Kövess minket -on és -en!

„Tetemesen nőtt az antiszemita incidensek száma a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások elleni tiltakozásokon” – állapította meg hétfőn Karoline Edtstadler osztrák alkotmányügyi miniszter.

Edtstadler hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy „mindennapossá vált az antiszemitizmus az utcákon, és a tiltakozók olyan jelszavakat és jelképeket használnak, amelyek szerint az oltás kötelezővé tétele egyenértékű lenne a náci zsidóüldözéssel”.

Az ausztriai zsidók szervezete azt ígérte: pár héten belül közzéteszik az adatokat arról, hogy 2021-ben hány antiszemita támadás történt az országban.

„A koronavírussal kapcsolatos tiltakozások miatt észbontóan magas számok várhatóak, amelyet nagyon nehéz elfogadni” – kongatta a vészharangot Oskar Deutsch, a bécsi zsidók vezére. 2021 első felében 562 „antiszemita incidensről” számoltak már be, ami csaknem annyi, mint 2020-ban egész esztendőben.

Deutsch a jobboldali Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) is bírálta, mert nem határolódott el a tüntetéseken elhangzó és megjelenő „antiszemita megnyilvánulásoktól”. Herbert Kickl, az FPÖ vezetője, aki támogatja a tiltakozásokat, december végén arról beszélt, hogy „a nácizmus is azzal kezdődött, hogy egyeseket kirekesztettek a társadalomból”. Marlene Svazek, az FPÖ politikusa hétfőn arról beszélt, hogy a sárga csillagot viselő tiltakozók nem a nemzetiszocializmust dicsőítik, hanem a „demokráciáért és az emberi jogokért érzett aggodalmaiknak adnak hangot”,

A fentiek alapján nem világos, hogy mire gondolnak a zsidók antiszemitizmus alatt, miközben minden résztvevő folyamatosan azt állítja, hogy a „nácizmus” ellen tiltakozik, amikor elutasítja a koronavírus elleni védőoltást, amiről Ausztria az Európai Unió tagállamai közül elsőként döntött úgy, hogy kötelezővé teszi.

Kövess minket -on és -en!

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

Az utóbbi időben leginkább antiszemita nézeteiről elhíresült amerikai rapper ezúttal egy órán keresztül a Ku Klux Klán ruházatához hasonló fekete színű lepelben és csuklyában beszélgetett egy youtuberrel.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Ausztriában kerültem a szovjet hadsereg hatalmába 1945. május 11-én. Szörnyű utazás után – miközben a vagonlakók 25 százaléka elpusztult – lázas betegen szálltam ki a vagonból Focsaniban.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.