Kövess minket -on és -en!

A világ nyolcadik csodájaként emlegetett orosz cári Borostyánszoba kincsei után vadásznak lengyel búvárok. Most azt remélik: kéznyújtásnyira van a fél évszázados rejtély megfejtése.

Lengyel búvárok a közelmúltban megtalálták egy második világháborús német hajó roncsait, amitől egy több évtizedes rejtély megfejtését, Borostyánszoba kincseinek megtalálását várják.

A cári Oroszország mesés kincsei közül a németek sok mindent kimenekítettek Leningrád (a mai Szentpétervár) ostroma alatt, köztük a Katalin-palota Borostyánszobájának arany- és borostyán díszítéseit is.

A sokak által a világ nyolcadik csodájaként emlegetett Borostyánszoba falát teljes egészében borostyánkő- és aranyburkolat díszítette (összesen száz négyzetméternyi felületen), I. Frigyes porosz király jóvoltából, aki 1716-ban ajándékozta a díszeket Nagy Péter orosz cárnak.

Lenigrád ostroma alatt a német csapatok a Katalin-palotában lévő kamrát elszállították, a kincseket 1945-ben Königsbergbe (a mai Kalinyingrádba) vitték, ahol aztán - valószínűleg a szövetséges bombázások alatt - a ládáknak nyoma veszett.

A Karlsruhe gőzhajó - amely roncsait most megtalálták - viszont ugyanabban az időszakban futott ki Kalinyingrád kikötőjéből; a hajót Lengyelország partjainál süllyesztették el szovjet bombázók.

Most a Baltictech lengyel csoport búvárai azt remélik, a Karlsruhe lehet a kulcs a Borostyánszoba rejtélyéhez.

"Tavaly óta kerestük a hajóroncsot, mivel úgy gondoljuk, még ennél is izgalmasabb dolgokat találhatunk a Balti-tenger mélyén" - idézte a Reuters Tomasz Stachura búvárt. A hajóroncs gyakorlatilag érintetlen, a belsejében katonai járműveket, porcelánt és több ládát is találtak a kincsvadászok - de egyelőre nem tudják, mit rejthetnek.

A Karlsruhe gőzös egyébként a Hannibal hadműveletben vett részt - ez volt a történelem egyik legnagyobb tengeri evakuálása, amely során több mint egymillió német katonát és civilt menekítettek ki Poroszországból a világháború végén.

Kövess minket -on és -en!

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák egyesült serege 1442. március 25-én győzték le az Erdélyre törő Mezid béget Szebennél. A diadal az egyik első volt Hunyadi török elleni sikereinek sorában, amelyek messze földön híressé tették a tehetséges hadvezért.

Orvosi szakvélemények ismertetésével és kamerafelvételek bemutatásával folytatódott a bizonyítási eljárás az úgynevezett antifa-perben a Fővárosi Törvényszéken, ahol ismét bíróság elé állt a négy rendbeli, két esetben társtettesként, két esetben bűnsegédként bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolt Simeon Ravi Trux.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A híres német orvos, Josef Mengele, svájci történészek szerint a második világháború után többször is az országban tartózkodhatott. Az akták ezt segíthetnek feltárni.