1942-ben, amikor a Blitzkrieg optimista hangulatát már mindenki elfelejtette Berlinben, Adolf Hitler utasította a Krupp-műveket az 1000 tonnás Ratte nevű tank tervezésére.

Később még ennél is nehezebb, 1500 tonnás tankról születtek elképzelések, ez lett volna a Monster. Ezek a projektek viszont sok erőforrást vontak volna el, ezért Albert Speer német fegyverkezésügyi miniszteregy évvel később töröltette őket.

A Panzer VIII Maust viszont meg is építették, és ez sem volt kicsi.

Máig ez a legnehezebb harckocsi, amit valaha gyártottak. 188 tonnás tömegével háromszor nehezebb volt, mint egy mai M1 Abrams tank.

Ez a súly azt jelentette, hogy szinte nem volt olyan híd Európában, amelyik elbírta volna, de ez nem is számított, mert a Führer követelményei alapján a Maus akár 8 méter mély vízben is haladhatott. Ebben az esetben egy légzőcsövön, snorkelen keresztül kapta az oxigént a motorja – mint a tengeralattjáróknál.

A Maus több mint 10 méter hosszú, közel 4 méter széles és több mint 3,5 méter magas volt. A tornya elején 220 mm-es volt a páncélzat, a torony oldalain 200 mm, és magán a tank testén is 180 mm. Ez azt jelentette, hogy egyetlen szövetséges páncéltörő ágyú sem tudta volna kilőni.

A Maus fő fegyverzete a legnagyobb német harckocsiágyú, a 128 mm-es KwK 44 löveg volt, de egy 75 mm-es ágyúval is felszerelték, biztos, ami biztos. Harctéri bevetése esetén az első számú löveggel bármelyik szövetséges tankot meg tudta volna semmisíteni több mint 3 kilométeres távolságból is.

Az Egér ezer lóerős benzinmotorja elektromos generátort hajtott meg, amely a lánctalpakat mozgató elektromotorokat ellátta árammal. A próbaúton 13 km per órás sebességet sikerült kicsiholni a szörnyetegből.

A két külön megépült Maus-testből és egy toronyból a szovjetek csináltak egy komplett tankot 1945-ben, majd elszállították. A Maus ma a kubinkai múzeumban látható.