Gyermekeink látni fogják az európai népek kihalását

Kövess minket -on és -en!

A 735 milliós európai kontinens 47 év alatt megfeleződik, 177 év alatt pedig 8 százalékra, ötvenöt millió főre apad. Ez a folyamat pedig már elkezdődött.

„Fiataljaink látni fogják az európai népek kihalását” – nyilatkozta Tóth I. János, a Demográfiai tél című kötet szerzője a Vasárnap.hu online lapnak. Alább az interjú.

– A Demográfiai tél című könyvében ön azokról a láthatatlan problémákról számol be, amelyek egész Európa jövőjét eldönthetik. Milyen árulkodó jelei vannak az egyre mélyülő demográfiai problémáknak?

– A legfontosabb – és egyben legaggasztóbb – adatunk az alacsony termékenységi arányszám. Azaz nem születik elég gyerek, hogy a meglévő populációt fenntartsa. A termékenységi arányszám egy fontos mutató – ha nem számolunk migrációval –, akkor ennek a számnak 2,1 gyerek/nő értéknek kellene lennie ahhoz, hogy az adott népesség fennmaradjon. Mindez azt jelenti a hétköznapokban, hogy száz nőnek átlagosan 210 gyermeket kellene szülnie. Ha ez nem történik meg, akkor értelemszerűen a népesség elfogy.

Nem szoktunk beszélni róla, de egész Európában, egyetlen egy ország sem éri el ezt a szükséges, 2,1-es termékenységi arányszámot.

– Ezek szerint Európa népessége belátható időn belül elfogyhat?

– Igen, ha csak az európai népek reprodukciós potenciáljával számolunk. Egy híres, amerikai-magyar demográfus Demény Pál a 2000-es évek elején végzett egy számítást. Kimutatta, hogy az 1,37-es termékenységi ráta mellett, a 735 milliós európai kontinens 47 év alatt megfeleződik, 177 év alatt pedig 8 százalékra, ötvenöt millió főre apad. Ez a folyamat pedig már elkezdődött.

Fiataljaink látni fogják az európai népek kihalását.

– Mi lehet annak az oka, hogy az európai fiatalok nem vállalnak gyermeket?

– A 2,1-es termékenységi arányszámot csak egyetlen nyugatias jellegű ország éri el a világban, jelesül Izrael. Koreában, Japánban és Kínában sem érik el az önreprodukció mértékét, de ott a magas népességszám miatt óriási tartalékok vannak, amelyek Európában nem állnak rendelkezésre.

Az okok között sok mindent lehet említeni: a nők munkába állását, a fogamzásgátlás megkönnyítését, a szexualitással kapcsolatos felfogások radikális átalakulását stb.

Gondoljunk csak bele: míg a középkorban a reprodukciós jellegű szexualitás érvényesült, azaz csak házasságban és csak gyereknemzés céljából lehetett szexuális életet élni, addig ma ez a világ nagy részén nem így van. A dologban az a rémisztő, hogy a modernizáció „vívmányai” okozzák a kihalásunkat.

– Nem éri meg gyermeket vállalni?

– Sajnos a modernizációs folyamatok a gyermekvállalás ellen hatnak. Oswald Spengler A Nyugat alkonyában írja: „Nemcsak azért maradnak el a gyermekek, mert nem születnek meg, hanem mindenekelőtt azért, mert a végsőkig feszített intelligencia már semmi okot sem lát a létezésükre.”

Azaz a lecsupaszodott individuum számára nem racionális dolog gyereket vállalni, nemcsak arról van szó, hogy nem „praktikus” és anyagilag hátrányos, hanem arról is, hogy az önmegvalósító én programjába nem fér bele a szülői feladatokkal együtt járó önfeláldozás.

Itt jegyzem meg, hogy Ferenc pápa több ízben is felhívta a figyelmet arra, hogy az Európában zajló demográfiai tél nagyon súlyos problémát jelent, illetve, hogy a családoknak szembe kell szállni az „egó diktatúrájával”.

Az urbanizáció is óriási arányban csökkenti a születésszámot a világ minden pontján. Ennek minden összefüggése még a kutatók előtt sem teljesen ismert, de tény, hogy Kelet-Ázsiától Nyugat-Európáig a világvárosokban jóval kevesebb gyermek születik, mint a megapoliszokat övező vidéki térségekben.

– Akkor ez egy civilizációs betegség.

– Egyértelműen. A magyar kormány sok erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy a gyermekvállalási hajlandóság növekedjen. Kétségtelen, hogy amíg 2010-ben 1,25 volt a termékenységi arányszám, addig ez az érték most 1,6 gyerek/nő.

A növekedés mértéke lenyűgöző és megmaradásunk reményét adja.

Persze vannak demográfusok, akik szerint ez csak az előrehozott gyermekvállalás következménye és nem jelent tartós trendváltást. Tény, hogy a hosszú távú demográfiai folyamatokat nehéz kormányzati eszközökkel befolyásolni. Például egyetlen kormány sem tudja befolyásolni a szülőképes korú nők számát, ami az elmúlt évtizedben már gyorsan csökken. Ez egy olyan örökség, amit – ellentétben a termékenységi arányszámmal – nem lehet befolyásolni.

A feltételek tehát rosszak ennek ellenére a jelenlegi kormány legalább megpróbálja megállítani a magyarság kihalását.

– Indokolt tehát a gyermekeket vállalók kormányzati támogatása?

– Mindenképpen, ha a kormány nem tenne ilyen erőfeszítéseket a gyermekvállalási kedv növelésére, akkor jóval nagyobb mértékű lenne a népességfogyás. Olyan megrendítő folyamatok szemtanúi lennénk, melyek már megtapasztalhatóak Kelet-Európa számos országában. Senki nem mondja ki, de a helyzet Kelet-Európában több, mint drámai. Az 1988-ban még majdnem 9 milliós Bulgária lélekszáma jelenleg 6,5 milliós.

Tehát az elmúlt 30 évben Bulgária elveszítette a népességének a 30 százalékát.

S ez a folyamat nem fog megállni, sőt nagy valószínűséggel az elöregedő balkáni országban a népesség gyorsuló ütemben fog csökkenni. A demográfiai agónia pedig előbb-utóbb elvezet a gazdaság és a társadalom agóniájához is.

– Említette, hogy Nyugat-Európában sem magasabb az termékenységi arányszám. Akkor miért nem láthatók ott is ezek a problémák?

– Ott a bevándorlással pótolják az elöregedő és elfogyó bennszülött európaiakat. Nyugat-Európa politikusai éppen ezért a migrációban nem problémát látnak, hanem a demográfiai hanyatlás megoldását. Éppen ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy a bennszülöttek és a migránsok közötti különbséget ne lehessen látni vagy tudományosan bemutatni.

Európa nyugati felén nem foglalkoznak azzal, hogy saját erőből növeljék a reprodukciójukat.

Ennek legfontosabb oka az, hogy az uralkodó ideológia, a neoliberalizmus egyszerűen megtiltja a demográfiai tél problematizálását, a pronatalista gondolkodást és politikát. Ezért Nyugat a vendégmunkások és a bevándorlók befogadásában látja a demográfiai tél legyőzésének a lehetőségét.

A migráció miatt ma, a Nyugat-Európai országok népessége mennyiségi értelemben nem csökken.

Etnikai és kulturális sajátosságaikban azonban gyorsan és visszafordíthatatlanul alakulnak át ezek a nemzetek. Bár a haladók nem szeretnek erről beszélni, de ilyen mértékű népességpótló migráció szükségszerűen vezet a népességcseréhez. A kelet-európai országok ma még többnyire őshonos lakosságból állnak, vagyis ha bekövetkezne egy pronatalista fordulat, amire törekvés még csak a visegrádi országoknál látható, akkor ezek a népek még saját erőből meg tudják állítani a kihalási folyamatot. A térségben a csehek esélyei a legjobbak arra, hogy megmaradjanak. Ezért is fontos, hogy a magyarság továbbhaladjon a családbarát kormányzás útján, mert csak így van esélyünk egy olyan hazára, amelyben otthon lehetünk.

Kövess minket -on és -en!