Kövess minket -on és -en!

Dame Maureen Lipman zsidó-angol színésznő és író megkérdőjelezte, hogy miért a szintén lovaggá ütött kolléganője, Dame Helen Mirren alakítja Golda Meir egykori izraeli miniszterelnököt a politikusnő életéről készülő filmben.

Helen Mirren, aki nem zsidó, a politikust, Izrael első női miniszterelnökét fogja alakítani a Golda című filmben.

Dame Maureen, aki zsidó, úgy véli: a szerepet zsidó színésznőnek kellett volna eljátszania.

„A karakter zsidósága a film szerves része” – mondta Dame Maureen a Jewish Chronicle című lapnak. „Biztos vagyok benne, hogy Dame Helen csodálatos lesz, de Ben Kingsley-nek például soha nem lenne szabad Nelson Mandelát játszania. Meg sem közelíti” – érvelt Lipman.

Golda Meir, „az izraeli politika nagyasszonya” 1969-ben lett az ország első női miniszterelnöke. Története számos fikciós ábrázolásban jelent meg színpadon, vásznon és képernyőn egyaránt. Jelenleg is készül egy Barbra Streisand rendezte televíziós minisorozat, a Lioness, amelynek főszereplője Shira Haas izraeli színésznő, és ő játssza a vaskezű kormányfő szerepét.

Helen Mirren nemrég vállalta el a szerepet Guy Nattiv rendező életrajzi filmjében. Miután novemberben megjelentek az első képek a brit színésznőről a néhai politikus szerepében, azt nyilatkozta: „nagy kihívás volt őt ábrázolni rendkívüli életének legnehezebb pillanatában. Csak remélni tudom, hogy igazságot szolgáltatok neki”.

Az, hogy csak fajzsidó játszhasson el egy zsidó történelmi szereplőt, különösen izgalmas követelés akkor, mikor a csapból is folynak már azok a filmek, amelyekben a zsidó-liberális hátterű nemzetközi filmes cégek és producerek a fehér ember megalázására különféle brit és más nemzetiségű középkori arisztokraták, lovagok és királyok, királynők bőrébe televér néger színészeket bújtatnak és ez ellen senki nem mer felszólalni.

Kövess minket -on és -en!

Undorítón aljas és bestiális bűncselekmény borzolja a kedélyeket Ausztráliában, melynek az elkövetője egy kínai bevándorló. Az esetre a Nacionalista Zóna Telegram-csatornája hívta fel a figyelmet, írja a Kuruc.info.

1941 őszén úgy tűnt, hogy a zsidó-bolsevik fenevadat  is eltiporja a Wehrmacht, amely 1941. október 2-án indította meg az offenzívát a főváros, Moszkva ellen.

„Cinkos, aki néma!” felkiáltással szerveznek rendőrségi engedéllyel és biztosítással antifasiszta tüntetést Budapestre február 8-án.

Felmérések szerint az amerikai nép nem akar háborút. Legalábbis momentán még nem, de csak médiakampány kérdése az egész. Kezdetben a második világháborúba is vonakodott belépni, aztán a sajtónak köszönhetően már égett a vágytól, hogy Sztálin segítségére siessen.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.

A 24 éves Daan C.-t, aki egy nemzetiszocialista akciócsoport vezetője volt, nyolc év börtönre ítélte kedden az antverpeni büntetőbíróság.

A múlt héten elfogták Párizsban a 32 éves albán állampolgárságú Rexinho Abazajt, mozgalmi nevén Ginot. A gyerekkora óta Olaszországban lévő férfit a francia rendőrség tartóztatta le, Magyarország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján. Abazaj Párizs előtt Finnországban bujkált a nemzetközi körözés elől.

A tegnapi beiktatási ebéd utáni rendezvény első felszólalója, Elon Musk lelkes mozdulatokkal ünnepelte, hogy Trump beiktatási beszédében beszélt egy lehetséges Mars-expedícióról.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Egy most előkerült rendőrségi dokumentumból kiderül, hogy a több a híres német orvos, doktor Josef Mengele 1959-ben megpróbált Argentínából visszatérni Németországba – írja az MDR német televízió értesülései nyomán a világsajtó.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Lina Engelt még 2023 májusában ítélte egy drezdai bíróság öt év és három hónap börtönre bűnszövetkezet tagjaként elkövetett súlyos testi sértést okozó támadások miatt.