Izrael külügyminisztere: Tilos együttműködni Európában a "neonáci Arany Hajnallal és a Jobbikkal"

Kövess minket -on és -en!

Ávigdor Lieberman izraeli külügyminiszter a Stephan Weillel, a német Budesrat elnökével folytatott megbeszélése során aggasztónak nevezte "a neonáci jellegű" pártok előretörését Európában.

Stephan Weil ma Izraelben tárgyal, holnap pedig ellátogat a Palesztin Nemzeti Hatóság területére - jelenti az Izraeli Rádió és a Hannoversche Allgemeine. Furcsállottuk, hogy az izraeli kormány, illetve az ottani sajtó eddig igen keveset, vagy egyáltalán nem foglalkozott a Jobbiknak az európai parlamenti választáson elért eredményével.

Emlékeztetünk rá, hogy az április 6-i országgyűlési képviselőválasztások után mekkora ribilliót csapott az izraeli sajtó és politikai vezetés, miután a Jobbik a harmadik legerősebb pártként került ki a megméretésből.

Az elmúlt napokban ezért már aggódtunk, hogy Izraelben nem foglalkoznak a Jobbikkal, ám ami késik, az nem mindig múlik: néhány órával ezelőtt az egy héttel ezelőtti magyarországi EP-választás ügyében megszólalt a legilletékesebb izraeli politikus, Ávigdor Lieberman külügyminiszter, a valóban szélsőjobboldali és rasszista Likud-Béjténu frakció parlamenti képviselője, a zsidótelepítés egyik legharcosabb politikusa, aki néhány esztendővel ezelőtt azt javasolta az izraeli légierőnek, hogy bombázza le (békeidőben) az Asszuáni-gátat Egyiptomban.

Elemzések

Stephan Weil, a Budesrat (a német törvényhozás felsőháza) elnöke, Alsó-Szászország miniszterelnöke, a cionisták régi és kipróbált csodálója, ma délután négynapos közel-keleti útjának első állomására, Izraelbe érkezett. Az SDP-s német politikus még ma találkozik Simon Peresz államelnökkel, elzarándokol a Jád Vásém Holokauszt Emlékközpontba. Stephan Weilt a Lodi Ben Gurion Nemzetközi Repülőtéren a többi között Ávigdor Lieberman izraeli külügyminiszter fogadta. A német politikus ezután a fotóriporterek legnagyobb örömére a repülőtéren lefényképeztette magát Dávid Ben Gurionnak, Izrael első miniszterelnökének és hadügyminiszterének szobra mellett.

"A neonáci jellegű, fajvédő pártok megerősödése az Európai Parlamentben nagyon aggasztó", mondta Lieberman zsidó külügyminiszter a Stephan Weillel folytatott megbeszélése során, majd hozzátette: "Az Európai Unió tagállamainak meg kell vizsgálniuk, hogy mi idézte elő ezeknek a pártoknak a megerősödését, s velük szemben miképpen lehet fölvenni a küzdelmet." Lieberman egyben fölszólította az európai jobboldali pártokat, hogy tartózkodjanak a kapcsolatfölvételtől olyan pártokkal, mint például a magyarországi Jobbik és a görögországi Arany Hajnal.

Stephan Weil holnap Izraelből a Palesztin Nemzeti Hatóság területére utazik, s Rámalláh városában a többi között megbeszélést folytat Mahmúd Abbász palesztin elnökkel.

Hering József - Kuruc.info

Kövess minket -on és -en!

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Dieppe kis csendes halászvároska Normandia keleti peremén, a Bethune folyócska tölcsér alakú torkolatának két oldalán terül el a La Manche csatornánál.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

A 24 éves Daan C.-t, aki egy nemzetiszocialista akciócsoport vezetője volt, nyolc év börtönre ítélte kedden az antverpeni büntetőbíróság.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

Szovjet-Oroszországban nyilvános szeánszokon kötelezték önkritikára a rezsim által ideológiai-politikai ellenségeknek tekintett elemeket (burzsujokat, kulákokat, értelmiségieket) veleszületett társadalmi kiváltságaik levezekléseként.

Történelmileg egyedül azok a sokszínű birodalmak, államok voltak stabilak, amelyek az egyes etnikumokat szigorúan hierarchizálták.

1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.

A magyar történelem leghírhedtebb népképviseleti voksolását 1947. augusztus 31-én tartották, amely „kék­cédulás” választásként vonult be a nemzeti emlékezetbe.

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

Nyugat-Európában zajlik az élet. Arrafelé szerencsére elmúltak már azok a letargikus idők, amikor unatkozó lakói kénytelenek voltak szürke egyhangúságban tengetni mindennapjaikat.

Aki nem volt a fronton, nem tudja elképzelni, milyen érzés napról-napra embereket ölni. Ellenfeleid jönnek feléd, lőnek, még nem találtak el, de menekülni nincs idő.

Nyugaton a keresztény-konzervatívok elvesztették a kulturális háborúkat, ezt – mások mellett – nemrég Mark Tushnet, a Harvard Egyetem alkotmányjogásza is megállapítja, így a kérdés számára most már csak az, hogy a győztes balliberálisok hogyan bánjanak a vesztesekkel.

A fehérellenes rendszer disztópikus Titanicja már jó ideje beleütközött a multikulti valóság jéghegyébe, és csak idő kérdése, hogy a lékeken át bezúduló „vibráló sokszínűség” mikor rántja le a mélybe.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Megmondom őszintén, hogy e sorok írása közben visszasírtam bármit, akármelyik cikkemet az elmúlt évekből. Nem azért, mert az Oppenheimer egy rossz film, vagy mert nem szerettem volna kritikát írni róla, sőt, épp ellenkezőleg.

Napjaink médiamanipulátorai senkinek a nevét sem kapcsolják össze oly erõsen a "hazugságokkal és csalással bûvészkedõ propagandával", mint Dr. Joseph Goebbelsét.