szerepel. 

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Amikor 2002-ben útjára indítottuk a felvonulást, Trianon ügye még szinte teljesen száműzve volt a közéletből. A nemzet szétszakításáról, a magyarságot ért történelmi igazságtalanságról alig esett szó, a hivatalos politika pedig kerülte a kérdést.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

Az izraeli–amerikai támadás megrendítő ereje által kiváltott brutális sokkhatás elmúltával Irán reakciója jelentősen gyengébbnek tűnik, mint tavaly júniusban, pedig USrael ezúttal a legfelső vezetését likvidálta, teljesen nyíltan a szélesebb körű rezsimváltásra való törekvés jegyében.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.