Rejtélyes ládákat találtak Karlsruhe gőzös roncsán a legendás aranykincsre vadászó lengyel búvárok

Kövess minket -on és -en!

A világ nyolcadik csodájaként emlegetett orosz cári Borostyánszoba kincsei után vadásznak lengyel búvárok. Most azt remélik: kéznyújtásnyira van a fél évszázados rejtély megfejtése.

Lengyel búvárok a közelmúltban megtalálták egy második világháborús német hajó roncsait, amitől egy több évtizedes rejtély megfejtését, Borostyánszoba kincseinek megtalálását várják.

A cári Oroszország mesés kincsei közül a németek sok mindent kimenekítettek Leningrád (a mai Szentpétervár) ostroma alatt, köztük a Katalin-palota Borostyánszobájának arany- és borostyán díszítéseit is.

Történelem

A sokak által a világ nyolcadik csodájaként emlegetett Borostyánszoba falát teljes egészében borostyánkő- és aranyburkolat díszítette (összesen száz négyzetméternyi felületen), I. Frigyes porosz király jóvoltából, aki 1716-ban ajándékozta a díszeket Nagy Péter orosz cárnak.

Lenigrád ostroma alatt a német csapatok a Katalin-palotában lévő kamrát elszállították, a kincseket 1945-ben Königsbergbe (a mai Kalinyingrádba) vitték, ahol aztán - valószínűleg a szövetséges bombázások alatt - a ládáknak nyoma veszett.

A Karlsruhe gőzhajó - amely roncsait most megtalálták - viszont ugyanabban az időszakban futott ki Kalinyingrád kikötőjéből; a hajót Lengyelország partjainál süllyesztették el szovjet bombázók.

Most a Baltictech lengyel csoport búvárai azt remélik, a Karlsruhe lehet a kulcs a Borostyánszoba rejtélyéhez.

"Tavaly óta kerestük a hajóroncsot, mivel úgy gondoljuk, még ennél is izgalmasabb dolgokat találhatunk a Balti-tenger mélyén" - idézte a Reuters Tomasz Stachura búvárt. A hajóroncs gyakorlatilag érintetlen, a belsejében katonai járműveket, porcelánt és több ládát is találtak a kincsvadászok - de egyelőre nem tudják, mit rejthetnek.

A Karlsruhe gőzös egyébként a Hannibal hadműveletben vett részt - ez volt a történelem egyik legnagyobb tengeri evakuálása, amely során több mint egymillió német katonát és civilt menekítettek ki Poroszországból a világháború végén.

Archívum

Kövess minket -on és -en!

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

A Német Birodalom legerősebb hadosztályai a címbéli felsorolásból kerültek ki. Az alábbi cikkünkben ezeket a hadosztályok hasonlítjuk össze, elsősorban a hadrendet, a fegyverzetet és az újításokat tekintve.

A demográfiai tendenciák teljesen egyértelműek: a különböző rasszbéli csoportok közül egyedül a fehérek száma csökken.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

Az USA-ban egyre több fehér gyakorolja a kereszténység „afrikanizált” változatát, az ún. karizmatikus (evangéliumi) protestantizmust.

A méltán világhírű brit történész , C. A. Macartney edinburghi professzor "October Fifteenth – A History of Modern Hungary 1929-1945" (Október tizenötödike – A modern Magyarország története 1929-1945) című könyve első kiadásban 1957-ben látta meg a napvilágot.

Több ezer nemzetiszocialista menekülésében segédkezhetett a Vöröskereszt és a Vatikán - állítja Gerald Steinacher.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Tipikus tojás vagy tyúk kérdéskört feszegetünk, amikor belemegyünk abba, hogy valóban egy elhivatott bányászlegény fedezte-e fel a termeléshatékonyság módszertanát.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

A puritanizmus történelmi öröksége vagy genetikai terheltség okán, de tény, hogy a britek a világ legkonformistább népe (tengerentúlra szakadt zabigyerekeikkel, az amerikaiakkal, kanadaiakkal és ausztrálokkal holtversenyben).

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

Az 1848-1849-es hadilobogók kétszer is megjárták Moszkvát. Közel száz évet kellett várnunk arra, hogy a szabadságharc bukása után orosz földre hurcolt becses zászlók nagy része visszakerüljön Magyarországra.