Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az ügyészek egy 98 éves egykori tábori őr ellen emeltek vádat, akit azzal vádolnak, hogy részt vett a Sachsenhausen koncentrációs tábor 3300 rabjának „kegyetlen és alattomos meggyilkolásában”.

A német ügyészek egy 98 éves férfit vádoltak meg azzal, hogy második világháborúban egy koncentrációs táborban mintegy 3300 ember meggyilkolásában vett részt. A férfi a vádirat szerint még serdülőkorában, 1943 júliusa és 1945 februárja között őrként szolgált Sachsenhausenben – írja a BBC.

A vád szerint közreműködött a rabok tömeges meggyilkolásában. Erről tudni kell, hogy már az is elég hozzá, ha jelen volt, nem azt jelenti, hogy saját kezével megölt bárkit, ám legújabban mégis tömeggyilkosnak számít.

Mivel a vádlott a cselekmények idején fiatalkorú volt, perét fiatalkorúak ügyeiben eljáró bírói tanács előtt kezdeményezik lefolytatni. A pszichiátriai szakértői vélemény szerint a férfi részlegesen cselekvőképes.

Németországban 2011 óta bűnrészességért is büntetőeljárást indítanak olyanok ellen, akik bármilyen formában jelen voltak egy táborban, akár könyvelőként, akár takarítóként.

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német „igazságszolgáltatásban”, így a nemzetiszocialista rendszerben közreműködő személyek meghurcolásával megbízott speciális szövetségi ügyészség vezetésével 2011 óta életkorra tekintet nélkül valamennyi ismert, élő nemzetiszocialista ügyében vizsgálatot indítottak, és igyekeznek levadászni a koncentrációs táborok további, még élő egykori őreit.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Híradó szakaszparancsnokként szolgáltam Ungváron 1944 októberében. Közben Nyékládházára kerültem, ahonnan november 4-én a szovjet katonák vittel el többedmagammal „kicsi robotra”, amiből négyévi kényszermunka lett.

A Hetek című filoszemita lap egyik olvasója küldte be az újság számára azt a fotót, amelyen Budapesten, az Egyetem tér környékén kiragasztott, az említett orgánum szerint „uszító antiszemita” szövegű plakát látható.

A nemzetiszocialista tisztelgés a második világháború vége óta illegális a cionisták által Németországban és Ausztriában, és a kóser törvények szerint börtönbüntetéssel büntethető.

1945. január 24-én munka után hazafelé menet Budapesten, a Bethlen Gábor utcában mellém toppant két tatárképű szovjet katona, és fegyverrel egy közeledő, civilekből álló csoportba kényszerített.

Nem távolítják el a Brandenburg an der Havelben található Szent Péter és Szent Pál székesegyház egyik középkori „antiszemita” szobrát – közölték az egyházi tisztviselők.

"Sohasem gondoltunk a békére, még abban az évben sem, amikor teljesen el voltunk szigetelve, és amikor könnyedén megkaphattuk volna a brit birodalomra nézve jelentősebb veszteségek nélkül és az önök kárára. Miért gondolnánk rá most? Hiszen a győzelem már miénk, mindhármunké", írta Churchill Sztálinnak 1944. január 24-én.

1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta a Magyarországhoz az első bécsi döntés után visszakerült Kassát. A máig tisztázatlan hátterű incidens után Magyarország belépett a második világháborúba.

A politikai rendőrség Kecskeméten 1945 áprilisában és májusában jelentős letartóztatási hullámot indított el, pontosan úgy, ahogy a szovjet Vörös Hadsereg által elfoglalt többi magyar, majd német területeken.

A „német” gondolatrendőrség feloszlatott egy nemzetiszocialista rockkoncertet a türingiai Sonnebergben szombat este.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

A biztonsági erők több száz fegyvert, valamint horogkeresztes zászlókat és kellékeket foglaltak le Ausztriában hazafias motorosokhoz köthető ingatlanokban.

A faji háborúra való előkészletek, illetve „terrorösszeesküvés” miatt ítéltek el finn nemzetiszocialista fiatalokat.

1941. június 22-én kezdődött meg a Barbarossa hadművelet, a Német Birodalom harca a Szovjetunió ellen. A német Wehrmacht három hadseregcsoportja indított támadást, kötelékükben a németekkel szövetséges országok katonai egységeivel és önkéntes alakulatokkal.

A szovjet Vörös Hadsereg hordái előtti „méltóságteljes tiszteletadás” biztosítása érdekében tilos orosz vagy ukrán zászlóval megjelenni a berlini szovjet emlékműveknél a Nagynémet Birodalom leverésének 78. évfordulóján tartandó rendezvényeken.

Az ausztrál szövetségi kormány törvénymódosítást kezdeményez a nemzetiszocialista karlendítés betiltásáról is.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

Százezres halálkvóták túlteljesítésében versengtek a Sztálin kegyeiért remegő parancsnokok, amikor a paranoia új szintre lépett a Szovjetunióban.

Egy nacionalista lengyel törvényhozó egy tűzoltókészülékkel oltotta el a hanukai gyertyákat az ország parlamentjében egy zsidókkal tartott rendezvényen, ami nemzetközi hisztériát váltott ki.

A perui drogügyi nyomozók 58 kilogramm Adolf Hitler nevével márkázott horogkeresztes fóliába csomagolt kokaint foglaltak le. A szállítmány Belgiumba tartott.

Vasárnap ismét a demokrácia csodálatos működéséről tettek tanúbizonyságot a héber rend őrei az egykori Németországban.

Az angolszász szövetségesek 1943 nyarán elkezdett és a második világháború végéig megállás nélkül folytatott hadászati bombázóoffenzívája füstölgő romhalmazzá változtatta Németországot, ami bosszúért kiáltott az égre.

Közvetlenül a II. világháború után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári személyt gyűjtöttek össze, mialatt a vasfüggöny szovjet oldalán 16 millió német származású polgári lakost telepítettek ki.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter és Carlo Nordio igazságügy-miniszter közös közleményt adott ki arról, hogy tiszteletben tartják Magyarország szuverenitását, és nem avatkoznak bele a letartóztatásban lévő olasz antifa-terrorista ellen zajló eljárásba.

A jugoszláv légierő 1941. április 7-i szegedi és pécsi légitámadását, az 1941. június 26-i ismeretlen eredetű kassai bombázást, illetve a Budapestet ért 1942. szeptember 4–5-i és 9–10-i éjszakai szovjet légitámadást követően, az ország területének, ipari és közlekedési csomópontjainak rendszeres és folyamatos bombázása 1944. április 3-án vette kezdetét.