Kövess minket -on és -en!

Az ügyészek egy 98 éves egykori tábori őr ellen emeltek vádat, akit azzal vádolnak, hogy részt vett a Sachsenhausen koncentrációs tábor 3300 rabjának „kegyetlen és alattomos meggyilkolásában”.

A német ügyészek egy 98 éves férfit vádoltak meg azzal, hogy második világháborúban egy koncentrációs táborban mintegy 3300 ember meggyilkolásában vett részt. A férfi a vádirat szerint még serdülőkorában, 1943 júliusa és 1945 februárja között őrként szolgált Sachsenhausenben – írja a BBC.

A vád szerint közreműködött a rabok tömeges meggyilkolásában. Erről tudni kell, hogy már az is elég hozzá, ha jelen volt, nem azt jelenti, hogy saját kezével megölt bárkit, ám legújabban mégis tömeggyilkosnak számít.

Mivel a vádlott a cselekmények idején fiatalkorú volt, perét fiatalkorúak ügyeiben eljáró bírói tanács előtt kezdeményezik lefolytatni. A pszichiátriai szakértői vélemény szerint a férfi részlegesen cselekvőképes.

Németországban 2011 óta bűnrészességért is büntetőeljárást indítanak olyanok ellen, akik bármilyen formában jelen voltak egy táborban, akár könyvelőként, akár takarítóként.

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német „igazságszolgáltatásban”, így a nemzetiszocialista rendszerben közreműködő személyek meghurcolásával megbízott speciális szövetségi ügyészség vezetésével 2011 óta életkorra tekintet nélkül valamennyi ismert, élő nemzetiszocialista ügyében vizsgálatot indítottak, és igyekeznek levadászni a koncentrációs táborok további, még élő egykori őreit.

Kövess minket -on és -en!

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.

Egy vajdahunyadi férfit 24 órára őrizetbe vettek, mert „erőszakra, gyűlöletre és diszkriminációra uszítás” bűncselekményének elkövetésével gyanúsítják, miután „szélsőséges” tartalmú anyagokat tett közzé a közösségi médiában.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.