Kövess minket -on és -en!

519 ellenséges harckocsi, csaknem 1000 harcjármű, 150 löveg, 4 páncélvonat, 70 partra szállító jármű, egy-egy cirkáló, romboló és csatahajó kilövése – röviden így foglalható össze az egyik legeredményesebb, legtöbb kitüntetéssel rendelkező második világháborús német katona, a pilótaász Hans-Ulrich Rudel katonai teljesítménye.

A kis sziléziai faluban született Rudellel kapcsolatban talán nem túlzás kijelenteni, hogy a katonaságra termett. Nyughatatlan, folyamatosan a kalandokat kereső természetének köszönhetően, szülei bánatára, már gyermekkorában sem a tanulásban, hanem a sportokban és a tanáraival szembeni csínytevések elkövetésében jeleskedett, majd 1936-ban felvételt nyert a Luftwaffe tisztképző akadémiájára. Mivel gyenge pilótának tartották, a második világháborúban eleinte nem vett részt a harcokban, ám kitartásának köszönhetően felülkerekedett felettesei vonakodásán, és Németország Szovjetunió elleni háborújában zuhanóbombázó-pilótaként olyan félelmetes hírnévre tett szert, hogy Sztálin személyesen tűzött ki a fejére a korban valóságos vagyonnak számító, 100 ezer rubeles vérdíjat.

Junkers Ju 87-eseivel, vagyis Stukáival 2530 bevetésen vett részt, amelyek során harmincszor lőtték le vagy kényszerült földre, ötször sebesült meg, 1945-ben pedig egyik lábát amputálni kellett, de még ezt követően is folytatta a harcot. Társait hatszor mentette ki ellenséges területről. Egy ilyen akcióhoz köthetők pályafutása talán legizgalmasabb pillanatai, amikor katonatársai kimentése érdekében mélyen a szovjet vonalak mögé, a Dnyeszteren túlra merészkedett. Repülőgépe a sárba ragadt, így gyalog kellett visszamenekülnie az egységéhez. A pár fokos Dnyeszter átúszását is túlélte, majd váll-lövéssel gyalogolt hosszú kilométereket, utolsó energiatartalékait is mozgósítva.

Visszaemlékezése közel 70 év után jelent meg magyarul is. Rudel katonai teljesítménye valóban szinte példátlan, így az effajta történetekre és adatokra fogékony olvasót bizonyára magába szippantja a könyv. A militarizmusra kevésbé hajlamos érdeklődők számára is értékes olvasmány lehet azonban a kötet, megismerhetik ugyanis egy fanatikus katona gondolkodását, és megtudhatják, milyen lehengerlő hatást gyakorolt a mindenre elszánt pilótára a nemzetiszocialista ideológia.

Rudel visszaemlékezése a korszak megkerülhetetlen dokumentuma. A pilóta 1944-ben részt vett a magyarországi harcokban, ezeket hazánk felszabadításáért folyó küzdelemként élte meg, 1945 elején pedig Szálasi még Vitézségi Éremmel is kitüntette. A kötetben emellett a Harmadik Birodalom belső életébe is betekintést nyerhetünk. A pilóta a Führerrel több alkalommal is találkozott. Mivel az elérhető legmagasabb kitüntetést is megkapta, miatta a Vaskereszt egy újonnan alapított fokozatát is létrehozták, amelyet a korábbi kitüntetésekhez hasonlóan maga Hitler adott át neki. Rudel utoljára egy nappal a nagynémet vezér születésnapja (egyben néhány nappal öngyilkossága) előtt beszélt személyesen Hitlerrel, immár a Führerbunkerben.

A pilóta nemzetiszocializmus iránti elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen. Tiszteletre méltó katonai teljesítménye mellett a háború után még Josef Mengelének a zsidók bosszúja elől való menekülését is segítette.

Kövess minket -on és -en!

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.