Rejtélyes ládákat találtak Karlsruhe gőzös roncsán a legendás aranykincsre vadászó lengyel búvárok

Kövess minket -on és -en!

A világ nyolcadik csodájaként emlegetett orosz cári Borostyánszoba kincsei után vadásznak lengyel búvárok. Most azt remélik: kéznyújtásnyira van a fél évszázados rejtély megfejtése.

Lengyel búvárok a közelmúltban megtalálták egy második világháborús német hajó roncsait, amitől egy több évtizedes rejtély megfejtését, Borostyánszoba kincseinek megtalálását várják.

A cári Oroszország mesés kincsei közül a németek sok mindent kimenekítettek Leningrád (a mai Szentpétervár) ostroma alatt, köztük a Katalin-palota Borostyánszobájának arany- és borostyán díszítéseit is.

Archívum

A sokak által a világ nyolcadik csodájaként emlegetett Borostyánszoba falát teljes egészében borostyánkő- és aranyburkolat díszítette (összesen száz négyzetméternyi felületen), I. Frigyes porosz király jóvoltából, aki 1716-ban ajándékozta a díszeket Nagy Péter orosz cárnak.

Lenigrád ostroma alatt a német csapatok a Katalin-palotában lévő kamrát elszállították, a kincseket 1945-ben Königsbergbe (a mai Kalinyingrádba) vitték, ahol aztán - valószínűleg a szövetséges bombázások alatt - a ládáknak nyoma veszett.

A Karlsruhe gőzhajó - amely roncsait most megtalálták - viszont ugyanabban az időszakban futott ki Kalinyingrád kikötőjéből; a hajót Lengyelország partjainál süllyesztették el szovjet bombázók.

Most a Baltictech lengyel csoport búvárai azt remélik, a Karlsruhe lehet a kulcs a Borostyánszoba rejtélyéhez.

"Tavaly óta kerestük a hajóroncsot, mivel úgy gondoljuk, még ennél is izgalmasabb dolgokat találhatunk a Balti-tenger mélyén" - idézte a Reuters Tomasz Stachura búvárt. A hajóroncs gyakorlatilag érintetlen, a belsejében katonai járműveket, porcelánt és több ládát is találtak a kincsvadászok - de egyelőre nem tudják, mit rejthetnek.

A Karlsruhe gőzös egyébként a Hannibal hadműveletben vett részt - ez volt a történelem egyik legnagyobb tengeri evakuálása, amely során több mint egymillió német katonát és civilt menekítettek ki Poroszországból a világháború végén.

Archívum

Kövess minket -on és -en!

Az ötödik júniusi tárgyalási napot tartották Budapesten Simeon Ravi Trux, antifasiszta aktivista ügyében, aki a vád szerint részt vett a 2023-as támadásokban. Az utcán ezúttal a Betyársereg jelent meg jelentős létszámban a Fővárosi Törvényszék épületénél.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Az olasz társadalom egy jelentős része nem igazán szívleli a zsidókat. Egy friss olasz közvélemény-kutatás szerint az olasz társadalom jelentős részében jelentős mértékűre nőtt az antiszemita attitűd a zsidókkal szemben, miközben országszerte erősödnek a tiltakozások Izrael gázai népirtása miatt.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

A Dráva menti harcokban sebesültem meg, és 1945. március 13-án egy német hadikórházzal az ausztriai Feldkirchbe kerültem.

Azt a több hónapig tartó hadjáratot, amelyet I. Ulászló magyar és lengyel király, valamint Hunyadi János erdélyi vajda vezetett az Oszmán Birodalom ellen 1443 őszén és telén, általában az oszmán–magyar háborúk egyik legsikeresebb epizódjaként tartják számon.

A bolsevik terror legismertebb politikai szimbóluma – és hazánkban tiltott önkényuralmi jelkép – a kommunista mozgalmak és a néhai Szovjetunió által használt sarló-kalapács.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

A kritikai fajelmélet nem annyira társadalomkritika, mint inkább a társadalmi felforgatás projektje két premisszával.

Történelmileg egyedül azok a sokszínű birodalmak, államok voltak stabilak, amelyek az egyes etnikumokat szigorúan hierarchizálták.

1975. április 17-én vonultak be a feketébe öltözött vörös khmer katonák Phnompenbe, s ezzel megkezdődött négyéves rémuralmuk. 

Százmillióra becsülik a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát a világon, hazánkban is százezrek vesztették életüket. Ennél is többen voltak azok, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

1945 májusában lezárult a második világháború az európai hadszíntéren, a Nagynémet Birodalom kapitulált. A nyugati szövetségesek és a Szovjetunió érdekbarátsága véget ért, és szinte azonnal azt kezdték el tervezgetni, hogyan tudnának egymással leszámolni.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.