Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az ügyészek egy 98 éves egykori tábori őr ellen emeltek vádat, akit azzal vádolnak, hogy részt vett a Sachsenhausen koncentrációs tábor 3300 rabjának „kegyetlen és alattomos meggyilkolásában”.

A német ügyészek egy 98 éves férfit vádoltak meg azzal, hogy második világháborúban egy koncentrációs táborban mintegy 3300 ember meggyilkolásában vett részt. A férfi a vádirat szerint még serdülőkorában, 1943 júliusa és 1945 februárja között őrként szolgált Sachsenhausenben – írja a BBC.

A vád szerint közreműködött a rabok tömeges meggyilkolásában. Erről tudni kell, hogy már az is elég hozzá, ha jelen volt, nem azt jelenti, hogy saját kezével megölt bárkit, ám legújabban mégis tömeggyilkosnak számít.

Mivel a vádlott a cselekmények idején fiatalkorú volt, perét fiatalkorúak ügyeiben eljáró bírói tanács előtt kezdeményezik lefolytatni. A pszichiátriai szakértői vélemény szerint a férfi részlegesen cselekvőképes.

Németországban 2011 óta bűnrészességért is büntetőeljárást indítanak olyanok ellen, akik bármilyen formában jelen voltak egy táborban, akár könyvelőként, akár takarítóként.

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német „igazságszolgáltatásban”, így a nemzetiszocialista rendszerben közreműködő személyek meghurcolásával megbízott speciális szövetségi ügyészség vezetésével 2011 óta életkorra tekintet nélkül valamennyi ismert, élő nemzetiszocialista ügyében vizsgálatot indítottak, és igyekeznek levadászni a koncentrációs táborok további, még élő egykori őreit.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Gyászhírek és gyásztáviratok a gyászkeretes újságokban, sírva dolgozó munkásnők a hangulatjelentésekben, és az időjárás-jelentést is kiszorító rádióközvetítések.

Cirka ezer fehér nacionalista vonult fel Párizsban, az ún. Május 9. Bizottság szervezésében. A résztvevők feketébe öltöztek, zászlókat és fáklyákat vittek magukkal annak dacára, hogy május 11-én a rendőrség betiltotta a vonulást. 

Másodjára állt bíróság elé az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis a Fővárosi Törvényszéken. A Markó utcai épület tárgyalótermébe ismételten széles vigyorral a képén nézett végig a hallgatóságon. 

Valószínűleg kevés furább szervezet létezett a nemzetiszocialista Németországban, mint az általában csak „Zsidók Hitlerért” néven emlegetett egyesület.

A keleti fronton zajlott pokoli harcok helyszíneiről még a mai napig is kerülnek elő emberi maradványok, harcfelszerelések és akár teljes harcjárművek is.

Gyakorlatilag belső emigrációra kényszerült egy német iskola két tanára, miután elmenekültek a „szélsőjobboldali” diákok elől. Egy „jogvédő” szerint „a nácik otthonuknak kiáltották ki” Brandenburg tartományt.

Első fokon pénzbüntetéssel sújtotta a Szentesi Járásbíróság azt a férfit, aki tavaly decemberben egy horogkeresztes zászlót rakott ki lakásának ablakába – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője az MTI-t.

Egy francia zsidó újságíró a Jerusalem Post-nak nyilatkozva mondta el, hogy az utcájában számos épületet megjelöltek az antiszemita aktivisták.

A jugoszláv légierő 1941. április 7-i szegedi és pécsi légitámadását, az 1941. június 26-i ismeretlen eredetű kassai bombázást, illetve a Budapestet ért 1942. szeptember 4–5-i és 9–10-i éjszakai szovjet légitámadást követően, az ország területének, ipari és közlekedési csomópontjainak rendszeres és folyamatos bombázása 1944. április 3-án vette kezdetét.

Vád alá helyezték a németországi hazafias szélsőjobb egyik vezető politikusát, Björn Höckét, mert „náci” jelszó használatával vádolják, írja a BBC.

Az alábbi írás a szerző utolsó írása, amelyet 1999. augusztusában vetett papírra és a Magyar Összetartás 1999. novemberi számában látott napvilágot.

Kampánycsapatának egyik tagja hozta zsidó-liberális támadások kereszttüzébe az elnökjelöltségért induló kormányzót.

Bajtársunk és barátunk Cseresznye György, a Titkolt Ellenállás egykori énekese már lassan egy évtizede, idén 9 éve, hogy a Hadak Útjára távozott.

1946. január 19-én indult el Budaörsről az első, kitelepítésre ítélt magyarországi németeket szállító vonat, amely a második világháborút követő szélesebb kelet-európai etnikai tisztogatás hazai szakaszának kezdetét jelentette. 

Itáliában tilos lesz a labdarúgócsapatoknak kiosztani játékosaiknak a 88-as számot, ugyanis ezzel a Führert éltetnék a játékosok.