Kövess minket -on és -en!

Idén is megrendezi a Székely Nemzeti Tanács a Székely Szabadság Napját,

amelyhez várhatóan Marosvásárhelyen tízezrek csatlakoznak majd, valamint számos más városban is lesznek szimpátiatüntetések. A demonstráció a tavalyi kitiltások és elhatárolódások miatt vegyes érzéseket kelthet sokakban, de még mindig az autonómiaküzdelem elmúlt éveinek legfontosabb eseménye lehet, ha megőrzi eredeti célját.

A Székely Szabadság Napja az elmúlt években az autonómiaküzdelem legfontosabb napjává vált, ekkor ugyanis tízezrek emelik fel hangjukat Székelyföld önrendelkezéséért. A marosvásárhelyi Postaréten a résztvevők megkoszorúzzák a székely vértanúk emlékoszlopát, amelyre Jókai Mór szavait vésték: „törvényes, szabad és független, nemzeti állás”. Ezek a szavak lettek a megmozdulás jelszavai, ennek jegyében követelik Székelyföld területi autonómiáját. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) rendezvényével egy időben számos erdélyi, csonkaországi és európai városban tartanak szimpátiatüntetést.

"Legyünk a tavalyinál, tavalyelőttinél is többen 2015. március 10-én 16 órakor Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél, hogy megértse a világ, békés szándékkal, jogkövető módon, de rendíthetetlen akarattal ragaszkodunk a Székely Nemzeti Tanács által megfogalmazott célhoz: Székelyföld területi autonómiájához."

- olvasható Izsák Balázs, az SZNT elnökének idei felhívásában. Az emlékműnél tartott rendezvényen a felszólalók a tavalyi évben is azt követelték, hogy Székelyföld alkosson önálló fejlesztési és közigazgatási régiót, melynek autonómiáját törvény szavatolja. Ugyanakkor tiltakoztak a székely nép érdekeit sértő, létét fenyegető közigazgatási átalakítás terve ellen, követelték, hogy a hatóságok azonnal szüntessék be a székely jelképek üldözését, és a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státusáról a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal.

A tömeg résztvevői egy kiáltványt is elfogadtak, amit aztán a Marosvásárhely főterén található prefektusi hivatalhoz vittek át, majd átadták a kormány megyei képviselőjének. Ezt a közös vonulást a polgármester előzetesen megtiltotta, és a több tízezer résztvevőnek megalázó módon a járdán kellett összezsúfolódnia. Ez és a román csendőrség agresszív fellépése jogos indulatokat is kiváltott, így volt egy kisebb összecsapás (amely kapcsán a szervezők a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomra próbálták kenni a rendbontást), de összességében megőrizte békés jellegét a rendezvény, viszont sokakban rossz szájízt hagyott maga után, hogy ilyen megalázó helyzetbe kényszerítették a székely tömeget.

A tavalyi rendezvénynek volt egy másik érthetetlen történése is, ez pedig az egyetlen magyarországi pártot érte, amelyik magas szinten képviseltette magát Marosvásárhelyen. Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Szávay István, a párt nemzetpolitikai kabinetjének elnöke személyesen állt ki a székely szabadság ügye mellett, és bár a Jobbikon kívül egyik párt sem támogatta a rendezvényt, mégis őket érte támadás. Izsák Balázs megdöbbentő módon arról beszélt, hogy nem örül annak, hogy a párt résztvesz a rendezvényen, a román államfő sajtónyilatkozatban szögezte le, hogy betiltaná a párt működését Románia területén, végül pedig a román hatóságok kitiltották az ország területéről Szávay Istvánt, a HVIM társvezetőjét, Zagyva György Gyulát, az Új Magyar Gárda székelyföldi parancsnokát, Mikola Bélát, valamint a Betyársereget vezető Tyirityán Zsoltot. A kitiltás külön érdekessége, hogy a rendezvény napján sem Tyirityán, sem Zagyva nem tartózkodott az országban. Vona Gábor pártelnököt nem sokkal később húsz év börtönnel fenyegette meg a román vádhatóság, amelyre ő nyílt levelében azt válaszolta, hogy

"amíg a szívem dobog, magyar leszek és küzdeni fogok az autonómiáért".

A rendezvényre Magyarországról is sokan érkeznek szervezetten is, például a Trianonban szétszabdalt országunk bemutatásának igényével közel huszonöt éve utazásokat szervező GoforGO Utazási Iroda is, ami idén a Legbátrabb Város, a Hűség Városa, a délvidéki Szentlászló mellett Marosvásárhelyre is indít buszt március 10-ére. Igaz, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség, melynek elnöke Románia miniszterelnök-helyettese a tavalyi rendezvény után arról beszélt, hogy nem ért egyet azzal, hogy magyarországiak tiltakozzanak erdélyi megmozdulásokon.

Látható, hogy van baj politikai téren, de a vegyes érzéseket keltő tavalyi rendezvény után is elmondható azonban az, hogy továbbra is a székely autonómiatörekvés legtöbb embert megmozgató rendezvénye várható március 10-én, amelynek szükségességét nemcsak a székely identitástudat és a magyar igazságérzet erősíti meg, de számos nemzetközi példa is azt mutatja, hogy a székelyek rendíthetetlen kitartása és az asszimilációval szembeni páratlan ellenállása előbb-utóbb meg kell hozza gyümölcsét.

(alfahir.hu)

Kövess minket -on és -en!

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg.