Kövess minket -on és -en!

Idén is megrendezi a Székely Nemzeti Tanács a Székely Szabadság Napját,

amelyhez várhatóan Marosvásárhelyen tízezrek csatlakoznak majd, valamint számos más városban is lesznek szimpátiatüntetések. A demonstráció a tavalyi kitiltások és elhatárolódások miatt vegyes érzéseket kelthet sokakban, de még mindig az autonómiaküzdelem elmúlt éveinek legfontosabb eseménye lehet, ha megőrzi eredeti célját.

A Székely Szabadság Napja az elmúlt években az autonómiaküzdelem legfontosabb napjává vált, ekkor ugyanis tízezrek emelik fel hangjukat Székelyföld önrendelkezéséért. A marosvásárhelyi Postaréten a résztvevők megkoszorúzzák a székely vértanúk emlékoszlopát, amelyre Jókai Mór szavait vésték: „törvényes, szabad és független, nemzeti állás”. Ezek a szavak lettek a megmozdulás jelszavai, ennek jegyében követelik Székelyföld területi autonómiáját. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) rendezvényével egy időben számos erdélyi, csonkaországi és európai városban tartanak szimpátiatüntetést.

"Legyünk a tavalyinál, tavalyelőttinél is többen 2015. március 10-én 16 órakor Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél, hogy megértse a világ, békés szándékkal, jogkövető módon, de rendíthetetlen akarattal ragaszkodunk a Székely Nemzeti Tanács által megfogalmazott célhoz: Székelyföld területi autonómiájához."

- olvasható Izsák Balázs, az SZNT elnökének idei felhívásában. Az emlékműnél tartott rendezvényen a felszólalók a tavalyi évben is azt követelték, hogy Székelyföld alkosson önálló fejlesztési és közigazgatási régiót, melynek autonómiáját törvény szavatolja. Ugyanakkor tiltakoztak a székely nép érdekeit sértő, létét fenyegető közigazgatási átalakítás terve ellen, követelték, hogy a hatóságok azonnal szüntessék be a székely jelképek üldözését, és a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státusáról a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal.

A tömeg résztvevői egy kiáltványt is elfogadtak, amit aztán a Marosvásárhely főterén található prefektusi hivatalhoz vittek át, majd átadták a kormány megyei képviselőjének. Ezt a közös vonulást a polgármester előzetesen megtiltotta, és a több tízezer résztvevőnek megalázó módon a járdán kellett összezsúfolódnia. Ez és a román csendőrség agresszív fellépése jogos indulatokat is kiváltott, így volt egy kisebb összecsapás (amely kapcsán a szervezők a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomra próbálták kenni a rendbontást), de összességében megőrizte békés jellegét a rendezvény, viszont sokakban rossz szájízt hagyott maga után, hogy ilyen megalázó helyzetbe kényszerítették a székely tömeget.

A tavalyi rendezvénynek volt egy másik érthetetlen történése is, ez pedig az egyetlen magyarországi pártot érte, amelyik magas szinten képviseltette magát Marosvásárhelyen. Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Szávay István, a párt nemzetpolitikai kabinetjének elnöke személyesen állt ki a székely szabadság ügye mellett, és bár a Jobbikon kívül egyik párt sem támogatta a rendezvényt, mégis őket érte támadás. Izsák Balázs megdöbbentő módon arról beszélt, hogy nem örül annak, hogy a párt résztvesz a rendezvényen, a román államfő sajtónyilatkozatban szögezte le, hogy betiltaná a párt működését Románia területén, végül pedig a román hatóságok kitiltották az ország területéről Szávay Istvánt, a HVIM társvezetőjét, Zagyva György Gyulát, az Új Magyar Gárda székelyföldi parancsnokát, Mikola Bélát, valamint a Betyársereget vezető Tyirityán Zsoltot. A kitiltás külön érdekessége, hogy a rendezvény napján sem Tyirityán, sem Zagyva nem tartózkodott az országban. Vona Gábor pártelnököt nem sokkal később húsz év börtönnel fenyegette meg a román vádhatóság, amelyre ő nyílt levelében azt válaszolta, hogy

"amíg a szívem dobog, magyar leszek és küzdeni fogok az autonómiáért".

A rendezvényre Magyarországról is sokan érkeznek szervezetten is, például a Trianonban szétszabdalt országunk bemutatásának igényével közel huszonöt éve utazásokat szervező GoforGO Utazási Iroda is, ami idén a Legbátrabb Város, a Hűség Városa, a délvidéki Szentlászló mellett Marosvásárhelyre is indít buszt március 10-ére. Igaz, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség, melynek elnöke Románia miniszterelnök-helyettese a tavalyi rendezvény után arról beszélt, hogy nem ért egyet azzal, hogy magyarországiak tiltakozzanak erdélyi megmozdulásokon.

Látható, hogy van baj politikai téren, de a vegyes érzéseket keltő tavalyi rendezvény után is elmondható azonban az, hogy továbbra is a székely autonómiatörekvés legtöbb embert megmozgató rendezvénye várható március 10-én, amelynek szükségességét nemcsak a székely identitástudat és a magyar igazságérzet erősíti meg, de számos nemzetközi példa is azt mutatja, hogy a székelyek rendíthetetlen kitartása és az asszimilációval szembeni páratlan ellenállása előbb-utóbb meg kell hozza gyümölcsét.

(alfahir.hu)

Kövess minket -on és -en!

„Antifasisztaként kriminalizáltak az Orbán-rezsim alatt” – Ilaria Salis olasz szélsőbaloldali verőemberből lett EP-képviselő, valamint társai emelték fel hangjukat a magyar igazságszolgáltatással szemben az Európai Parlamentben.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

A tegnapi beiktatási ebéd utáni rendezvény első felszólalója, Elon Musk lelkes mozdulatokkal ünnepelte, hogy Trump beiktatási beszédében beszélt egy lehetséges Mars-expedícióról.

A szerző 1948-49-ben, a „nácitlanítás” csúcspontján egy sor titkos propaganda küldetést irányított a levert Németországba.

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.

2024. október 19-én egy német nemzetiszocialista párt, a Der Dritte Weg előadást szervezett, amelyen Abdallah Melaouhi, Rudolf Hess egykori ápolója tartott előadást.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

A Magyar Nemzeti Arcvonal egykori vezetője nem a börtönben akar meghalni, ártatlanságát hangoztatja. Megszólalt több érintett is.

Az európai szuverenista jobboldal szőke üdvöskéje, Eva Vlaardingerbroek lelkendezve tudatja egymillió követőjével az X-en, hogy reményei szerint Donald Trump tervezett vámintézkedései „az EU végének a kezdetét” fogják jelenteni, mert visszahozhatják a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat, és így majd összeomlik az EU gazdasági „szükségességének” hazugsága.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.