Rejtélyes ládákat találtak Karlsruhe gőzös roncsán a legendás aranykincsre vadászó lengyel búvárok

Kövess minket -on és -en!

A világ nyolcadik csodájaként emlegetett orosz cári Borostyánszoba kincsei után vadásznak lengyel búvárok. Most azt remélik: kéznyújtásnyira van a fél évszázados rejtély megfejtése.

Lengyel búvárok a közelmúltban megtalálták egy második világháborús német hajó roncsait, amitől egy több évtizedes rejtély megfejtését, Borostyánszoba kincseinek megtalálását várják.

A cári Oroszország mesés kincsei közül a németek sok mindent kimenekítettek Leningrád (a mai Szentpétervár) ostroma alatt, köztük a Katalin-palota Borostyánszobájának arany- és borostyán díszítéseit is.

Fókusz

A sokak által a világ nyolcadik csodájaként emlegetett Borostyánszoba falát teljes egészében borostyánkő- és aranyburkolat díszítette (összesen száz négyzetméternyi felületen), I. Frigyes porosz király jóvoltából, aki 1716-ban ajándékozta a díszeket Nagy Péter orosz cárnak.

Lenigrád ostroma alatt a német csapatok a Katalin-palotában lévő kamrát elszállították, a kincseket 1945-ben Königsbergbe (a mai Kalinyingrádba) vitték, ahol aztán - valószínűleg a szövetséges bombázások alatt - a ládáknak nyoma veszett.

A Karlsruhe gőzhajó - amely roncsait most megtalálták - viszont ugyanabban az időszakban futott ki Kalinyingrád kikötőjéből; a hajót Lengyelország partjainál süllyesztették el szovjet bombázók.

Most a Baltictech lengyel csoport búvárai azt remélik, a Karlsruhe lehet a kulcs a Borostyánszoba rejtélyéhez.

"Tavaly óta kerestük a hajóroncsot, mivel úgy gondoljuk, még ennél is izgalmasabb dolgokat találhatunk a Balti-tenger mélyén" - idézte a Reuters Tomasz Stachura búvárt. A hajóroncs gyakorlatilag érintetlen, a belsejében katonai járműveket, porcelánt és több ládát is találtak a kincsvadászok - de egyelőre nem tudják, mit rejthetnek.

A Karlsruhe gőzös egyébként a Hannibal hadműveletben vett részt - ez volt a történelem egyik legnagyobb tengeri evakuálása, amely során több mint egymillió német katonát és civilt menekítettek ki Poroszországból a világháború végén.

Archívum

Kövess minket -on és -en!

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák egyesült serege 1442. március 25-én győzték le az Erdélyre törő Mezid béget Szebennél. A diadal az egyik első volt Hunyadi török elleni sikereinek sorában, amelyek messze földön híressé tették a tehetséges hadvezért.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

Rákosi elégedetten nyugtázhatta a perek után, hogy a „Gazda” balján ülhetett egy, a Kremlben rendezett lakomán, ami óriási kiváltságnak számított. 

Miért maradnak le a férfiak – konkrétan a fehér férfiak Nyugaton – manapság jobban, mint valaha? Vagy lemaradnak a nőkhöz képest, vagy egyszerűn teljesen kiesnek a társadalomból, olyannyira, hogy egyesek kezdik a gyengébb nemnek nevezni őket.

Létezhet-e valódi „politika” Isten nélkül – teszi fel a kérdést George Weigel – Kocka és katedrális – című könyvében, amit a Mathias Corvinus Kiadó adott ki.

A német fegyverletétel után az ausztriai Steyer tartományban amerikai fogságba kerültem. Elvették fegyvereinket, és azt mondták, adnak egy pecsétes írást, amellyel mindenki indulhat haza.

Afrika egy példátlan biológiai, környezeti, társadalmi és politikai kísérlet során minden idők legnagyobb népességrobbanásának a terepe.

Az afrikai "kulturális színesítők" Európába özönlése évtizedek óta tartó tömeges jelenség.

Az 1945 előtti korszak egyik legtisztább, legnagyobb képességű magyar államférfia, Bárdossy László volt az első, aki vértanúhalált halt a Rákosi Mátyás és Nagy Ferenc által állított kivégző oszlopok előtt.

Az USA-ban évről évre növekszik a nemi betegségek száma, (a homoszexuális férfiak mellett) főleg a feketék miatt.

Azokban az időkben, amikor a honfoglaló magyar törzsek még csak készülődtek a Vereckei-hágón való átkelésre, egy pár „házzal” nyugatabbra, Skócia északi részén is zajlott az élet.

Az individualista, feminista, túlurbanizált nyugati társadalmakban, amelyekben az egyén megszabadult minden hűségtől és kötelezettségtől a rasszbéli (és most már nemi) hovatartozási csoportja iránt az antropológiai „determinizmus” elítélése nevében, amely úgymond akadályozná az egyéni szabadság kiteljesedését, a törzsi (fehér) empátia már nem hasznos.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

A 2010-es évekre odáig jutottunk, hogy Írország, Európa legvallásosabb katolikus országa is népszavazáson fogadta el a homoszexuális "házasság" lehetőségét – egy Amerikából és az ír kormány által is finanszírozott, erőszakos "igen" kampány végén.