Kövess minket -on és -en!

A kérdésre a rövid válasz: az újfajta háborúk megvívói.

A privát katonai cégek létrehozása és alkalmazása egyre sürgetőbb lett az Egyesült Államoknak, miután a nyílt katonai erő alkalmazását nyomós indok nélkül, csak a Truman-doktrína módosított változata alapján egyre jobban kezdte elitélni a világ a 2000-es évek elején. A Truman-doktrína szerint az Egyesült Államok nem tűri el a második világháború után kialakult status quo erőszakos megváltoztatását, és gazdasági, illetve katonai segítségnyújtással beavatkozik azon országokban, ahol a kommunizmus térhódítása fenyeget.

Mivel kommunizmus már a hidegháborús fogalom szerint nincs, az USA a Truman-doktrínát úgy alkalmazza, hogy beavatkozik bárhol, ahol az érdeke kívánja, hogy a világhatalmi szerepe megmaradjon. Az Államoknak ki kellett találnia egy megoldást, amivel rá a gyanú árnyéka se vetődhet az ilyen beavatkozások folyamán. A megoldás a privát katonai cégek lettek.

Blackwater "alkalmazottak", Irak, 2000-es évek közepe.

Hogy tesztelték ezt a megoldást? A Blackwater Irakban mutatkozott be. Védelmi és biztosítási feladatokat láttak el eleinte. Ilyen volt a Bagdadban található iráni nagykövetség mellett történő robbanás helyszínének a biztosítása. Az USA vezetése látta, hogy ezeket az embereket kiválóan lehet használni, mert könyörtelen zsoldosok. A Blackwater "alkalmazottai" 2005-2007 között csak Irakban 195 alkalommal keveredett tűzharcba, az ezeket vizsgáló bizottság megálapította, hogy 163 esetben a 195-ből a Blackwater alkalmazottak adták le az első lövéseket. A legismertebb incidens, amikor 2007. szeptember 16-án a Blackwater egyik osztaga a bagdadi Nisour téren lövöldözésbe kezdett, ennek 17 iraki halottja lett a civilek közül további 20 embert pedig megsebesítettek. Egy Blackwater alkalmazott se sérült meg ez az incidens során.

2005. július 5, Bagdadban a Blackwater "biztosít" - a kép nem illusztráció.

Hogy működik ez a gyakorlatban manapság? Van egy állam, amire az atlantistáknak szüksége van, az állam ásványkincsei, fekvése, vagy bármi más miatt. Ebben az államban lefizetésekkel, pozíciók ígérgetésével ráveszik a mindenre kapható politikai söpredéket, hogy kezdjen el lázongani valami mondvacsinált indokra hivatkozva. A második fázisban megjelennek a tüntetők között a "még elégedetlenebb", fegyveres tüntetők is. Ők már a privát katonai cégek emberei, helyi lakosnak öltözve. Ezek az emberek eddig is ott voltak, és a kormány ellen fellépő politikai söpredéknek adtak szervezési és kiképzési tanácsokat, valamit a nyílt színrelépés előtt kiépítik az utánpótlási vonalaikat. A nyílt színrelépés, mint harmadik fázis, itt már nincs se álruha, se semmi, nyíltan katonáknak öltözve akcióznak a privát katonai cégek osztagai a célországokban, csak azonosító nélkül, gyakran a helyi szervek egyenruhájában. Lásd Ukrajna, illetve Venezuela.

Donyeck, 2014. április 8. Oroszpárti tüntetés mögött felbukkanó jelzés nélküli katonák.

A Blackwater céget 1997-ben alapították, 2009-ben átnevezték Xe Services-re, majd 2011-től Academi néven futnak. 2010-ben a céget megvette egy máig ismeretlen "befektetői csoport".

Nagy Kálmán, Hídfő.net

Kövess minket -on és -en!

A Terrorelhárítási Központ (TEK) a Nyugati pályaudvaron elfogott egy német állampolgárt, akit hazájában többek között fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme miatt köröztek – közölte a Police.hu.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Egy niagarai (Ontario) férfit, aki három vádpontban ismerte el bűnösségét terrorizmussal kapcsolatos cselekményekben, húsz év börtönbüntetésre ítéltek. Matthew Althorpe legkorábban tíz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.