Kövess minket -on és -en!

Az 1945 februárjában lezajlott jaltai konferencián az USA, Nagy-Britannia, és a Szovjetunió megállapodása szerint a Japán elleni hadba lépésért cserébe Sztálin jogot formálhatott a Kuril-szigetekre is.

A Vörös Hadsereg nem sokat teketóriázott: 1945. augusztus 18-án megindította az inváziót a Kuril-szigetek ellen. A japánok egyedül Sumsu szigetén tanúsítottak jelentősebb ellenállást. A sziget birtokbavételénél a szovjetek 516, míg a japánok 256 katonát vesztettek. A Kuril-szigeteket a Vörös Hadsereg – amelynek a második világháború alatt ez volt az egyetlen jelentősnek mondható tengeri partraszálló hadművelete – szeptember 5-re hajtotta uralma alá.

"A három szuperhatalom vezetői megállapodtak abban, hogy két vagy három hónappal azt követően, hogy Németország kapitulál, és a háború befejeződik Európában, a Szovjetunió belép a Japán elleni háborúba a szövetségesek oldalán a következő feltételekkel: (...) 2. Oroszország korábbi jogai, amelyet Japán az 1904-es támadásával szegett meg, helyreállnak. (...) Szahalin déli része és a környékbeli szigetek visszakerülnek a Szovjetunióhoz. 3. A Kuril-szigetek szovjet fennhatóság alá kerülnek. (…)" – olvasható az 1945. februári jaltai konferencia három nagyhatalmának képviselői által aláírt megállapodásban. E néhány sornak máig ható következményei lettek.

A Kuril-szigetek néven ismert vulkanikus szigetcsoport, amely Kamcsatkától egészen a japán szigetekig terjed, a 18. század alatt került japán fennhatóság alá. A két hatalom a 19-20. század folyamán változó arányban birtokolta a szigetcsoportokat. Japán 1875-ben lemondott a térség egyik fontos szigete, a tekintélyes méretű, mintegy 72 ezer km2 nagyságú Szahalin megszerzéséről, ennek fejében a Kuril-szigetek feletti fennhatóság a felkelő nap országát illette meg.

Az 1904-1905-ös orosz-japán háborúban, amelyben a japán haditengerészet porrá zúzta az orosz flottát, az orosz cár még távolabb került a Kuril-szigetek esetleges birtokbavételétől, sőt az oroszok Szahalin déli részét is elvesztették. A helyzet csak 1945 augusztusában a szigetek inváziójával változott meg, igaz, akkor a szuperhatalommá vált Szovjetunió javára.

Az 1951-es San Franciscó-i békeszerződésben Japán nemcsak Szahalinról, de a Kuril-szigetekről is lemondott, a diplomáciai bonyodalmak azonban ezzel nem oldódtak meg a két ország között. A japán álláspont szerint ugyanis a hazájukhoz legközelebb eső, a Kuril-szigetek legdélebbi részén található négy sziget, Iturup, Kunasir, Sikotan, és Habomai nem tartozik a Kuril-lánchoz, hanem azok a japán szigetek részei.

A kérdéses szigetek területe egyébként 5000 négyzetkilométer, és jelenleg 30 ezer ember él rajtuk. A szovjetek ezt nem fogadták el, így nem írták alá a megállapodást, amelyet velük ellentétben 49 állam, köztük az Egyesült Államok is aláírt.

A vita következő fázisa 1956-ban kezdődött, amikor Japán és a Szovjetunió Moszkvában kimondta a két állam közötti hadiállapot megszűnését és a diplomáciai kapcsolatok felvételét, illetve megegyeztek abban, hogy a vitatott négy sziget közül kettőt, Habomai és Sikotan szigeteket, amelyek egyébként a kérdéses terület mindössze hét százalékát teszik ki, a szovjet fél a békeszerződés aláírása után visszaszolgáltat Japánnak.

A hidegháború azonban tovább dúlt, az Egyesült Államok és Japán között pedig biztonsági szerződés köttetett, amelynek értelmében az USA csapatokat állomásoztathatott japán területen. Erre válaszul a szovjetek elzárkóztak az említett két sziget visszaadásától, mivel az veszélyeztette volna a Szovjetunió biztonságát.

A békeszerződés aláírása mind a mai napig várat magára, a Szovjetunió jogutódja, Oroszország ugyanis ragaszkodik a két nagyobb sziget feletti irányításhoz. A vita lezárása elősegíthetné, hogy Japán és Oroszország hivatalosan lezárja a második világháborút és végre tető alá hozzák az orosz-japán békeszerződést. Bár a terület, főleg Oroszországból nézve, kiterjedését tekintve nem jelentős, a felmérések szerint mind az orosz, mind a japán közvélemény felháborodna, ha az egyik vagy másik fél átengedné a szigeteket.

A nemzeti érzelmeken túl nem elhanyagolhatóak a gazdasági szempontok sem: a Kuril-szigetek halászati szempontból a világóceán egyik leggazdagabb területének számítanak; Kunasir szigetének kontinentális talapzata földgáz és kőolajban gazdag, a szigeteket elválasztó szorosok pedig hadászati szempontból rendkívül fontosak, ugyanis ezeken keresztül jutnak ki Vlagyivosztokból az orosz Csendes-óceáni flotta hajói. A négy sziget visszaszolgáltatása esetén a jelenlegi főbb útvonalak átjárhatósága orosz részről megszűnne.

Borítókép: a japán császári hadsereg egyik hátrahagyott tankja Sumsu szigetén

Kövess minket -on és -en!

A tegnapi beiktatási ebéd utáni rendezvény első felszólalója, Elon Musk lelkes mozdulatokkal ünnepelte, hogy Trump beiktatási beszédében beszélt egy lehetséges Mars-expedícióról.

Kommandósok és bilincsek nélkül jelent meg legutóbbi tárgyalásán az antifa támadások elsőrendű vádlottja. Az olasz nőnek az ügyben ez volt a harmadik tárgyalása, de vallomást mindeddig még nem tett az ülések idején.

1945 májusában lezárult a második világháború az európai hadszíntéren, a Nagynémet Birodalom kapitulált. A nyugati szövetségesek és a Szovjetunió érdekbarátsága véget ért, és szinte azonnal azt kezdték el tervezgetni, hogyan tudnának egymással leszámolni.

A lengyelországi Gierloz közelében, az erdőben elrejtett Adolf Hitler második világháborús bunkere. Hilter háborús főhadiszállásának romjai egy 200 épületből álló, erdőben elrejtett város volt.

Chris Minns, az ausztrál Új-Dél-Wales szövetségi állam miniszterelnöke megfogadta, hogy határozottan fellép a jobboldali „szélsőségesekkel” szemben, mindössze azért, mert egy csoport nemzetiszocialista balaklavát viselve felszállt egy sydney-i vonatra az Ausztrália napon.

Izrael immár Libanont is támadja, de Irán mindenféle okokból (félelem, korrupció, zsarolás, gyilkosság, „stratégiai türelem”) nem fog határozottan beavatkozni.

Világháborús megemlékezést tartottak a Gánt község közelében található Kápolnapusztán.

A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalom leginkább a migránsokat, az arabokat, a cigányokat és a fekete-afrikaiakat utasítja el.

Ilaria Salis, az olasz útonálló antifa terrorista a másfél perces felvételen egy fotelben ül, hangsúlyozza, hogy házi őrizetben van, és megmutatja a bokáján elhelyezett elektronikus nyomkövetőt.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

Kádár ugyan nem törekedett rá, de Rákosi és Nagy Imre küzdelmében egyfajta harmadik erőnek tekintették őt. Kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb, és tudta, ha a főtitkár bukik, akkor neki is mennie kell.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

A Ku Klux Klan egykori vezetője, David Duke a fehér fajvédő Nick Fuentes online személyiség támogatóival együtt demonstrált Detroitban.