Kövess minket -on és -en!

A 735 milliós európai kontinens 47 év alatt megfeleződik, 177 év alatt pedig 8 százalékra, ötvenöt millió főre apad. Ez a folyamat pedig már elkezdődött.

„Fiataljaink látni fogják az európai népek kihalását” – nyilatkozta Tóth I. János, a Demográfiai tél című kötet szerzője a Vasárnap.hu online lapnak. Alább az interjú.

– A Demográfiai tél című könyvében ön azokról a láthatatlan problémákról számol be, amelyek egész Európa jövőjét eldönthetik. Milyen árulkodó jelei vannak az egyre mélyülő demográfiai problémáknak?

– A legfontosabb – és egyben legaggasztóbb – adatunk az alacsony termékenységi arányszám. Azaz nem születik elég gyerek, hogy a meglévő populációt fenntartsa. A termékenységi arányszám egy fontos mutató – ha nem számolunk migrációval –, akkor ennek a számnak 2,1 gyerek/nő értéknek kellene lennie ahhoz, hogy az adott népesség fennmaradjon. Mindez azt jelenti a hétköznapokban, hogy száz nőnek átlagosan 210 gyermeket kellene szülnie. Ha ez nem történik meg, akkor értelemszerűen a népesség elfogy.

Nem szoktunk beszélni róla, de egész Európában, egyetlen egy ország sem éri el ezt a szükséges, 2,1-es termékenységi arányszámot.

– Ezek szerint Európa népessége belátható időn belül elfogyhat?

– Igen, ha csak az európai népek reprodukciós potenciáljával számolunk. Egy híres, amerikai-magyar demográfus Demény Pál a 2000-es évek elején végzett egy számítást. Kimutatta, hogy az 1,37-es termékenységi ráta mellett, a 735 milliós európai kontinens 47 év alatt megfeleződik, 177 év alatt pedig 8 százalékra, ötvenöt millió főre apad. Ez a folyamat pedig már elkezdődött.

Fiataljaink látni fogják az európai népek kihalását.

– Mi lehet annak az oka, hogy az európai fiatalok nem vállalnak gyermeket?

– A 2,1-es termékenységi arányszámot csak egyetlen nyugatias jellegű ország éri el a világban, jelesül Izrael. Koreában, Japánban és Kínában sem érik el az önreprodukció mértékét, de ott a magas népességszám miatt óriási tartalékok vannak, amelyek Európában nem állnak rendelkezésre.

Az okok között sok mindent lehet említeni: a nők munkába állását, a fogamzásgátlás megkönnyítését, a szexualitással kapcsolatos felfogások radikális átalakulását stb.

Gondoljunk csak bele: míg a középkorban a reprodukciós jellegű szexualitás érvényesült, azaz csak házasságban és csak gyereknemzés céljából lehetett szexuális életet élni, addig ma ez a világ nagy részén nem így van. A dologban az a rémisztő, hogy a modernizáció „vívmányai” okozzák a kihalásunkat.

– Nem éri meg gyermeket vállalni?

– Sajnos a modernizációs folyamatok a gyermekvállalás ellen hatnak. Oswald Spengler A Nyugat alkonyában írja: „Nemcsak azért maradnak el a gyermekek, mert nem születnek meg, hanem mindenekelőtt azért, mert a végsőkig feszített intelligencia már semmi okot sem lát a létezésükre.”

Azaz a lecsupaszodott individuum számára nem racionális dolog gyereket vállalni, nemcsak arról van szó, hogy nem „praktikus” és anyagilag hátrányos, hanem arról is, hogy az önmegvalósító én programjába nem fér bele a szülői feladatokkal együtt járó önfeláldozás.

Itt jegyzem meg, hogy Ferenc pápa több ízben is felhívta a figyelmet arra, hogy az Európában zajló demográfiai tél nagyon súlyos problémát jelent, illetve, hogy a családoknak szembe kell szállni az „egó diktatúrájával”.

Az urbanizáció is óriási arányban csökkenti a születésszámot a világ minden pontján. Ennek minden összefüggése még a kutatók előtt sem teljesen ismert, de tény, hogy Kelet-Ázsiától Nyugat-Európáig a világvárosokban jóval kevesebb gyermek születik, mint a megapoliszokat övező vidéki térségekben.

– Akkor ez egy civilizációs betegség.

– Egyértelműen. A magyar kormány sok erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy a gyermekvállalási hajlandóság növekedjen. Kétségtelen, hogy amíg 2010-ben 1,25 volt a termékenységi arányszám, addig ez az érték most 1,6 gyerek/nő.

A növekedés mértéke lenyűgöző és megmaradásunk reményét adja.

Persze vannak demográfusok, akik szerint ez csak az előrehozott gyermekvállalás következménye és nem jelent tartós trendváltást. Tény, hogy a hosszú távú demográfiai folyamatokat nehéz kormányzati eszközökkel befolyásolni. Például egyetlen kormány sem tudja befolyásolni a szülőképes korú nők számát, ami az elmúlt évtizedben már gyorsan csökken. Ez egy olyan örökség, amit – ellentétben a termékenységi arányszámmal – nem lehet befolyásolni.

A feltételek tehát rosszak ennek ellenére a jelenlegi kormány legalább megpróbálja megállítani a magyarság kihalását.

– Indokolt tehát a gyermekeket vállalók kormányzati támogatása?

– Mindenképpen, ha a kormány nem tenne ilyen erőfeszítéseket a gyermekvállalási kedv növelésére, akkor jóval nagyobb mértékű lenne a népességfogyás. Olyan megrendítő folyamatok szemtanúi lennénk, melyek már megtapasztalhatóak Kelet-Európa számos országában. Senki nem mondja ki, de a helyzet Kelet-Európában több, mint drámai. Az 1988-ban még majdnem 9 milliós Bulgária lélekszáma jelenleg 6,5 milliós.

Tehát az elmúlt 30 évben Bulgária elveszítette a népességének a 30 százalékát.

S ez a folyamat nem fog megállni, sőt nagy valószínűséggel az elöregedő balkáni országban a népesség gyorsuló ütemben fog csökkenni. A demográfiai agónia pedig előbb-utóbb elvezet a gazdaság és a társadalom agóniájához is.

– Említette, hogy Nyugat-Európában sem magasabb az termékenységi arányszám. Akkor miért nem láthatók ott is ezek a problémák?

– Ott a bevándorlással pótolják az elöregedő és elfogyó bennszülött európaiakat. Nyugat-Európa politikusai éppen ezért a migrációban nem problémát látnak, hanem a demográfiai hanyatlás megoldását. Éppen ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy a bennszülöttek és a migránsok közötti különbséget ne lehessen látni vagy tudományosan bemutatni.

Európa nyugati felén nem foglalkoznak azzal, hogy saját erőből növeljék a reprodukciójukat.

Ennek legfontosabb oka az, hogy az uralkodó ideológia, a neoliberalizmus egyszerűen megtiltja a demográfiai tél problematizálását, a pronatalista gondolkodást és politikát. Ezért Nyugat a vendégmunkások és a bevándorlók befogadásában látja a demográfiai tél legyőzésének a lehetőségét.

A migráció miatt ma, a Nyugat-Európai országok népessége mennyiségi értelemben nem csökken.

Etnikai és kulturális sajátosságaikban azonban gyorsan és visszafordíthatatlanul alakulnak át ezek a nemzetek. Bár a haladók nem szeretnek erről beszélni, de ilyen mértékű népességpótló migráció szükségszerűen vezet a népességcseréhez. A kelet-európai országok ma még többnyire őshonos lakosságból állnak, vagyis ha bekövetkezne egy pronatalista fordulat, amire törekvés még csak a visegrádi országoknál látható, akkor ezek a népek még saját erőből meg tudják állítani a kihalási folyamatot. A térségben a csehek esélyei a legjobbak arra, hogy megmaradjanak. Ezért is fontos, hogy a magyarság továbbhaladjon a családbarát kormányzás útján, mert csak így van esélyünk egy olyan hazára, amelyben otthon lehetünk.

Kövess minket -on és -en!

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.