Kövess minket -on és -en!

519 ellenséges harckocsi, csaknem 1000 harcjármű, 150 löveg, 4 páncélvonat, 70 partra szállító jármű, egy-egy cirkáló, romboló és csatahajó kilövése – röviden így foglalható össze az egyik legeredményesebb, legtöbb kitüntetéssel rendelkező második világháborús német katona, a pilótaász Hans-Ulrich Rudel katonai teljesítménye.

A kis sziléziai faluban született Rudellel kapcsolatban talán nem túlzás kijelenteni, hogy a katonaságra termett. Nyughatatlan, folyamatosan a kalandokat kereső természetének köszönhetően, szülei bánatára, már gyermekkorában sem a tanulásban, hanem a sportokban és a tanáraival szembeni csínytevések elkövetésében jeleskedett, majd 1936-ban felvételt nyert a Luftwaffe tisztképző akadémiájára. Mivel gyenge pilótának tartották, a második világháborúban eleinte nem vett részt a harcokban, ám kitartásának köszönhetően felülkerekedett felettesei vonakodásán, és Németország Szovjetunió elleni háborújában zuhanóbombázó-pilótaként olyan félelmetes hírnévre tett szert, hogy Sztálin személyesen tűzött ki a fejére a korban valóságos vagyonnak számító, 100 ezer rubeles vérdíjat.

Junkers Ju 87-eseivel, vagyis Stukáival 2530 bevetésen vett részt, amelyek során harmincszor lőtték le vagy kényszerült földre, ötször sebesült meg, 1945-ben pedig egyik lábát amputálni kellett, de még ezt követően is folytatta a harcot. Társait hatszor mentette ki ellenséges területről. Egy ilyen akcióhoz köthetők pályafutása talán legizgalmasabb pillanatai, amikor katonatársai kimentése érdekében mélyen a szovjet vonalak mögé, a Dnyeszteren túlra merészkedett. Repülőgépe a sárba ragadt, így gyalog kellett visszamenekülnie az egységéhez. A pár fokos Dnyeszter átúszását is túlélte, majd váll-lövéssel gyalogolt hosszú kilométereket, utolsó energiatartalékait is mozgósítva.

Visszaemlékezése közel 70 év után jelent meg magyarul is. Rudel katonai teljesítménye valóban szinte példátlan, így az effajta történetekre és adatokra fogékony olvasót bizonyára magába szippantja a könyv. A militarizmusra kevésbé hajlamos érdeklődők számára is értékes olvasmány lehet azonban a kötet, megismerhetik ugyanis egy fanatikus katona gondolkodását, és megtudhatják, milyen lehengerlő hatást gyakorolt a mindenre elszánt pilótára a nemzetiszocialista ideológia.

Rudel visszaemlékezése a korszak megkerülhetetlen dokumentuma. A pilóta 1944-ben részt vett a magyarországi harcokban, ezeket hazánk felszabadításáért folyó küzdelemként élte meg, 1945 elején pedig Szálasi még Vitézségi Éremmel is kitüntette. A kötetben emellett a Harmadik Birodalom belső életébe is betekintést nyerhetünk. A pilóta a Führerrel több alkalommal is találkozott. Mivel az elérhető legmagasabb kitüntetést is megkapta, miatta a Vaskereszt egy újonnan alapított fokozatát is létrehozták, amelyet a korábbi kitüntetésekhez hasonlóan maga Hitler adott át neki. Rudel utoljára egy nappal a nagynémet vezér születésnapja (egyben néhány nappal öngyilkossága) előtt beszélt személyesen Hitlerrel, immár a Führerbunkerben.

A pilóta nemzetiszocializmus iránti elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen. Tiszteletre méltó katonai teljesítménye mellett a háború után még Josef Mengelének a zsidók bosszúja elől való menekülését is segítette.

Kövess minket -on és -en!

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

A Mussolini család egykori vidéki háza Olaszország északkeleti részén, Emilia Romagnában található, Forli városában. Az épület tele van a Duce relikviáival: a telefon, amelynek segítségével a római kormányt hívta, egyenruhája, imádott motorbiciklije.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

A baloldali TikTok-felhasználók teljesen kiakadtak, miután megjelent az American Eagle új farmernadrág-kampánya, amelyben Sydney Sweeney szerepel. 

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.