Kövess minket -on és -en!

Egy német geológus, aki Adolf Eichmann-nal dolgozott egy argentínai építőipari vállalatnál, volt az a személy, aki a legfontosabb információkat szolgáltatva lehetővé tette a Moszad számára, hogy elfogja Eichmannt.

Az áruló személyazonosságát titokban tartották azóta, hogy Eichmannt elrabolták és Izraelben vitték, hogy ott kivégezzék. Most, 32 évvel a férfi halála után, családja beleegyezett abba, hogy felfedje nevét és történetét, ami előkelő helyet szerzett neki az izraeli történelemben.

Gerhard Klammer Németországban tanult geológiát, filozófiát és történelmet. 1950-ben Argentínába emigrált, hogy munkát találjon. A sors úgy hozta, hogy Eichmann, a zsidó „nácivadászok” első számú körözöttje nagyjából ugyanabban az időben érkezett Argentínába, álnéven.

Klammer a Capri építőipari vállalatnál talált munkát Tucuman tartományban, Észak-Argentínában. Nem sokkal később Eichmann szintén csatlakozott a céghez Ricardo Klement néven.

Néhány évvel később a vállalatnál pénzügyi problémák merültek fel. Eichmann Buenos Airesbe költözött, míg Klammer visszatért Németországba.

Klammer elég jól ismerte a valódi kilétét a magát Ricardo Klementnek nevező férfinak. Eichmann jól ismert volt Argentína nemzetiszocialista közösségében, amely igyekezett segíteni és megvédeni őt, és jó néhány volt NSDAP-tagok alkalmazak a Caprinál.

Családja szerint az antifasiszta Klammer az 1950-es évek elején felvette a kapcsolatot a német hatóságokkal, hogy tájékoztassa őket Eichmann hollétéről. Soha nem kapott választ.

1959-ben, Németországba való visszatérése után, Klammer egy közeli barátjának, aki pap volt a német hadseregben, mesélt Eichmannról. A pap továbbította az információt püspökének, aki továbbította Fritz Bauer zsidó származású német ügyésznek, aki Eichmannra vadászott.

Bauer, aki a második világháború előtt emigrált Németországból, de visszatért a háború végeztével, az akkori német jogi intézmény legmagasabb rangú zsidója volt, Hessen tartomány kerületi ügyészeként. Abban az időben, amikor a német szervezet többi tagja kisujját sem mozdította Eichmann elfogásáért, noha ismert volt, hogy Dél-Amerikában bujkál, a bosszúszomjas zsidó Bauer volt az egyetlen állami alkalmazott, aki erőfeszítéseket tett a felkutatására. Hiába volt már egy új rendszer, ekkoriban még nagyon más szelek fújtak az alapvetően még egészséges lelkületű német társadalomban.

A Klammertől származó információk nagyon értékesek voltak viszont a zsidó ügyész számára. Tartalmazták Eichmann lakcímét és egy fényképet az 1950-es évek elejéről, abban az időben, amikor ő és Klammer együtt dolgoztak az építőipari vállalatnál, és a két férfi egymás mellett állt.

Bauer már szerzett némi információt Eichmannról Lothar Hermanntól, egy félzsidó férfitól, aki Németországban született, és Argentínába költözött. Hermann lánya randizott Eichmann fiával, aki eldicsekedett apja személyazonosságával.

Hermann 1957-ben elküldte ezt az információt Bauernek. Bauer ezt követően továbbította a Moszadnak, amely ügynököket küldött, hogy megpróbálják megtalálni Eichmannt. De az ügynökök üres kézzel tértek vissza.

A Sueddeutsche Zeitung jelentése szerint a Klammer által két évvel később megadott információk részletesebbek és értékesebbek voltak, mint Hermann részleges és kissé zavaros információi. Következésképpen Klammer információi lehetővé tették a Moszad számára, hogy elfogja Eichmannt.

A történet többi része jól ismert. Bauer Izraelben találkozott Isszer Harellel, a Moszad akkori vezetőjével és Haim Cohnnal, az akkori főügyésszel, és átadta nekik az információkat. Ezek alapján sikerült a Moszadnak megtalálnia Eichmannt 1960-ban.

Kiderült, hogy bár Eichmann valóban a Klammer által megadott címen lakott, hamarosan más helyre költözött. A Moszad azonban megtalálta sz új címét, és az ügynökök egy csoportja Rafi Eitan vezetésével elrabolták, és egy Izraelbe tartó repülőgépre ültették. Miután megérkeztek, bíróság elé állították, elítélték és végül 1962-ben felakasztották.

Bauer betartotta ígéretét, hogy nem fedi fel az információ forrását, amely Eichmann elfogásához vezetett. A Moszad is hallgatott ebben a kérdésben, és az ügyben részt vevő személyek közül senki sem él már.

Kövess minket -on és -en!

A hadosztályt először 1939 októberében állították fel Pilsen mellett, miután az SS-Verfügungstruppe egyes alakulatai a német szárazföldi haderő „Kempf” páncéloshadosztályába beosztva részt vettek a lengyel hadjáratban.

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

Az alábbi írás eredetileg Substacken jelent meg egy Zander nevű szerzőtől, aki a fehér emberek egyre nagyobb öntudatra ébredését vizsgálja az elmúlt év és az angliai események kapcsán.

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

A román legfőbb ügyészség öt embert állított bíróság elé fasiszta propaganda terjesztése, erőszakra uszítás és tiltott fegyvertartás miatt.

Felmérések szerint az amerikai nép nem akar háborút. Legalábbis momentán még nem, de csak médiakampány kérdése az egész. Kezdetben a második világháborúba is vonakodott belépni, aztán a sajtónak köszönhetően már égett a vágytól, hogy Sztálin segítségére siessen.

A ma már közel 100 éves nő 1943-1945 között a stutthofi tábor parancsnokának volt a gépírónője, és a bíróság szerint „elképzelhetetlen, hogy ne vette volna észre, mi történik körülötte”.

A zsidó-liberális sajtóban „náci nagymamaként” csúfolt Ursula Haverbecket, akit már többször is börtönbüntetéssel sújtottak úgynevezett holokauszttagadás miatt, most újabb 16 hónapra ítélték.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

A tábori lelkész letörten lépett be a pasewalki kórház első világháborús sebesültekkel teli kórtermébe.

1945. május 2-án adták meg magukat a Nagynémet Birodalom (Großdeutsches Reich) fővárosát, Berlint védő német erők a szovjet Vörös Hadseregnek.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

1971. február 5-én halt meg az oroszországi Gorkijban (Nyizsnyij Novgorod) Rákosi Mátyás kommunista politikus, volt miniszterelnök, "Sztálin legjobb magyar tanítványa", a magyar történelem legsötétebb korszakának névadója.

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.